Megszakítás

2012-06-15

2

A jövő közlekedése – úton a környezettudatosság felé – 2. rész

írta Zoli
go-green-image2

Jelen bejegyzésben a környezettudatos közlekedéses témakör 2. részével jelentkezek, amelyben belekezdek a jövő kihívásainak és várható tendenciáinak feszegetésébe. Ezeket első megközelítésként a korábbiakban már említett Európa-díjas autókonstruktőr, szakember eredményeinek mentén összegzem, egyéb források felhasználásával és saját gondolatokkal.

Dr. Svéhlik Csaba Móron született, pályafutása az autószerelői szakközépiskola elvégzése után, országos tanulmányi versenyek megnyerésén át a budapesti műegyetem közlekedésmérnöki karán folytatódott. Komoly céljait tükrözi, hogy – még a rendszerváltást megelőző időszakban – nyugati ösztöndíjra pályázott, így került ki Rüsselsheimbe, az Opel központi fejlesztő részlegére. Már ott alternatív meghajtású autókkal kezdett foglalkozni, és szakmai tapasztalatait egy újabb ösztöndíj biztosította lehetőségként Zürichben tudta bővíteni. Eleinte dolgozott a karlsruhei  autóstanszéken, de a termelésben, gyakorlatban is kipróbálta magát, különböző autóipari beszállító cégeknél dolgozott fejlesztőmérnökként, projektmenedzserként. Szakértelmét kamatoztatta a Volkswagen, a Ford és a General Motors kötelékeiben is.

Az utóbbi időben Ausztriában dolgozik, főként autóipari és elektronikai kutatásokkal foglalkozik, részben saját cége, és kutatóintézetének – KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Bécs – égisze alatt. Érdeklődési területének a mindenkori autóipari csúcstechnológiát jelöli meg, illetve az autóhoz kapcsolódó mérnöki, üzleti és környezeti aspektusainak vizsgálatát.

A környezettudatos innováció kihívásai és trendjei a globális autóiparban

Az adott innovatív közlekedési szemléletmódot képviselő szakember szakmai előéletének tudatában térjünk rá a konkrétumokra, a Környezettudatos Közlekedés Roadshow-n elhangzott előadásához kapcsolódóan.

Svéhlik Úr felvázolta, hogy hogyan is képzelik a jövőben (2040 tájékán) az autóipar helyzetét, a jövő autójának megjelenését és belső „intelligenciáját”. Emellett azt, hogy mindebben várhatóan milyen szerepet fognak betölteni a zöld megoldások, illetve a megújuló energiaforrások.

A már említett KHEOPS Autómobil-Kutató Intézet szervezésében évente rendszeresen megrendezik a KHEOPS Tudományos Konferenciát, Móron. Ez a PhD-hallgatók és kutatók tudományos fórumaként is funkcionál, és alkalmanként nagyságrendileg 60 fős fiatal kutatói gárda adja elő kutatási eredményeit, akadnak résztvevők minden évben Debrecenből is.

A 2009-es év Konferencia összefoglalóját emelném ki, amelyben Dr. Svéhlik előadásának kivonatát is megtalálhatjuk, „Innovációs hajtóerők csoportosítása az autóiparban” címmel. Ebben találhatjuk meg például a következő csoportosítást szemléltető ábrát:

 Termék-innovációk csoportosítása
Forrás: IV. KHEOPS Tudományos Konferencia

A fenti ábra azokat a termék-innovációkat mutatja be, amelyekkel már most is erőteljesen foglalkoznak a gyártók. Látható, hogy jól elkülönülten mind a piac-, mind pedig a technológia-vezérelt innovációk fontos szerepet játszanak az autógyárak stratégiai döntéseiben.

A két szempont alapján megkülönböztetett innovációk mellett azonban megjelenik az ún. semleges termék-innováció is, amelyről nem lehet eldönteni, hogy hová tartozik. Erre példa a „retro-modellek” megjelenése, ugyanis mint mindannyian érzékeljük, a világ „retrolázban” ég, így van ez az autóiparban is. Ennek megfelelően a gyárak a régi, klasszikus modellek felélesztésétől várják a fogyasztók irányából érkező fokozottabb figyelem jelentkezését. A bal oldali képről egy régi ismerős néz vissza ránk, új öltözetben (és extrákkal).

Piacvezérelt innovációk:

 1. Biztonsági funkciók és fejlesztések

  • Virtuális műszerfal a szélvédőn
    • minden olyan információt, amit eddig a műszerfal különböző kijelzői mutattak, a jövőben a szélvédőre fognak kivetíteni
  • Tolatókamera
    • szűk parkolóhelyek

Utóbbi számomra egyébként jelenleg elég érdekesnek/kérdésesnek tűnik, eleinte valószínűleg inkább zavarna, minthogy megkönnyítse a vezetést, de nyilván a gyártók a fejlesztés során minden egyes részletet figyelembe vesznek.

2. Kényelmi funkciók és fejlesztések

  • Öntisztuló fényezés
    • a nanotechnológiának köszönhetően egy-két évtized múlva már nem kell autómosással foglalkoznunk
  • Pszichológiailag vezérelt klímaberendezés
    • kedélyállapottól és fáradtságtól teszi majd függővé a levegő hűtésének intenzitását
 Technológiavezérelt innovációk:

1. „Infotainment” (informatika és entertainment szavak egyesítéséből)

  • Automobil à Médiamobil
    • szériafelszereltség lesz az internet és a digitális TV, emellett lehetőségként játékkonzolok kialakítása
    • szupergyors navigációs rendszerek fejlesztése erőteljesen folyik

2. Hajtómű modernizálása

  • Üzemanyagcella (hidrogénnel működő hajtómű) termelte árammal történő meghajtás
    • legfőbb előnye a tisztaság, hatékony energiatermelés (belsőégésű motorok 3x), csendes üzemelés, nincs károsanyag-emisszió (csak vízgőz)

A forrás szerint alternatíva lehet mind az elektromos, mind a hidrogén meghajtású járművek elterjedése: „A hidrogén perspektívái a közlekedésben” – II. Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia

Biztosak lehetünk benne, hogy az előzőekben bemutatott információk megalapozottak, Dr. Svéhlik Csabának szakmai, tudományos tevékenysége során alkalma volt részletesen megismerni és kutatni a témakört, a történések helyszínein.

Mindezek mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a motorok hatékonyságának növelésére, a hajtóanyag-felhasználás fokozatos csökkentésére és egyben a károsanyag-emisszió visszaszorítására is. A fokozódó verseny hatásaként az autógyárak száma valószínűsíthetően le fog csökkenni a jövőben az újítások (és a megnövekedett fejlesztési költségek) megjelenésének köszönhetően.

Amennyiben az előzőekben felsoroltak felkeltették az érdeklődést, és részletesebben szeretnél utánaolvasni a témának:

Dr. Svéhlik Csaba doktori értekezése, „Kihívások és trendek a világ autógyártási struktúrájában” címmel.

Továbbá, a Svéhlik Úrral készített interjút tekinthetjük meg az M2 Záróra című műsorának felvételén:

Az előző bejegyzéshez hasonlóan itt is egy idézettel zárok. Az idézet 1893-ból származik, amikor Henry Ford ügyvédje kérte ki a Michigan Bank elnökének tanácsát azzal kapcsolatban, hogy fektessen-e pénzt a Ford Motor Company-ba :)

„Lovakat mindig is fogunk használni, ám az automobil csupán múló szeszély marad.”

About these ads
2 hozzászólás Hozzászólás
  1. Máté
    jún 17 2012

    Szuper cikk lett Zoli! Viszont szerintem ezek a fejlesztések már a “holnap” gyermekei, mivel pl nanotisztitó-öntisztitó felületek máléteznek (láttam erről egy videót, amin a cipő magát tisztította… ) 2040re remélem már repülni fogunk :)

    Hozzászólás
    • Zoli
      jún 18 2012

      Köszönöm, és úgy legyen! :) Országunkban azonban még szerintem az átlagfelhasználónak nem kevés időt kell várnia ezen fejlesztések némelyikére, amíg elérhető (és megfizethető) lesz. A fejlesztések pedig meglehet, hogy igen korlátolt keretek között mozognak majd a jövőben, gondolok itt a kőolaj egyeduralmára, és a készletek fokozatos kimerülésére, ami a források szerint a következő évtizedek “slágertémájává” válhat. De nem is húzom ezzel az időt, ugyanis a most formálódó cikkben éppen a folyékony arany (napjainkban ez még a kőolaj) a főszereplő, amivel az alternatív energiaforrások témáját készítem elő.

      Hozzászólás

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 347 követőhöz

%d blogger ezt szereti: