Skip to content

2012-05-04

1

Nyilas Misi

Készítő: Laci

Lehet azért, mert nem vagyok tősgyökeres debreceni, vagy csak azért, mert régen nem szerettem a “gyerekregényeket”, de nekem az újdonság erejével hatott a Légy jó mindhalálig elolvasása a napokban. A hosszú hétvégén volt egy kis időm, amit az olvasásnak szenteltem. Szeretek olvasni, és gondoltam most valami szépirodalmat veszek elő. A választás azért esett Nyilas Misire, mert mint említettem, középiskolából nem igazán sok maradt meg az olvasottakból. Nem is csak azért, mert régen volt, de hát nem is nagyon értettem a sok utcanevet. Bár volt, hogy most se nagyon. Tudja valaki merre van most a Nagyvárad utca, Fűvészkert vagy a Nagymester utca (bár ha jól sejtem, akkor az utóbbi most a Mester utca).

Most viszont, már több éve Debrecenben élve sokkal többet mondott nekem a Kossuth utca, Kollégium vagy a Csonka templom. Utóbbival kapcsolatban hihetetlenül tetszett ez a megfogalmazás: „Akkor elért a Kistemplomig, amelyiknek nincs a tornya felépítve, csak úgy van hagyva, mint a csataképeken a bástyák a várak tetején.” Tudott valamit ez a Móricz.

Bár Ő nem is gyerekregénynek szánta ezt a művet. Nem is értette, hogy olvasói és kritikusai a Légy jó mindhalálig regényét miért tartották annak. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni. A regény az író zaklatásainak hatására jött létre, és annak önéletrajzi adatokat is magában foglaló vallomása, hisz Nyilas Misi kollégiumi diák valójában maga az író. Ezt igazolják azok az egybeesések is, hogy mind az író, mind a főszereplő apja ács, anyja papleány, öten voltak fiútestvérek, mindkettő volt felolvasó, egyik tanára tanítványt szerzett neki, iskolát változtatott, stb.

Mindenesetre az író is jól ismerte Debrecent. Így hatásos, és hihető korrajzot tud lefesteni a városról a regényben. Akkor is volt ám villamos mizéria a városban. Erről így ír:

„Hát azelőtt mi volt Debrecenben, mikor lóvasút se volt? Éppen a patikából nézte, hogy a lóvasút csak a Bikáig jön, itt a lovat kifogják, s a kocsi hátához ragasztják, s akkor megint felmegy a kalauz a hátulsó bakra, tülköl egy réztrombitával, és gyű, elindul a kis lóvasút. A kisvasút pedig a Nagyerdőig megy…”

És már akkor is gondolkodtak azon, hogy a puszta közepén miképpen jöhetett létre egy ekkora város:

„Hát Debrecenbe sose volt víz, nem tudja, hogy az ártézi kutat hány esztendeje fúrják? Már nyolcszázhetven méternél vannak, mégsincs víz. Hanem kő van. Minden fúró beletörik. Azért mondják, hogy Debrecennek is vannak hegyei: csak a föld alatt tartják.”

Szóval, ha valakinek nosztalgiázni lenne kedve, vagy kicsit érettebb fejjel olvasna el egy “gyerekregényt” annak ajánlom figyelmébe Móricz Zsigmondtól a “Légy jó mindhalálig” című regényt. A teljes könyvet online, ingyenesen letölthető formátumban itt találjátok.

Kérdés: Milyen regények vannak még, amik kifejezetten Debrecenhez köthetőek?

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment
  1. máj 4 2012

    Plusz hozzátenném, hogy a megkínzottsággal a kommün alatt elszenvedett dolgokat ábrázolta. Pontosan azért Nyilas Misin keresztül, mert úgy érezte, hogy csak a gyermeki lélek kellően naiv és ártatlan hozzá, hogy ezeket az érzéseket láttatni tudja vele. Egyébként mai napig egyik kedvencem 🙂

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: