Skip to content

2012-06-14

1

A márka én vagyok

Készítő: Norrka

Hétről hétre megjelenik a DebrecenBár cikkei között a marketing, mint téma. Többnyire azzal foglalkoznak a cikkeink, hogy mások hogyan művelik ezt a tevékenységet, hogyan reklámoznak, milyen szemléletmódot, filozófiát vallanak ezen a téren. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi a helyzet az egyének saját marketingjével? Miért kellene egyáltalán saját magunkkal, mint márkával foglalkozni? Nem kell, de lehet. Arra keresem a választ, hogy hogyan és milyen szellemben lehetséges, és hogy vajon miért érdemes foglalkozni ezzel.

Cikkem ihletét és forrását a John Purkiss és David Royston-Lee által írt Én-márka című könyv adja, az általuk említett dolgok közül emelnék ki és egészítenék ki néhányat. Szerintük az Én-márka leegyszerűsítve nem más, mint amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából. Persze sokan elvből nem foglalkoznak azzal, mások mit mondanak a hátuk mögött, és be kell vallanunk, hogy van, amikor ez jó hozzáállás. Viszont ha a munka világában -szakmától függetlenül- el akarunk helyezkedni, munkát akarunk vállalni, előrelépést remélünk, akkor szükség van arra, hogy igenis foglalkozzunk én-márkánkkal, és annak felépítésével. A könyv nagyon sok jó tanácsot, hasznos tippet, önismereti feladatot ajánl, mellyel fejleszthetjük saját én-márkánkat. Egy fontos dolgot kiemelnék belőle, mely számomra nagyon érdekes volt, és amely szerintem másoknak is hasznos lehet: a saját archetípusunk megtalálása.

“Fel kell építeni a márka jól körülhatárolható személyiségét, és ehhez aztán éveken át ragaszkodni kell. A márka piaci pozícióját nem a termékek közötti jelentéktelen különbségek határozzák meg, hanem annak teljes személyisége.” Az idézet David Ogilvy reklámszakembertől származik. Ezt akár saját magunkra is levetíthetjük: egyedi és hiteles én-márkánkkal kelthetjük fel a munkaadók, munkatársak, partnerek figyelmét, akik alkalmazhatnak, vagy később akár ajánlhatnak is minket másoknak. Ahhoz, hogy én-márkánkat kialakítsuk, fel kell ismernünk, hogy melyik archetípushoz tartozunk, hiszen ezek a kategóriák kifejezik azt, hogy végezzük munkánkat, milyen stílusban dolgozunk, így a munkaadó tudni fogja, mit várhat el tőlünk, mire számíthat, ezáltal azt érezheti, kiszámíthatóak vagyunk, ismer minket. Ez a munkaadó szempontjából mindenképp egy pozitív dolog. Modelljük megalkotásakor a szerzőpáros Carl Jung archetípusaihoz nyúlt vissza.

Gondoskodó

Segít embertársain, megóv a a bajtól. Ide tartozik Teréz Anya, Czeizel Endre orvos-genetikus, az egészségügyi termékeket forgalmazó Johnson & Johnson, orvosok, ápolónők, szociális munkások, de példásul az álláskeresési tanácsadók is. Sőt, még Angelina Jolie-t is megemlíthetjük, féltucat örökbefogadott gyerekével.

Alkotó

Olyan álmodozó, akit gyakran megszáll az ihlet, és ötleteit ügyesen ülteti át a gyakorlatba. Gyakran érzi az alkotás, az újítás kényszerét, maradandót akar véghez vinni. Ide sorolhatóak írók, művészek, zeneszerzők, feltalálók, vállalkozó szellemű üzletemberek: Leonardo Da Vinci, Mozart, vagy Rátai Dániel, a 3D-s rajzoló szoftver feltalálója. Az alkotó archetípusába tartozik a Debreceni Egyetemen dolgozó Prokisch József is, a nanoszelén, és különböző funkcionális élelmiszerek megálmodója, az AGTC épületében található I-bolt ötletgazdája.

Felfedező

Minden érdekli, kíváncsi a világra, örök elégedetlen, nyughatatlan. A felfedezés lehet földrajzi jellegű, de örömet nyújthat egy új szolgáltatás vagy termék is. Ezt képviseli Richard Branson (aki a Bizniszpunkok között már kivesézésre került), Laura Dekker, aki 16 évesen körbevitorlázta a Földet, vagy a magyar Rakonczai Gábor, aki az Atlanti-óceánt is átszelte egy saját tervezésű kenuval.

Hős

Vonzódik a zűrzavarhoz, hiszen abban rátermettségét bizonyíthatja. Látja a közelgő katasztrófát, és kifejezetten élvezi a helyzet megoldásával járó izgalmakat. Ide sorolhatóak rendőrök, mentősök, tűzoltók, vagy olyan cégvezetők, akik felforgatnak egy vállalatot, hogy megmentsék. Ha létezne, közéjük tartozna Superman és James Bond. Carlos Ghosn, a “költséggyilkos” is ide sorolható, aki a csőd szélén álló Nissant is nyereségessé varázsolta.

Ártatlan

A tisztaságot és jóságot képviseli, fő célja a boldogság. Ide tartozhatnak biotermékek gyártói, dietetikusok, dohányzásról való leszokást segítők. Az ártatlan típusát személyesíti meg Forest Gump, Bambi és Hófehérke is. Üzletemberek között is találhatunk ilyen típusút: a természetes összetételű bőrápolási termékeket gyártó The Body Shop cég, valamint vezetője Anita Roddick, aki több mint 50 országban jelen lévő céget hozott létre.

Bohóc

Remekül érzi magát, jól szórakozik, miközben fontos mondanivalója van. Szereti megszegni a szabályokat, de a tevékenysége mindig komoly munkát takar. Ide sorolható Ronald McDonald, vagy a Ben and Jerry jégkrémek atyjai, akik a globális felmelegedés ellen is harcolnak. A bohóc szókimondó, de nagy befolyásra tehet szert, gyakran provokálja a körülötte lévőket. Ilyen például Sacha Baron Cohen is, aki Ali G, Borat, Brüno, vagy újabban a Diktátor megszemélyesítője.

Szerető

A szerelmet keresi, érzéki örömökre vágyik. Fontos, hogy olyan emberek vegyék körül, akiket szeret. A hollywood-i sztárok többsége ide sorolható (Pl. Marilyn Monroe), akik rajongani is tudnak bizonyos termékekért: parfümökért, édességekért. Ide tartozhatnak modellek, popzenészek, népszerű írók. Egyik legismertebb képviselője Coco Chanel, aki sikeres divattervező, és gazdag férfiak szeretője volt.

Varázsló

Fontos feladata, hogy megismerje a világot, előbbre vigye a világ ügyeit. Fő szerepe az átváltoztatásban van, nem kerülik el figyelmét a véletlennek tűnő egybeesések. Ide tartoznak a plasztikai sebészek, vagy például a tisztítószer márkák, melyek csodákat tesznek a zsíros edényekkel. Szerintem ide sorolhatjuk a designer-eket, stylist-okat is, például a magyar Lakatos Márkot.

Átlagember

Szívesen alkalmazkodik, jóban van mindenkivel. Az üzleti világban ő az a vezető, aki minden alkalmazottjával szót ért. Megfelelő humorral és öniróniával rendelkezik, társadalmi hovatartozástól függetlenül tud kapcsolatokat kialakítani. Ide tartozhatnak üzletkötők, recepciósok, titkárnők. Ezt a típus személyesíti meg Bryan Adams és Robbie Williams is.

Uralkodó

Képes kezébe venni és megtartani az irányítást, rendet tesz a zűrzavarban, megtervezi a dolgokat. Sikeres családot, céget vagy szervezetet képes létrehozni, de fél attól, hogy megfosztják a tróntól. Ezt testesíti meg hódító Nagy Sándor is, vagy Margaret Thatcher, az Egyesült Királyság első és egyetlen női miniszterelnöke is.

Betyár

Lázadó, aki megszegi a szabályokat, felborítja az aktuális rendeket, új látásmódot képvisel. Ilyen “törvényen kívüli” a Rolling Stones, Jack Nicholson, Puzsér Róbert kritikus, vagy Dr. House karaktere is. Megalakulásakor az Apple is ezt testesítette meg, aki megkérdőjelezte az IBM egyeduralmát. Akkoriban a betyárkodó szakemberek az Apple-t részesítették előnyben, kifejezve, hogy nem tartoznak az uralkodó öltönyösök közé, akiknek eredetileg dolgoznak. Logója, az alma, a tiltott gyümölcsöt és a lázadást is szimbolizálhatja.

Bölcs

Segít megérteni a világot, tanácsot ad. Ilyen bölcs volt Paltón, de a legtöbb egyetem is ide tartozik. A McKinsey nevű cég is ezt személyesíti meg, aki magas képzettségű szakembereknek nyújt speciális képzéseket. Véleményem szerint ide tartozhat a Dalai Láma, vagy a magyar ezoterikus irodalom legnépszerűbb képviselője, Müller Péter is.

Nem lehet mindenkit egy archetípusba beskatulyázni. Gyakran több archetípust is megszemélyesíthetünk, ez időnként akár változhat is. Egy nagy médiavállalat igazgatója megtestesítheti a mindenkivel szót értő átlagembert, ugyanakkor feltűnhet a varázsló, vagy az alkotó jellemében is. Steve Jobs az Apple-lel megtestesítette a betyárt, ugyanakkor az alkotót is. Madonna személyében az ellentmondás is felfedezhető volt. Eleinte az ártatlant, majd Like a Virgin albumával a betyárt és a szeretőt is megtestesítette. Rendszeres megújulásával, stílusváltásával, valamint saját márkájának bevezetésével pedig az alkotót is megjeleníti.

Hogyan?

Ahhoz, hogy archetípusunkat megtaláljuk, fel kell térképeznünk képességeinket, meg kell határozni értékrendünket, valamint életcélunkat. Ha ezeken elgondolkodtunk (akár le is jegyzetelhetjük), akkor meg kell vizsgálnunk, melyik archetípusba sorolhatjuk magunkat, amelyek természetünknél fogva közel állnak hozzánk. Viszont érdemesebb két-három típust meghatározni, melyekre támaszkodhatunk, mindaddig, míg hitelességet közvetítünk. Miután kiválasztottuk típusunkat, célszerű néhány közeli ismerősünknek megmutatni a típusokat (barát, testvér, munkatárs), hogy vajon ők melyiket fedezik fel jellemvonásainkban. Ha az eredmény egyezik, már jó úton haladunk, én-márka identitásunk magunk és mások számára is egyértelmű. Ha viszont nem, akkor még van mit finomítani márkánkon. A lényeg, hogy ezután következetesen és hitelesen tartsunk ki értékrendünk és életcélunk mellett. Minél jobban és eredetibben tükrözzük, mit kínálunk és képviselünk, annál könnyebben választanak majd minket, és annál egyszerűbb dolgunk lesz leendő munkaadónkkal, ügyfeleinkkel.
Advertisements
1 hozzászólás Post a comment

Trackbacks & Pingbacks

  1. Állást akarsz? Add el magad! | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: