Skip to content

2012-07-06

3

A jövő közlekedése – úton a környezettudatosság felé – 5. rész: Bio- és egyéb üzemanyagok

Készítő: Zoli

A környezettudatos közlekedéses témakör zárásaként a bioüzemanyagok és innovatív zöld hajtóanyagok témakörét foglalom össze, és egyéb extrém üzemanyagokról teszek említést. Folytatom a fontosabb alternatív hajtóanyagok közül a hátra maradt szereplőkkel, ezek felhasználásának jellemzőivel, lehetőségeivel.Az alternatív üzemanyagok, amelyek közép- és hosszútávon valószínűleg a megoldást jelenthetnék a közlekedés esetében, a következők lehetnek, természetesen kombinálva, az adottságoknak és feltételeknek megfelelően optimális választást lehetővé téve:

  • Villamos áram
  • Hibrid (villamos áram+fosszilis)
  • Hidrogén (üzemanyag-cella)
  • LPG, CNG
  • Sűrített levegő
  • Bioüzemanyagok
  • Greenbox technológia
  • Egyéb, extrém alapanyagú hajtóanyagok

Fenntarthatóan működni képes gazdaság és társadalom a jelenkor közlekedési szokásaival és technológiai megoldásaival nem képzelhető el, mindkét területen gyökeres reformokra van szükség. A szükséges átalakítások egyik eleme a szektorban széles körben elterjedt fosszilis eredetű üzemanyagok alternatív forrásokkal való helyettesítése. Az előzőeken kívül az egyik kézenfekvő alternatíva a bioüzemanyagok használata lehet.

Bioüzemanyagok

A bioüzemanyagok használatával (és alapanyaguk megtermelésével) az előzőeken kívül a vidéki térségek, illetve a mezőgazdasági szektor is támogatható. Fontos ez esetben, hogy a helyben megtermelt érték helyi erőforrásokat használ fel, és többnyire helyi felhasználás céljából van előállítva, továbbá az üzemanyag-ellátás biztonságát is fokozza. Ez az említett vidéki térségek és területek fejlődését és a nehézségek (munkanélküliség stb.) csökkentését teszi lehetővé. Magyarországon az európai átlaghoz képest kiemelkedően magas a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek aránya, ennek megfelelően a bioüzemanyagok előállítására igénybe vehető területek esetében is nagy a választási lehetőség. Fontos azonban, hogy mértéktartással, és a helyi adottságokat figyelembe véve legyenek kivitelezve ezek a telepítések.

A folyékony bioüzemanyagok ugyanakkor középtávon a mezőgazdaság stabilizáló tényezői lehetnek, mert az ország gabonafeleslegére (a forrás szerint évente akár 3-4 millió tonna) biztos keresletet jelentenek. Meg kell említeni, hogy a gabonafélék megtermelt mennyisége jelentős mértékben eltérhet az évek során, az időjárásnak való fokozott kitettség miatt.

Emellett, a mérsékelt övezetben termeszthető növényfajokkal és fajtákkal nem érhető el akkora hozam, mint a trópusi országokban termesztett növényekkel. Ezért a tevékenység gazdaságossága kevésbé kedvező, a gazdag országok pedig a bioüzemanyag vagy az alapanyag egy részét a trópusokról szerzik be, ami szintén kedvezőtlen, belegondolva például abba, hogy az interkontinentális szállítás milyen mértékű energiafelhasználással és környezetterheléssel jár (hasonlóan egyébként a kőolaj szállításához, habár ennek vezetékrendszere már ki van építve).

A fentiek nyomán valóságos hadjárat indult a bioüzemanyagok felhasználása ellen, például a tevékenység energiamérlegét szem előtt tartva, ugyanis az iparszerű gazdálkodás és a nagy szállítási távolságok sok esetben több fosszilis energiát emésztenek fel, mint amennyi végeredményben a bioüzemanyagok felhasználása során kinyerhető. Ezekből következően arra kell törekedni, hogy az országok saját forrásból próbálják meg előteremteni a közlekedési szektor számára szükséges energiát.

Ezzel együtt az EU tagállamaiban óriási növekedés volt tapasztalható az utóbbi években a bioüzemanyagok felhasználása terén: 2000-ben 30 PJ, 2010-ben pedig több mint 580 PJ mértékű felhasználás jelentkezett, ez közel 20-szoros növekedés.

Az EU, energiahordozókban szegény közösség lévén támogatja a bioüzemanyagok alkalmazását, a tagországokra vonatkoznak a felhasználásukat érintő kötelezettségek. Ennek eredményeképpen az üzemanyagtöltő állomásokon ma elérhető benzin 5%-ot meghaladó mértékben etanolt tartalmaz, amely bekeverési arányt az uniós irányelveknek megfelelően 2020-ig 10%-ra kell növelni. A kutak egy részén elérhető a 85%-ban etanolt tartalmazó E85 jelű üzemanyag is.

További információk birtokába kerülhetünk a témát illetően, ha átlapozzuk a „Bioüzemanyagok előállításának lehetőségei Magyarországon” című tanulmányt.

A bioüzemanyagok csoportosítása:

  • Első generációs bioüzemanyagok:
    • Főként tradicionálisan élelmiszer, vagy takarmány célú mezőgazdasági terményekből állítják elő
    • Bioetanol (cukor tartalmú növényekből és keményítő tartalmú gabonából)
    • Biodízel (szántóföldi növények és állati melléktermékek)
    • Biometán (kommunális szemétből képződő gáz, trágya fermentálás)
  • Második generációs bioüzemanyagok:
    • Hulladékokból és melléktermékekből előállított üzemanyagok
    • Zöldhulladék, szalma, trágya, háztartási szemét, fahulladék stb.
  • Harmadik generációs bioüzemanyagok:
    • Évelő füvek, faültetvények, algák

Ezek közül kiemelkednek az algák:

„Az algák időben és térben hatékonyabban állítanak elő biomasszát és bioüzemanyag molekulákat, mint bármely más növény a Földön” /Greg Mitchell, Kaliforniai Egyetem Tengerkutatási Intézete/

Az előzőeknek bővebben utánanézhetünk az „Újabb generációs bioüzemanyagok perspektívái” című cikkben, amit konzulensem, Dr. Bai Attila publikált a Magyar Tudományban, az MTA folyóiratában.

Greenbox technológia

A koncepció szerint, az autót hagyományosan a kipufogón át elhagyó gázból összegyűjtik a széndioxidot és a dinitrogén-oxidot. Az összegyűjtött gázokkal algákat táplálnak, melyekből biodízelt sajtolnak ki. Ehhez az algákat tartalmazó dobozt minden tankoláskor cserélni kell. Az így előállított üzemanyag kiválóan hajtja az autót és szinte a hagyományos dízellel megegyező energetikai tulajdonságai vannak. A tesztek alapján az alga a CO2 85-95 %-át képes megkötni. Így jelentősen csökkenthető a környezetkárosító hatás.

Egyéb, extrém alapanyagú hajtóanyagok

Ide sorolhatók a következő példák:

  • Az USA-ban indult többek között két vállalkozás, egyik a szárnyasok tollából hőmérséklet és magas nyomás hatására bontja le a hulladékot, míg a másik vállalkozás hasonló eljárást alkalmaz csirke, sertés, hagyma és sajt melléktermékének felhasználásával. Mindkettő esetében a végeredmény bizonyos mennyiségű üzemanyag. Egyik oka, hogy nem terjedt el a technológia, a terjengő szagokra vezethető vissza.
  • Használt pelenkák anyagából állít elő dízelt egy másik kanadai cég, évi 180 millió pelenka feldolgozását tervezik. Jobb megoldás, mint évtizedeket várni az anyag elbomlására.
  • Brit kutatók olyan autót építettek, amit 30%-ban csokiból átalakított dízel hajtott. Érdekes megoldás, ami egyben azt bizonyítja, hogy minden átalakítható dízellé, ami zsírt tartalmaz. Nem éppen környezettudatos megoldás, kivéve akkor, ha például romlott élelmiszerről van szó.

A közlekedéses témakör egyes fejezetein végighaladva konklúzióként levonható és előrevetíthető, hogy a következő évtizedekben jelentős változások mennek majd végbe a közlekedésben, mind a technológiában, mind a hajtóanyagokat illetően. Az is bizonyos, hogy az egyes tárgyalt üzemanyag-típusokat a körülményeknek és lehetőségeknek megfelelően kell majd kombinálni, ügyelve a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra.

A végére pedig nem egy extrém, hanem éppen egy (különösen a mostani kánikulák idején is) általánosan felhasznált – és egyben a legkellemesebb – bioüzemanyag:

Reklámok
3 hozzászólás Post a comment
  1. Máté
    Júl 11 2012

    Zoli, kiváló cikkek, nekem mindig tudsz újat mondani emészthető formában. 🙂
    Az alternatív üzemanyagos 2 cikkedhez vonnál le egy konklúziót? Mármint egy konkrétabbat, hogy szerinted mi lesz belátható időn belül, azaz 3-5 év múlva? Jobban elterjed az LPG, végtelenül megdrágul a hidrogén, kifogynak az élelmiszerraktárak? Egyáltalán képesek leszünk váltani 3-5 éven belül, vagy mindenki csak évtizedekre mer “jósolni” (szerintem tippelgetni), vagy csak akkor lesz váltás, ha már muszáj és nincs több olaj?

    Válasz
    • Zoli
      Júl 30 2012

      Kedves Máté!
      Szerintem a társadalom döntő része még egy ideig megkísérli lenyelni és megfizetni a benzin és gázolaj árnövekedését, azonban egyre nagyobb arányban térnek/térünk majd át az LPG-re és CNG-re. Ezek egysége jelenleg jóval olcsóbban elérhető a kutakon, viszont számítani kell arra, hogy minél többen térnek át, az illetékesek annál inkább fognak késztetést érezni ezen üzemanyagok áremelésére is. Jelenleg tapasztalataim alapján körülbelül 1/3-os megtakarítást érhetünk el LPG-s járművel közlekedve, de számolnunk kell a kisebb nyomatékkal és az esetleges kisebb nehézségekkel az üzem során. A tehetősebbek úgy gondolom kezdenek áttérni a hibrid járművekre, illetve egyre nagyobb szerepet kaphatnak a bioüzemanyagok is a következő években.
      Közép- vagy hosszabb távon pedig az üzemanyag-cellás megoldást és a villamos üzemelés előtérbe kerülését várom, persze az előzőekkel kombinálva.
      Egész biztos vagyok benne, hogy szükség esetén a közlekedés esetében mindinkább előkerülnek azok a megoldások és technológiák, amelyek jelenleg még (akár jó ideje) az íróasztalok fiókjaiban pihennek. Továbbá új fejlesztések is várhatóak természetesen.

      Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. A hidrogén technológia | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: