Skip to content

2012-07-20

3

Megújuló energia világtrendek – a 3. ipari forradalom

Készítő: Zoli

A cikkben a megújuló energiaforrások jelenlegi trendjeiről, helyzetéről olvashattok összefoglalót, ezzel előkészítve a megújulók egyes típusainak részletesebb kifejtését és ismertetését. Tehát, itt a most induló megújulós sorozat első része.

Az aktuális és friss adatok közlésének érdekében a 2012 júliusában a Greentech Megújuló Energia Klaszter által megrendezett, „Aktuális trendek és lehetőségek a megújuló energiák területén” elnevezésű szakmai konferencián elhangzottakat hívom segítségül. A rendezvény helyszíne Budapesten az Aquamarina Rendezvényhajó volt, így biztosítva voltak az időnkénti (és váratlan) meglepetések is a hajó imbolygásából kifolyólag.

A Konferencián sok hasznos információt lehetett hallani a megújuló energiaforrások jelenlegi helyzetéről, ezek közül kiemelnék egy éppen a mostani témához köthető előadást, amit a volt zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkártól, Olajos Pétertől hallhattunk.

A szakember – aki jelenleg üzleti alapon tevékenykedik a zöld gazdaságban – Magyarország jelenlegi kitörési esélyeit hangsúlyozta, a megújuló energiák hasznosítására nézve. Szerinte jelenleg a 3. ipari forradalom zajlik, ami a megújuló energiaforrások területére és felhasználásuk elterjedésére értendő elsősorban. Kedvező esetben Magyarország ennek a 3. ipari forradalomnak a(z egyik) győztese lehet. Előadásának szlogenje is a következő: „Are You ready for the next industrial revolution?”.

Az igazsághoz véleményem szerint hozzá tartozik, hogy jelenleg ennek (magas) gátat szab a megújuló energiaforrások támogatási viszonyainak bonyolult és esetenként ésszerűtlen volta, mint a Megújuló Támogatási Rendszer bevezetésének bizonytalanságai, és például az igen bonyolult és hosszadalmas engedélyeztetési rendszer. Nem is beszélve arról, hogy a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő lakosságnak csak magas(abb) intenzitású támogatási konstrukciók mellett lenne igazán lehetősége kihasználni a hazai adottságokat.

10 tény, ami azt bizonyítja, hogy a megújulók kezdenek „felnőttkorba lépni”:

  • 2011-ben legalább 118 országnak már volt megújulókra vonatkozó cselekvési terve, támogatási rendszere nemzeti szinten. 2005-ben ez összesen 55 országról volt elmondható
  • Az egyik leggyorsabban bővülő piac: az utóbbi 5 évben minden egyes megújulónál az összes kapacitás 15 és 50% közötti növekedése volt megfigyelhető
  • Folyamatosan növekvő beruházások: a megújulós befektetések pénzértéke 2010 és 2011 között több mint 50 milliárd USD-vel nőtt, 211 milliárd USD-re. (Magyarország GDP-je 2010-ben 190 milliárd USD volt)
  • Egyre több munkahely: világszinten több mint 3,5 millió munkahely kötődik közvetlenül a megújulókhoz (plusz a közvetett)
  • Földrajzi diverzifikáció: az országok földrajzi adottságaiknak megfelelően választhatják ki a számukra ideális megújuló energiaforrást, így nem alakul ki olyan függőség, mint például a fosszilis energiahordozók esetében
  • A megújulók részarányának fenntartható növekedése: mint már egy korábbi cikkben is említettem, a megújuló berendezések előállításának várhatóan nem lesznek akadályai, még a ritkaföldfémek esetében sem, újrafelhasználás vagy az alternatív gyártási technológiáknak és a folyamatos innovációnak köszönhetően
  • Jelentős lakossági érdeklődés és beruházások: óriási és egyre nagyobb összegeket szánnak lakossági szinten a megújuló befektetésekre. Sok országban bevett szokás a megtakarításokat megújuló energetikai beruházásokra (kis teljesítményű megoldások) költeni, az egyre kedvezőbb megtérülésnek köszönhetően, mintegy befektetésnek tekintve. Természetesen itt nagyban közbeszólnak többek között a gazdasági helyzet és az állami támogatási rendszer jellemzői is
  • Figyelemre méltó társadalmi támogatottság: a megújuló technológiák messze a legjobban támogatott energiatermelési módok, a társadalom hozzáállását tekintve (itthon ez 80%)
  • Jelentős technológiai fejlesztés: a megújulók K+F+I tevékenységeinek folyamatossága, egyre nagyobb teljesítmény, hatásfok és hatékonyság
  • Szignifikánsan csökkenő költségek: ezzel párhuzamosan fokozatosan csökkenő előállítási és beszerzési árak rendszer- és egységszinten is. Olcsóbb energiatermelési költségek

 

Az alábbi ábrán a megújuló energiaforrások részesedését lehet megfigyelni az összes energiafelhasználáson belül:

A „modern” megújulók részesedése a hagyományos biomassza felhasználását kis mértékben előzi meg, de a távolság növekedése előre vetíthető a folyamatos megújuló energetikai beruházásoknak köszönhetően. A biomassza-/napenergia-/geotermális alapú hőelőállítás és a vízenergia is 3,3-3,3%-kal részesedik a „modern” megújulók csoportjából. Ehhez képest kisebb jelentőség tulajdonítható a szélenergia-/napenergia-/biomassza-/geotermális alapú villamos áram előállításnak és a bioüzemanyagoknak.

Megfigyelhető a fosszilis energiaforrások 80%-os túlsúlya (függő viszony a kitermelő országoktól), a nukleáris alapú energiatermelés pedig közel 3%-kal részesedik.

Egy további ábra, amin a közelmúlt megújuló energetikai beruházásainak mennyiségét láthatjuk, a beépített kapacitást figyelembe véve, az egyes évekre vetítve:

Egyértelműen kitűnik, hogy a megújuló-energia beruházások egy év alatt telepített mennyisége a 2008-as évben már meghaladta a fosszilis energiahordozók telepített beépített kapacitását. A megújulókon belül elsődleges a szélenergia hasznosítása és a fotovoltaikus rendszerek kiépítése.

Az energiapolitikai szakember szerint új finanszírozási rendszer lenne szükséges. Az állami támogatások világszinten az egyes energiaforrásokra jelenleg a következő módon oszlanak meg:

Azt gondolom, ez következhet a fosszilis energiaforrások nagyobb részarányából és az igen hosszú ideje tartó „egyeduralkodásukból” is. A változtatás viszont egészen biztosan szükséges.

Negatívum, hogy jelenleg a magyar tőke jelentős részét nem itthon használják fel megújuló energetikai beruházásokra, a tőkések számos esetben a környező országban telepítenek erőművet, ennek egyik fő oka pedig valószínűleg a magyar engedélyezési eljárás nehézsége.

Előretekintésként felsorolom a megújuló sorozatban a következő hetekben majd bemutatott megújuló energiaforrásokat:

  • napenergia
  • szélenergia
  • vízenergia
  • biomassza
  • geotermális energia
  • bioüzemanyag
  • hulladékfelhasználás (W2E = waste to energy)

Itt említeném meg a fúziós energiát is, ami ugyan nukleáris eredetű, de annak egy nagyon speciális és fenntartható, továbbá a jelenlegi energiatermelési módokhoz nagyságrendileg talán nem is mérhető energiatermelési módja. Egy a fúziót kutató fizikus barátomat tervezem felkérni akár vendégírásra, akár egy a Szigma Epszilon Társaság rendezésében történő előadás megtartására, de lehet mindkettő, ezt majd a jövő hozza.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: