Skip to content

2012-07-26

9

Álmaid (és gyermekeid) munkahelye

Készítő: Rab Máté

Van egy iparág Debrecenben, ami akár a város húzóágazata is lehet. Tény, hogy ők fizetnek a legjobban az alkalmazottaiknak, és a munkahelyi légkör is kellemes, de mi lesz a jövőben? Körkép következik a debreceni shared service centre iparról, azaz a szolgáltató központokról.

Kezdjük egy fogalmi magyarázattal. SSC, Shared Service Centre, azaz szolgáltató központ. Ezt a magyar elnevezést használják, de magyarázatot igényel. Egy SSC (a továbbiakban csak így rövidítem) olyan tevékenységet folytat, mely helytől független szakértelemmel végezhető távolról is. Az indiai telefonközpontokat fel lehet hozni példaként, de Debrecenben maradva ilyenek az IT szolgáltatások, ügyfélszolgálat, könyvelés. Ugyanis ahhoz, hogy portugál számlákat könyvelj, nem kell Portugáliában ülnöd (bár télen jó lenne :)), elég egy számítógép és egy portugál kapcsolat, aki rendre elküldi neked a számlákat, te pedig rögzíted azokat. Automatizálva ezt a rendszert egy globális vállalatban (amely mondjuk 100 országban jelen van) elég 1, azaz egy telephely, ahol a könyvelés folyik. Lehet ez a telephely Debrecenben?

A sikeres SSC feltételei

Mi kell egy jó szolgáltató központhoz? Először is idegennyelv-ismerettel rendelkező munkatársak. Angolul minimum kiválóan kell beszélned, bár vannak példák – még Debrecenben is -, hogy elég a német nyelvtudás. Ezen kívül a több nyelv csak pozitívum. Ha ügyfélszolgálati munkákat nézünk (problémák kezelése telefonon keresztül szinte bármely országból), akkor ott anyanyelvi szinten kell beszélni a nyelvet, hogy megnyugtató választ tudj adni. Ha pénzügyesként dolgozol, akkor elég a “számlák nyelvét” beszélned, gyakorlatilag kevésbé használod az élő kommunikációt.

De a jó munkaerőn túl akkor települ Debrecenbe SSC cég, ha versenyképes az irodabérlés árai, valamint ha könnyen megközelíthető. Előbbiben jól állunk, hisz kelet-európaiként nemcsak olcsók vagyunk, de még verseny is van szűkebb hazánkban, hisz számos cég versenyez irodák kiadásán (volt dohánygyár, Xanga Ipari Park, Debrecen Science Park, Fórum tornyok, stb.). Elérhetőség tekintetében van autópályánk, és alig egy hónapja közvetlen járataink London-Luton repterére! Decembertől további 2 állomásra, Milánóba és Eindhovenbe lehet eljutni Debrecenből hetente többször, 2013 végére pedig az önkormányzat 7 járatot szeretne rendszeres indítani és Wizzair telephellyé tenni Debrecent. Akkor már bátrabban kijelenthető lesz a globális jelenlétünk!

Debreceni cégek

Körülbelül 7 cég sorolható be a debreceni SSC iparágba, természetesen mind a nagyok közül kerülnek ki, mivel a fenti fogalomból kiderült, hogy ezek multicégek. A legnagyobb és legismertebb a National Instruments (NI), csakhogy ők főleg gyártást folytatnak és e mellett helyezték Debrecenbe az ügyfélszolgálatukat, a pénzügyi központjukat és az európai jogi osztályukat. A pénzügyi rész nem globális, “mindössze” a brit, ír, francia, portugál, olasz, német, svájci, holland, finn és belga piacokat fedi le. Az IT-Services Hungary (ITSH) jobban pozicionálható SSC-nek, rajtuk kívül a British Telekom debreceni telepe is ügyfélszolgálatként üzemel. A kevésbé ismert, viszont növekvő Merlin-IT Hungary is nyitott a pesti irodája mellett egy debreceni irodát, ahova folyamatosan keresik az embereket ügyfélszolgálati pozícióba.

Elmesélem az első igazi debreceni SSC, a Ygomi történetét. Ők a volt dohánygyár épületében kaptak helyet és fénykorukban 300 főt foglalkoztattak kiemelkedően jó béren. Sajnos a válság elkaszálta őket, de két példával is szolgáltak a helyi SSC piacnak. Az első, hogy igenis lehet Debrecen SSC központ, hisz a környezet tökéletesen adott. A másik, hogy amikor külföldről vagy akár csak Budapestről szerettek volna senior vezetőt lehozni Debrecenbe, akkor a válasz elutasító volt bármit is kínáltak. Az indok pedig egyszerű: ha egyszer megszűnne a cég, akkor egy SSC tapasztalatokkal rendelkező vezető hova menne dolgozni, amikor nincsen még a közelben sem hasonló cég? Budapesten kb. 90 SSC található, emiatt már telített is a piac, viszont nálunk még csak most kezd fellendülni. De jelenleg már van lehetőség (sőt számos példa is) arra, hogy váltsanak az SSC szakemberek a cégek között.

Helyi utánpótlás

Természetesen ezeknek a cégeknek hatalmas az étvágyuk a jó munkaerő iránt. Ezekben a cégekben kiemelkedően magas a diplomás foglalkoztatottak aránya, hisz főleg a diplomások beszélnek idegennyelven. A Debreceni Egyetem is ráfeküdt erre az irányra és máris számos jó lehetőség adott. Az Informatika Karon ingyen tanulhatunk németül az ITSH támogatásával, de számos ösztöndíjt kínál az NI is a hallgatóknak. A Közgazdaságtudományi Karon is van SSC specializáció, az NI támogatásával évente 30-40 hallgató tanulja el a készségeket, valamint sokakat felvesznek gyakornoki állásba dolgozni még diákévei alatt, amely szerződéseket előszeretettel véglegesítik a diploma megszerzésével. Persze ez még nem elég. A Bölcsésztudományi Kar kiváló forrása az alapos nyelvtudással rendelkező hallgatóknak, közülük sokan dolgoznak SSC-knek. Mégis hiányzik belőlük a szakmaiság, “csak” a nyelvtudással helyezkednek el. Ezért a BTK is elindul egy SSC specializáció irányába.

De még mindig lehet továbbmenni! Középiskolákban is lehetne terjeszteni az SSC karrier lehetőségét! Jelenleg rengetegen mennek el Pestre SSC-be dolgozni (nekem is sok évfolyamtársam költözött fel), nekik lehet egy élhető alternatíva Debrecen. Ha mondjuk középiskolában a szülők és hallgatók meggyőzhetőek arról, hogy a debreceni SSC karrier járható és hosszú távon kínál biztos, kimagasló megélhetést, akkor ezzel fellendülhet a BTK hallgatósága, akár fizetős szakirányok választása, hisz egy SSC fizetéssel egy év alatt megtérül a többéves tandíj. A BTK is extra forráshoz juthat, amivel növelheti képzései színvonalát, a diákok is piacképes tudást kapnak, és a szülők sem vesztik el gyermekeiket, akik maradnak a városban. Sőt, a város is adóbevételekhez jut a cégek és helyi dolgozók által, épülhet a 3-as villamos. 😉

Persze ne szaladjunk előre és ne álmodozzunk. De az a legszebb ebben az iparágban, hogy már nem kell nagyot és merészet álmodni, hisz az első cégek itt vannak és sikerrel működnek! Jó példaként járulnak a többiek elé és várhatóan jönnek még. Tehát ha váltanál munkát vagy élhető szakmát keresel gyermekednek, akkor érdemes lehet ebbe az irányba terelődni. Egyetértesz vagy más a véleményed? Oszd meg lentebb a hozzászólások között!

Forrás: cikkem szakmai kiválóságáról és tartalma valódiságáról az egyetlen debreceni SSC szakértői blog gondoskodott: http://sscdebrecen.blogspot.hu/

Advertisements
9 hozzászólás Post a comment
  1. Júl 26 2012

    Hát én ilyen szempontból tuti, hogy begyöpösödött vagyok, de számomra negatív, hogy cégek idehozzák a csicskamelót és a diplomások azért mennek hozzájuk dolgozni, mert nincs más, de megélhetésre szükségük van. Hány, de hány olyan embert ismerek, aki álmodott tolmácsi, idegen nyelvű újságírói, nyelvtanári, szakfordítói karrierről és végül kikötöttek az ITSH-nál, mert már az a pár hónap is megviselte őket, míg diploma után nem volt állásuk. Ezért inkább csinálnak valamit, amit egyébként nem szeretnek.
    Ezen kívül számomra ez egyáltalán nem olyan érzés, hogy ők jót akarnak tenni velünk, hanem olyan, hogy a saját országukban jóval többet kéne kifizetni, a 130/140 nettó ahhoz képest zsebpénz nekik és a szaktudás meg megvan. Sőt, párom egy olyan indiai-amerikai tulajdonú és francia központú cégnél dolgozik, ahol kb fele-fele arányban vannak indiaiak és magyarok, nagyon erős a klikkesedés és a bérfeszültség. Ugyanis míg a magyarok pozíciótól függően 160-200 nettót kapnak (túlóra nincs, de elvárják, h a jó munkás bennüljön 10-12 órát, ha előrébb akar jutni), az indiai napi 6-7 óra munkáért 700-800 nettót kap (mmint 700 ezer ft!!!) Ezért nem csoda, hogy nagyon durva feszültségek uralkodnak a cégnél.

    De nekem a legnagyobb ellenvetésem alapból mindig az volt az SSC-kkel szemben, hogy egyszerűen csicskának érezném magam ott, nem teljes értékű, tevékeny, alkotó munkaerőnek.

    Válasz
  2. Sanyi
    Júl 26 2012

    “… Hány, de hány olyan embert ismerek, aki álmodott tolmácsi, idegen nyelvű újságírói, nyelvtanári, szakfordítói karrierről …”
    Talán meg kellett volna álmodni mellé a munkahelyet is. Ha irgalmatlan nagy túlképzés van bizonyos szakterületeken, akkor nem kell csodálkozni, hogy nincs hozzá munkahely.

    Válasz
    • Júl 26 2012

      Az ilyen “álmodjuk meg a trendet” dologgal megint nem tudok egyetérteni. Amikor gimis voltam, éveken keresztül tömték a fejem azzal, hogy a bölcsészeké a világ, bölcsésznek kell menni, mert majd szakad a nyakunkba a zsák pénz. Szinte lenézték azokat, akik gazdasági szakra mentek. Aztán kiléptem a gimiből, elmentem a bölcsész szakra és már az első évben szembesülnöm kellett azzal, hogy a világ pont fordítva van. De mivel matekból a 2005-ös botrány miatt nem érettségiztem és egyébként is megrekedtem a 4 alapművelet szintjén (a többit dolgozatról dolgozatra magoltam, mert 100%-osan lilafelhős humán vagyok), így esélyem nem lett volna gazdasági szakra.
      Egyébként engem még egy tényező távol tart a helpdesktől: olyan szintű telefonfóbiám van, hogy még a saját mobilomat se szívesen veszem fel és szinte rosszul vagyok attól, ha megcsörren. Már majdnem orvosi eset 🙂

      Válasz
      • Vírus
        okt 29 2013

        Elnézést a késői válaszért,de…

        …ahogy elnézem, asszisztens lettél Budapesten, ami azt jelenti, hogy elmúlhatott a telefonfóbiád (legalábbis egy marketingasszisztens sokat szokott telefonálni) :))), vagy rávitt a kényszer, hogy mégiscsak hajlandó légy idegen emberekkel telefonon kommunikálni 🙂

        A bölcsészet amúgy már a gimiben is elég egyértelmű irányvonalra tereli az embert, az menjen bölcsésznek, aki az adott bölcsészettudományi ágat tanítani akarja, esetleg – ahol lehet – kutatómunkát akar végezni. Ebből a második eset tud esetlegesen jól fizető dolog lenni, a tanítás soha (legalábbis hazánkban). Illetve nyelvtanárként rengeteg magánórával lehet egész jól keresni, de személyes tapasztalatból tudom, hogy ez viszont azt fogja maga után vonni, hogy készüléssel-esetleges helyszínre kiszállásokkal, mindennel együtt körülbelül másfél-kétszer annyit kell dolgoznod, hogy annyit keress, mint egy SSC-ben.

        Válasz
        • Vírus
          okt 29 2013

          A tolmács-fordítósdi meg már elnézést, NAGYON bizonytalan és lilaködös valami, az ilyen igazi btkt végzett gyesen lévő anyukák otthoni kiegészítő szöszmötölése – legtöbbször kiadó-nyomda-kereskedő körbetartozásaival (majd ha a karácsonyi szezonban elmegy X példány, akkor a kereskedő fizet a nyomdának meg a kiadónak, és majd ha ezek a kiadásaikat fedezték és marad belőle valami, akkor TALÁN fizet a fordítónak a kiadó) és késéseivel megspékelve fordítgatásból rendszeres jövedelmet várni nagyon kutya vacsorája jellegű dolog, max tanítás mellé jövedelemkiegészítésnek jó.

          Fordításból egyedül akkor lehet megélni piszokjól, ha EU-s akkreditált tolmácsként meg fordítóként tolod Brüsszelben. De oda nem fog akárki fia-borja kerülni, ilyen melóhoz már politikai életbeli pedigrét is fel kell mutatni 🙂

          Válasz
        • okt 30 2013

          Megváltozott a telefonfóbiám. A sajátomat továbbra is utálom, ellenben kifelé és cégen belül majdnem imádok telefonálni. Ha a sajátom csörren meg, akkor majdnem hülyét kapok XD

          Válasz
  3. Balázs
    Júl 26 2012

    Csatlakozom az előttem szólóhoz: hihetetlen, hogy egyetemi hallgatóként mennyire elvarázsoltak egyesek, mennyire nem ismerik a munkapiaci realitásokat. 2011-ben az Adecco+Trenkwalder összes diplomás állásának 30-60%-a SSC pozíció volt. Lehet mondani, hogy micsoda szar meló ez, de más egyetemi városok lakói összetennék a két kezüket a debreceni SSCkért.
    Másfelől meg lehet, hogy azért nem is olyan rossz a shared services iparágban dolgozni: egy nemzetközi karrier kezdete lehet, ha valakinek nem büdös a munka.

    Válasz
    • Nagy Géza
      Már 25 2016

      Nemzetközi karrier kezdete… A jövő értelmiségét adjuk el aprópénzen. Ezzel együtt a jövőnket is. Még egy probléma. Addig is keleti bért kap egy nyugati árszínvonalú országban.

      Válasz
  4. Nagy Géza
    Már 25 2016

    Melcsi írását olvastam. Nincs mit hozzá tenni! Örülök hogy fiatalon is ennyire átlátja a mai ‘ nagy magyar ‘ valóságot. Kelet európai… Ezzel a két szóval mára le is lehet írni a múlti cégek agresszív, vicsorgó, pl. debreceni NI filléres vállalati kultúrájának nevezett rablást, amit a többiekkel együtt folytatnak. Ehhez asszisztálnak a mindenkori kormányok.

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: