Skip to content

2012-08-21

2

A motiváció jövője

Készítő: Kovács Miklós

Hogyan ragasztanál fel a falra egy gyertyát úgy, hogy ne csepegjen az asztalra a viasz? Mi köze van ennek a motivációhoz? A 21. század ösztönzési módszerét a tudósok már kutatások tömegével bizonyították, eddig azonban az oktatásban és az üzleti életben sem terjedt el futótűzszerűen. Itt az alkalom, hogy modern és jövőbelátó cikket olvass.

Dan Pink beszél nekünk arról, hogy miképp is lehet majd minket motiválni a jövőben.  Mármint az elkövetkezendő időszakban, amikor dolgozni fogunk. Mi is motivál bennünket, mit alkalmaznak a vállalatok? Pénz, jutalom, előléptetés, prémium félévente, sikerdíj, teljesítménybér, jutalék. Ezeket szinte el is lehet felejteni az előadó szerint, mivel nem megfelelő megoldást jelentenek, és ezt tudományos mérésekkel támasztja alá.

Gyertya probléma. Megoldás a részletekben.

A gyertya probléma és a motiváció

Ez a kísérlet pedig gyertya problémaként ismert. Adok neked egy doboz rajzszöget, egy doboz gyufát és egy gyertyát, beküldelek a szobába, és azt mondom, hogy helyezd el úgy a gyertyát a falon, hogy ne csöpögjön a viasz az asztalra. Sokan megpróbálják a gyertyát meggyújtani és a viaszt a falra csepegtetve odaragasztani a gyertyát, mások a rajzszögekkel akarják odatűzni a falhoz. Mindegyik remek ötlet, de egy valamivel nem számol. Azzal, hogy a rajzszögeket tároló dobozt is fel lehet használni, így azt a falra felszúrva és a gyertyát belehelyezve könnyedén megoldható a feladat. 5-10 percen belül mindenki rájön a megoldásra.

A pénz nem mindig motivál

Nem is ez a kérdés azonban, hanem az, hogy az ösztönzők használata hogyan hat a megoldás gyorsaságára. Ezt a kísérletet egy Sam Glucksberg nevű fickó végezte el, aki most a Princeton Egyetemen tanít. Ez a kísérlet az ösztönzők hatásosságát mutatja be. A következőt csinálta. Összegyűjtötte a résztvevőket. És azt mondta, “Mérni fogom az időtöket. Milyen gyorsan tudjátok megoldani ezt a problémát?” Az egyik csoportnak ezt mondta: “Mérni fogom az időt azért, hogy felmérjük átlagosan mennyi ideig tart valakinek megoldani egy ilyen problémát. A második csoportnak jutalmat ajánlott fel. Azt mondta: “Ha a leggyorsabb felső 25%-ba kerültök, kaptok öt dollárt. Ha ma mindenki közül a leggyorsabbak lesztek, kaptok húsz dollárt.” Ez régen történt, vegyük figyelembe az inflációt. Rendes összeg ez egy néhány perces munkáért. Remek ösztönző. A kérdés: Mennyivel gyorsabban oldotta meg ez a csoport a problémát? A válasz: Átlagosan három és fél perccel hosszabb idő kellett a feladathoz.

És ami ebben az ijesztő: az üzleti gyakorlat – gondoljunk csak az üzleti élet számos feltevésére és eljárására, és arra, hogyan ösztönözzük az embereket és hogyan használjuk az emberi erőforrásokat – nos ezek teljesen a külső motivátorok köré épültek, az ostor és a mézesmadzag köré. Ez alkalmas sok, a 20.századra jellemző feladat elvégzéséhez. De a 21. század feladataihoz, ez a gépies jutalom-büntetés alapú megközelítés már nem illik, gyakran nem működik, sőt gyakran árt is.

A kreatívok motiválása

Ha megmondjuk az embereknek, hogy a dobozt is használhatják, akkor jobban teljesítenek külső ösztönzők hatására. Tehát a külső ösztönzők nagyon is jól alkalmazhatók a “ha-akkor” feladatok elvégzésének hatékonyabbá tételére. Azonban az olyan feladatoknál, ahol kreatívan és szabadon kell a feladatainkat végeznünk, mint például az oktatásban, ott nem alkalmazhatóak csak a belső motivátorok. Gondoljatok csak a saját munkátokra, vagy tanulmányaitokra, sokszor nem is csak egyetlen megoldás létezik, hanem több is. Más is meg tudja csinálni a rád bízott feladatot, lehet hogy kicsit másképp, de megoldja.

Példák találhatóak még a videóban, hogy milyen vállalatok alkalmazták még a belső ösztönzőket: Wikipédia, Google, ROWA. Önmegvalósítás, belső késztetés, hajtóerő, ami működteti ezen cégeket. A tudomány már bizonyította, hogy ezzel hatékonyabban lehet ösztönözni az embereket, de az üzleti világ igen kis része jött még rá. Remélhetőleg az oktatásban és a munkahelyek többségében is egyre többször alkalmazzák majd a belső hajtóerőnket, mint a hatékonyság forrását. A videóban több és részletesebb infót hallgathatsz meg, ha meg szeretnéd vitatni a hallottakat a hozzászólásokban meg is teheted.

Advertisements
2 hozzászólás Post a comment
  1. Máté
    aug 22 2012

    Tetszett a videó! Sajna a cikket sok személyessel nem egészítetted ki, pedig szerintem tudnál saját példákat is hozzátenni.
    Lehet számomra az tetszett a legjobban, hogy én jelenleg is így dolgozom, és ez egy pozitív megerősítés volt ebben! 🙂

    Válasz
  2. aug 24 2012

    Örülök a pozitív megerősítésnek, én próbálom egy kicsit az emberekre bízni mit látnak bele. 🙂

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: