Skip to content

2012-08-30

A kínaiak már a spejzban vannak

Készítő: Rab Máté

Sinkovics Imre nagysikerű mondatát aktualizáltam arra, hogy a kínaiak itt vannak velünk Debrecenben. Egyszerre a kereskedelemben, oktatásban, kultúrában, gazdaságban. Egy rövid körkép következik a kínai-debreceni együttműködésekről, előtte kitérve a magyar-kínai oktatási és kulturális kapcsolatokra.

Manapság kínaival találkozni már senki számára nem jelent újdonságot. Sőt, be is kategorizáltuk őket, részei a mindennapi értékrendünknek (például a Made in China egy értékmérő fogalom). Minden nagyobb településen ehetünk kínait, szinte az összes kisvárosban található kereskedelmi egységük, és persze a fotózó turisták is megszokott látvány a magyar emlékhelyeken. Persze felületesen képesek vagyunk több ázsiai nemzetet összekeverni, mert az avatatlan szemünknek egy mongol éppúgy néz ki, mint egy kínai, de ez a tévedés most nem tárgya az írásomnak – mivel én sem tudok különbséget tenni… 🙂

Abban viszont nagy különbség van, hogy országos szinten kiemelt stratégiai partnerünk Kína. Mostanában akartak államkötvényt is venni, de már évek óta befektetnek az országba. Számos gyáruk és kereskedelmi egységük van itt, például Lenovo, Haier, BYD, Bank of China, Huawei, de többségi tulajdonrészük van a BorsodChemben is. A hétköznap látottak és a céges hírek alapján joggal tűnhet úgy, hogy “a kínaiak már a spejzban vannak”, pedig a KSH adatai szerint az utóbbi 10 évben pozitív külkereskedelmi mérlegünk van Kínával, azaz mi többet adunk el nekik, mint amennyit veszünk tőlük. 100 milliárd eurókra rúg az éves különbség a javunkra, és mind a kivitel, mind pedig a behozatal szépen növekszik.

Oktatás és kultúra

Szerintem kevesen tudják, de hazánkban működik a világ egyik legkiválóbb Konfuciusz Intézete. Ez az ELTE-n működik, és onnan van kihelyezve oktatás többek között Debrecenbe is. Volt szerencsém személyesen is találkozni és beszélni Prof. Dr. Hamar Imre igazgatóval, aki világszinten elismert sinológus. A már 2007-ben nemzetközi kiválósági díjat nyert ELTE Konfuciusz Intézet Kína egyetlen hivatalos nemzeti kulturális intézete Magyarországon. Célja, hogy a kínai nyelvet és a kínai kultúrát a lehető legtöbbek számára elérhetővé tegye. Az alapfokú nyelvtanfolyamai és az összes kulturális rendezvénye ingyenes, bevételt a magasabb szintű nyelvtanfolyamokból, nyelvvizsgákból szerez, de ez természetesen még az oktatók bérét sem fedezné. A mostani kb. 12 kínai nyelvtanár utazását és fizetését a kínai állam finanszírozza, a magyar félnek szállást és munkaállomást kell biztosítania. Az intézet tényleg profin működik, és habár Szegeden és Miskolcon is akarnak nyitni Konfuciusz Intézetet, az ő magyar származású Kína szakértőik is az ELTE-ről lesznek “kölcsönözve”.

Külön kiemelném a kultúra támogatását! A budapesti ELTE Konfuciusz Intézet (ELTE KI) programjai közül az “Ismerkedés a mai Kínával” előadássorozat a legkiválóbb, ugyanis itt aktualitásokat hallunk szakértőktől, üzletemberektől. Aki csak teheti, látogasson el egy keddi előadásukra. Otthonról is élvezhető viszont a Konfuciusz Krónika. Ez a magazin az ELTE KI kiadásában és szerkesztésében jelenik meg, és ugyan a legfrissebb anyagok nincsenek feltöltve a honlapra, azért szép válogatást találunk így is. (Ha valakinek kellenek a 2012-es számok, akkor személyesen szívesen kölcsönadom őket ;))

A nyelvoktatást misszió szintjén végzik, nagyon aktívak. Egy alapfokú nyelvvizsgára teljesen ingyen felkészülhetünk, de fiatalabb korban is el lehet kezdeni a kínait. Jelenleg már 3 budapesti középiskolában választható második nyelvnek a kínai, és nyílt egy kínai általános iskola is. A 12-18 éveseknek pedig – akár Debrecenből is! – lehetőségük van nyári táborozni Kínába! Ezt is támogatja a kínai kormány, jövőre érdemes lesz figyelni a kiírást április-május környékén, mert utazás biztosan lesz.

A kultúrához záró gondolatként megjegyzem, hogy valószínűleg eléggé főváros-centrikusnak tűnik mindaz, amit leírtam. Nem hiába, hisz a legtöbb cég és kereskedelmi központ ott található. A szegedi és miskolci kulturális kezdeményezések mögött is tőkeerős cégek állnak, akik  – gondolva a hosszútávú munkaerejük fejlesztésébe – befektetnek a kínai kultúra terjesztésébe is. Hisz mennyivel előnyösebb a munkások és politikusok számára a már középiskolától kínai nyelvet és kultúrát tanuló, de nyugati menedzsmentszemléletet elsajátító magyar vezető egy BorsodChem gyárban, mint egy iderendelt kínai. Debrecenben is akkor lesz realitása a helyi kínai kultúra felvirágzásának, amikor több tőkeerős cég telepedik le.

Debreceni gazdasági kapcsolatok

Folytatva a fenti gondolatot, szerencsére van számos pozitív kezdeményezés – kínai cég viszont még nincs. De többek mellett a Xanga – Investment & Development Group kockázati tőkebefektető csoport is ezzel foglalkozik. A Xanga Debrecenben üzemeltet ipari parkot, irodaházat, az ő kezelésükben van a reptér is, de még számos tervük van. Az alapító-tulajdonos-ügyvezető Herdon Istvánnal készült egy interjú idén januárban, mikor megkapta “Az év gazdasági szereplője 2011” díjat. Kiemelném azt a részt a beszélgetésből, amelyben választ ad arra, hogy mi hozza a cégeket Debrecenbe.

Egy külföldi vállalat három tényezőt mérlegel, mikor a helyszínről dönt. Elsőként azt nézi meg, hogy milyen munkaerőt talál. A Debreceni Egyetem olyan kincse a városnak, amit talán ma még kevesen értékelnek a helyén. (…)  A másik, ami érdekli a külföldit, hogy mit lehet a városban csinálni. Bármilyen furcsa, egy külföldi vállalat megnézi, hogy az ideküldött alkalmazottjai milyen szabadidős kínálatból választhatnak. Ezért fontos, hogy Debrecenben van uszoda, színház, bajnokcsapat, Főnix Csarnok. Kevesen tudják, de például James D. Watkins, a mikrohullámú sütőben is elkészíthető popcorn feltalálója nemcsak egy új üzemet nyitott a városban, hanem maga is ideköltözött. Egy világcég, a POPZ tulajdonosa úgy döntött, debreceni lesz. Ez azért magáért beszél. Csak a harmadik szempont az, amit mi tudunk. Dobozt, azaz ipari csarnokot bárhova le lehet rakni, a Holdra is. A kérdés az, hogy ki és milyen körülmények között fog ott dolgozni. Ezért kulcsfontosságú az első két tényező.

Persze olvashatóak negatív hírek, hogy elkerülik Debrecent a kínai befektetők, amelyeknek van valóságalapja, viszont eléggé sarkítottak. Sarkítottak, mivel tényleg nincs megvalósult befektetés, de számos egyeztetés és együttműködés van a kínai és debreceni felek között, és aki még nem tárgyalt személyesen kínaiakkal, az kevésbé lát bele, mert ők személyesen akarnak találkozni a vezetőkkel, személyes kapcsolatot akarnak kiépíteni, hisz az ő állami rendszerükben óriási a személyes felelőssége a vezetőknek. A partnerkapcsolatok terén jól halad a város: az önkormányzatnak már van kínai testvérvárosa, az egyetem több közös oktatást, kutatást és hallgatói csereprogramot is indított az elmúlt időkben, ösztöndíjjal is ki lehet jutni Debrecenből Kínába. Mindezt három különböző tartománnyal, három nagyvárossal!

Külön kiemelném a Kínai-Magyar Tiszta Energia Központ alapításának történetét. A Központ vezető szerepet kíván betölteni a kínai-magyar technológia-transzfer – ezen belül is az úgynevezett „tiszta energiák” – területén. A projekt elsődleges célkitűzése, hogy előre mozdítsa a nap-, szél- és bioenergiák használatát, ezáltal megteremtsék az alacsony károsanyag-kibocsájtású, fenntartható gazdaságok fejlesztésének lehetőségeit. A Shanghai Technology Transfer & Exchange Institute meghatározó szerepet tölt be a világon a fejlett technológiák kereskedelmében. Nemzetközi technológiai transzfer hálózatában több mint 40 országgal és több mint 200 partnerrel áll kapcsolatban. A jobb oldali képen is látható, hogy az egyetem, a város és a kínai partner is a legmagasabb szinten képviseltette magát, ezzel is hangsúlyozva az ügy komolyságát. A Központ megalapítása után első lépés lesz néhány már meglévő kínai tiszta energia technológia hazai tesztelése, európai szabványosítása, majd a helyi gyártás elindítása.

Összefoglalásként egy személyes tapasztalatomat osztanám meg. A Tiszta Energia Központ kétnapos tárgyalásán ott lehettem, és egyszerűen ledöbbentett a kínai fél alapossága és munkatempója. Az összes turisztikai jellegű látogatásukat lemondták, mert mondatonként átbeszélték a szerződést és 2 tolmács segítségével egyeztettek, hogy a magyar és a kínai szerződés is ugyanazokat a kifejezéseket tartalmazza! A delegációba tartozott jogász és cégvezető is igen magas szintekről. Szerintem ez jelzi legjobban, hogy ők nagyon komolyan veszik a debreceni jelenlétet, stratégiai partnerként tekintenek ránk, akikkel érdemes együttműködni. Nekünk viszont meg kell szoknunk a néhol lassú (kulturális kapcsolatok, személyes találkozások), néhol pedig felgyorsult tempó hektikus váltakozását, és ha sikerül felvennünk a megfelelő ritmust, leküzdenünk azt az első képen is látható misztikus falat, mely most még köztünk áll, akkor tényleg nagy változások lehetnek Debrecenben 3-5 éven belül.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: