Skip to content

2012-09-16

3

Miért olyan sikeres a Toyota?

Készítő: Kovács Miklós

Ki ne hallott volna már a Toyotáról, a világ legsikeresebb autógyártójáról. Hogyan tudott előnyt kovácsolni a 2. világháború utáni visszaesésből? Milyen vállalatvezetési rendszer volt az, ami kiemelte őket az egyszerű autógyártók sorából? Milyen elvek mentén alkották meg a termelési rendszerüket? Cikk végén egy jól ismert Toyota reklám, ami megmutatja, mire kell vigyáznunk, ha egy szép nő kér segítséget, mert elromlott az autója.

A második világháború után a Japán infrastruktúra és a termelés olyan mértékű károkat szenvedett el, és a piaci lehetőségek is leszűkültek olyannyira, hogy nem voltak versenyképesek az akkori kor értelmében vett tömegtermelésben a japán vállalatok. Kortársai a nagy amerikai autógyártók (General Motors, Ford), a tömegtermelés fellegvárai, a nagy kapacitású berendezésekkel minél olcsóbb és gyorsabb alkatrészgyártást helyezték előtérbe, mivel így a nagytételes termelés méretgazdaságosságát tudták kihasználni, és az Amerikai Egyesült Államok piacára tudtak termelni. A Toyota piaca kicsi volt, és így is sok különféle járművet kellett ugyanazon a gyártó és összeszerelő soron készítenie, hogy kielégítse a vevők igényeit. Mivel ezt csak úgy tudta elérni, hogy rugalmas volt, ezért ezt nevezhetjük a sikerük kulcsának is.

Egy ilyen helyzetben a legjobb megoldás volt a Toyota vezetőinek számára az, ha nem követik a nagy készletekre való termelést, mivel az ország lakóinak azonnal kellettek az előállított termékek. Ez a speciális helyzet járult hozzá ahhoz a más körülmények között nem felismerhető tényhez, hogy a vevőnek a készletre termelés voltaképp nem teremt értéket.

Több kutató is meg szerette volna fejteni azt, hogy miért olyan termelékeny a Toyota, és ezt hogyan is lehetne ezeket a módszereket saját országuk vállalatainak termelésében alkalmazni. James P. Womack és Daniel T. Jones nemzetközi kutatásokat végeztek, hogy megállapítsák, mik jelentik az autógyártásban a versenyelőny forrását. A cikk forrása is James P. Womack Daniel T. Jones (2003): LEAN SZEMLÉLET Lean Thinking – A veszteségmentes jól működő vállalat alapja, melyben elemzik a Toyota sikerességének kulcsát. Mindez hatvanfős szakembergárdát, 5 millió dollárt és 5 éves vizsgálódási időszakot igényelt. (…) A következtetések megdöbbentőek voltak: rámutattak arra, hogy Toyotának körülbelül kétszeres a termelékenysége, mint az akkori nyugati autógyártóknak.

A vezetési elv, amellyel ezeket a sikereket elérték a lean termelés. Ez tulajdonképpen a Toyota vállalatnál fellelhető legjobb gyakorlatokat jelöli és így a Toyota Production System (továbbiakban TPS) szinonimájaként is használható. Észlelték azt az előnyökkel járó gazdasági berendezkedést a Toyotánál, amivel hatalmas versenyelőnyre tettek szert az autógyártásban. Sok, és jelentős változást létesítettek a gyártási folyamatokban a taylorista, fordista rendszerek szűk keresztmetszetének felszámolása céljából, és rugalmasabb, valamint sokkal megbízhatóbb folyamatmenedzsmenttel megalkották a gyártás, áramláson alapuló rendszerét.

A TPS rendszert, amely a lean rendszer alapja, amennyiben szövegesen és pontokba szedve is le szeretném írni akkor legjobban a Womack és Jones szerzőpáros által összefoglalt öt karcsú termelési alapelvet kell, hogy részletezzem az olvasónak. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak a Toyotánál, hanem más vállalatoknál is sikerrel alkalmazták már ezt a rendszert. Nagyon rugalmas, így a válságból való kilábalás egyik alappillére lehet. Ha ezeket az elveket szem előtt tartjuk, akkor máris sokat tettünk azért, hogy sikeresek legyünk.

Az elvek pedig a következőek:

  1. Érték: a kiindulópont ez, amelynek mindenképpen az elsők között kell a termelési folyamat kezdetén sorra kerülnie. A vállalatnak az értéket mindig a végső fogyasztó szempontjából kell meghatározni. Az értéknek mindig a fogyasztó valamely problémáját kell megoldani, valamint azt, hogy a vevő úgy érezze, hogy amit kap, az teljesen az igényeire van szabva és a hozzáadott érték olyan, amely megfelel az elvárásainak. Ezt az értéket tudatosan kell meghatározni az ügyféllel folytatott párbeszéd során.
  2. Értékáram, értékfolyamat: az érték behatárolása után a következő lépés az értékhez szorosan kötődő értékáram meghatározása. Ez valójában nem jelent mást, mint a nyersanyagoktól a végső fogyasztóig egymást követő folyamatok összessége, amelyeket egy adott termék előállítása megkövetel. Ezen feltevés azonosítja azt az alapvető igazságot, miszerint a legjobb esetben is maximum olyan jó lehetsz, mint az ellátási láncodban lévő leggyengébb láncszem. Az értékfolyamat hármas csoportosítása is ebben a sorrendben történik, először feltérképezik, majd elemzik a szerepüket az ellátási láncban, végül pedig megvizsgálják ezeknek a tevékenységeknek az értékteremtésben megvalósuló szerepét.
  3. Áramlás: az érték azonosítása, valamint az értékhez tartozó értékáram megfigyelése utáni következő lépés az áramlás megteremtése. A lean szervezet a központi szerepet szán a vállalati működés szempontjából az értékáramlásnak. A cél az, hogy a tömegtermelés mindennapossá válásával megkérdőjelezhetetlenül elfogadottá és általánosan elterjedtté vált nagy sorozatokban, méretgazdaságosság kihasználásával alkatrészt termelő rendszert akár meglehetősen forradalmi átalakításokkal, akár folyamatosan, először kis lépésekkel kezdve, lépésről-lépésre történő gyártási változtatásokkal, egy egyre kisebb sorozatokkal, legmegfelelőbb esetben egy elemű sorozatnagysággal működő rendszerré alakíthassák a lean által kínált változásba belevágó cégek.
  4. Húzásos rendszer, húzóelv: ez a negyedik elv, amelyet a TPS alapelvei közé sorolhatunk, és az előző három elv az alapja. A cégnél a fent említett értékáramlást csak és kizárólag egy meghatározott fogyasztói igény lendítheti mozgásba, tehát más kifejezéssel: csak akkor érdemes dolgozni (termelni vagy szolgáltatni), ha szükség van erre. A legtöbbször fellelhető hiba ennél a lépésnél az, hogy ennek a húzásos rendszernek az alkalmazása nem lép át a vállalati határokat, a lean rendszert bevezető cég elfelejti azt, hogy nem csak az ő folyamatait kell optimalizálnia, hanem az iparágban vele együttműködő cégekét is. Már pediglen ebben az értékáramban való létezés és termelés megkövetelné, hogy a fogyasztói igények kielégítésében együtt termelő és emiatt együttműködésre kényszerülő vállalatok megosszák egymással a végső fogyasztói igényekre és keresletre vonatkozó információikat, ismereteiket, mivel el kell kerülniük a túltermelést, valamint csökkenteni kell az előrejelzési bizonytalanságokat és ezekkel a feltételekkel gyorsabban tudnak majd alkalmazkodni.
  5. Tökéletesítés: a fentebb felsorolt alapelvek gyakorlatba történő átültetését követő, a karcsúsítást lezáró lépés a tökéletesítés. Az első négy alapelv egy olyan folyamatot képez, amelyek együttes bevezetésénél újabb és újabb muda fog a felszínre kerülni, ezért kell tökéletesíteni a már bevezetett rendszert is folyamatosan. A vállalati alkalmazottaknak azon kell fáradozniuk, hogy az alapelvek mindegyikének megvalósítását minél magasabb szintre emeljék. Azzal, hogy arra törekedik egy vállalat, hogy még jobban megismerje fogyasztóinak az igényeit, értékeit; azzal, hogy erre a fogyasztói igényre alapozva az értékáramban még fel nem fedezett pazarlást megkeresse, az áramlás útjában álló akadályokat felszámolnia, és a húzásos rendszert tovább finomítania. 

Ezeknek az elveknek köszönhetően egy sor hibát már a gyártás során észre lehet venni, a vevők igényit szinte azonnal ki lehet elégíteni. Összefoglalónak a végére egy reklámot szúrnék be, hiszen ez is mutatja, ha egy Toyota elromlik, akkor az csak is csapda lehet. 

Advertisements

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: