Skip to content

2012-10-19

8

Példaértékű közösségi összefogás a Bükkben

Készítő: Zoli

A cikkben a nemrégiben meglátogatott Bükk-Térségi LEADER Egyesület tevékenységét és eddigi eredményeit mutatom be. Az elért eredmények magukért beszélnek, úgy gondolom követendő példaként lehet tekinteni a kezdeményezésre, és nem csak a kisebb falvak esetében.

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület (korábban “BÜKK-MAK LEADER”, vagyis Bükk-Miskolc Térségi LEADER Akciócsoport) célja, hogy megalapozza egy zöld Bükk-Miskolc térségi gazdasági és jóléti övezet létrejöttét, mégpedig az EU által kiemelten támogatott megújuló energiaforrásokra és energia-hatékonyságra vonatkozó komplex programokon keresztül. A technológiai fejlesztések támogatása által szeretnék megteremteni a helyi közösség fenntartható fejlődésének lehetőségét. A tiszta és (környezetileg, gazdaságilag és társadalmilag is) vonzó falvak népességvonzó hatásaként minden bizonnyal megállítható a jelenleg a vidéki településeket jellemző elöregedés és elnéptelenedés, és újra feléleszthetőek a hasonló vidéki közösségek.

A sikerek azonban itt is hosszadalmas előkészítő folyamat után következtek, legjobb, ha az alapoktól kezdve tekintjük át a folyamatot.

Kezdjük az alapoknál

A kezdeményezést figyelve egyébként párhuzamot lehet vonni a Rozsály nevű ökofaluval (cikk: “Rozsály – avagy önfenntartó falu a keleti végen“), igaz, méreteiben a Bükk-Térségi Akciócsoport nagyságrendekkel meghaladja azt.

A lehetséges fejlesztési stratégiák megtervezése során kiemelten figyelembe kell venni a földrajzi, természeti adottságokat is. A bükki térségnél például a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen talajadottságok is korlátot szabnak. A helyiek elmondása alapján az állattenyésztéshez szükséges szálastakarmányon kívül más szántóföldi növény termelése nem, vagy legtöbbször gazdaságtalanul oldható meg.

Az érintett települések és az Akciócsoport

Az érintett térség Miskolc agglomerációja, ahol köztudottan nagy a munkanélküliség, és arányaiban kevés a ténylegesen értékteremtő munka. További problémát jelentenek a szakképzetlenség és a kisebbség kérdései.

Az Akciócsoport jogi szervezetét – a BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft.-t – 147 tag alapította:

  • 44 önkormányzat,
  • 46 nonprofit szervezet,
  • 55 vállalkozás,
  • 2 tag egyéb közszférából.

Elnöküknek Dr. Nagy Józsefet, a biológiai tudományok kandidátusát, címzetes egyetemi docenst, vidékfejlesztési szakértőt választották meg.

A Helyi Akciócsoport munkaszervezete 8-12 főből áll. Ők felelősek a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításáért, magasan képzettek, legtöbbjük sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezik az EU-s pályázatok terén.

Központjuk a Bükkaranyoshoz közel található Nagy-ferenczi tanya, ami oktató- és bemutatóhelyként is működik (2 db szélerőmű, napelemes és napkollektoros rendszer, biomassza kazán, ökogazdaság).

A Közösség 44 települést és majdcsak 95 ezer fős lakosságot foglal magába, és együttesen 10 millió Eurónak megfelelő EU-s és hazai támogatási forrással gazdálkodott (az elmúlt időszakban), hogy a saját maga által a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott és elfogadott fejlesztések megvalósításával a fenntartható fejlődés és gyarapodás útjára léphessen.

A területi adottságokat figyelembe véve e fejlődés egyik alappillérét a közösségi- és az egyéni energiatermelés megszervezésében, az új munkakultúrát teremtő tiszta technikák és technológiák alkalmazásában látják.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energetikai Államtitkársága a helyi szakemberek által kidolgozott starégiát, és a már megvalósított fejlesztéseket kiemelt mintaprojektként kezeli.

Ide sorolható például a “Közösségi Energiaudvar” energiatermelő rendszereinek (napenergia, növényolajos minierőmű, napparabola, biomassza kazán) demonstrációs és oktatási célból (is) történő beruházása (összesen 27 db), amelyből 4 db már megvalósult.

A energiatermelő rendszereket rendkívüli komplexitással valósítják meg, összefogva mind a termelést, a szabályozást, az elosztást és a felhasználást. Mindezt az EU-s és állami pályázati források folyamatos felhasználásával, ezzel megalapozva a saját jövőjüket.

A pályázati források igénybe vételének meghatározó szerepe van, ebből ízelítő a következő linken található lista az elnyert pályázatokról: Nyertes pályázók az önkormányzati, nonprofit és KKV szektorban a 2012-es időszakban. Ezek közül legjelentősebb a Közösségi Energiaudvarok fejlesztése célterület.

Igazán meglepődtem azon, hogy a tanulmányút előtt ilyen keveset hallottam erről a nagyszerű kezdeményezésről, mert a források és megismert tapasztalatok alapján a hazai és külföldi szakma is egyre szélesebb körben elismeri a BÜKK-MAK LEADER stratégia célkitűzéseit és programját.

A továbbiakban, logikai sorrendet követve összefoglalom a stratégia tervezett és már megvalósított elemeit, mint az ‘1 falu – 1 MW” programot, vagy a már megkezdett “Hidrogénfalu” koncepcióját, valamint a további nagy jelentőségű stratégiai elemeket és fejlesztéseket.

Reklámok
8 hozzászólás Post a comment
  1. taskymuse
    okt 19 2012

    Épp a minap böngésztem a youtube-on zöld témákban és meglepetésemre botlottam bele én is ebbe a “Hidrogénfaluba” és a B.A.Z. megyei kezdeményezésekbe és már megvalósult öko-projectekbe.Mivel Miskolci születésű vagyok és ott nőttem fel/laktam 25 évig,sőt szüleim mai napig ott élnek ezért különösen érdekes a téma számomra.Nagyonis előremutató amit találtam a környén a videok és régebbi ökofalvakról szóló cikked által,amikről fogalmam sem volt.És minden hónapban ellátogatok szüleimhez,s ilyenkor általában a környékre is elmegyünk kirándulni,a Bükkbe.Igen jó látni a mélyszegénység és kilátástalanság mellett ezeknek a fenntartható és önellátó kezdeményezéseknek a térhódítását…mert igy már nem is tűnik annyira kilátástalannak a környék sorsa.
    Mostani cikkedhez is kapcsolódó videokat is találtam:


    Válasz
    • Zoli
      okt 24 2012

      Megintcsak nagyon köszönöm! Valóban, ezek a példák és eredmények reménykeltőek lehetnek a vidéki települések és térségek számára.
      Gömörszőlősről éppen a napokban hallottam, de egy rövid beszámolón kívül máshol eddig nem tájékozódtam, a fenti videó nagyon jó, az ottani fejleményeket összefoglalva!
      Fontos, hogy a hasonló kezdeményezéseket ne csak a közvetlen környéken ismerjék, hanem mindenhol lehessen tanulni ezekből, akár átvéve vagy továbbfejlesztve a hasonló megoldásokat.
      A Bükki közösség gyakorlati eredményeit és terveit a következőkben részletezem, és nagyon érdekelnek a további kiegészítések, tapasztalatok!
      A bükki térség kedvezőtlen termőhelyi (talaj) adottságai behatárolják a lehetőségeket, nagyon bízom benne, hogy a közeljövőben majd be tudok/tudunk számolni egy olyan közösségről is, akik a mezőgazdaság, szántóföldi növénytermesztés oldalán is nagy eredményeket érnek el, és közösségi összefogással hatványozódik a pozitív hatás.

      Válasz
      • taskymuse
        okt 24 2012

        Véleményem szerint az ottani talajjal semmi baj nincs,legalábbis nem tudok róla.Persze a Bükk maga és a hegyi,sziklás részek kivételével,de a környék földje úgy tudom elég jó.Nekünk is volt egy telkünk annak idején(pontosabban még megvan csak nem műveljük) Harsány közelében(Miskolc és Bükkaranyos között kb.)és szinte mindent megtermeltünk rajta kiváló minőségben és mennyiségben.A térség gondjai sajnos másból fakadnak ahogy én látom.De terjed az ökogazdaság arrafele,úgyhogy van remény:)

        Válasz
        • Zoli
          okt 24 2012

          Köszönöm : ) A hozzászólásodat követően megpróbáltam utánanézni, hogy a talajadottságok miként alakulnak pontosan az Akciócsoport 44 települést érintő térségében. Mint a magyarországi genetikai talajtérképen (http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm) látható, többféle talajtípus is jelen van a területen: legnagyobb részben barna erdőtalaj, valamint kőzethatású talaj, öntés és réti talaj. Persze emellett sok más tényező is meghatározhatja a termelés kimenetelét. Viszont csupán ezt a heterogenitást megfigyelve is érthető, hogy az egyes települések esetében eltérő lehet a termőföldből “kihozható” termésmennyiség, output. Látogatásunk során a Leader vezetőjének elmondása alapján azokon a területeken, amelyeken ők gazdálkodnak, jóformán csak takarmánynövényeket (szálastakarmány) lehet termeszteni, gabonaféléket nem igazán. Eltérések tehát biztosan vannak, így a mezőgazdasági tevékenységben rejlő lehetőségek is különbözőek lehetnek. Ez tovább növelheti a feladatok komplexitását, egyben további fejlesztési lehetőségeket, eredményeket is jelenthet.
          Úgy gondolom én is, hogy a problémák több és más forrásból (is) fakadnak, de az irány jó : )

          Válasz
          • taskymuse
            okt 25 2012

            Elfogadom a választ és köszi a lelkes kutatómunkát és a sok utánajárást/utánakeresést.Annyit azért megjegyeznék még,hogy számomra nehéz elképzelni,hogy ahol a szálastakarmány(vagyis ha jól értelmezem az állatok számára eleségül szolgáló,fű,szalma,széna,tengeri…) megterem,ott más emberi fogyasztásra alkalmas gabonafélék és egyszerűbb kapásnövények,gyümölcsök ne teremjenek meg.Persze értem én…gondolom ők a termésmennyiséget/minőséget keveslik valószinűleg,ami vitathatatlanul a déli országrészben a napos órák magasabb száma miatt is nagyobb lehet,mint ott fent ÉK Magyarországon.Viszont pl. a szőlő sokkal inkább és jó minőségben terem ezen a környéken,mint mondjuk Szeged(arrafelé nem tudok nagyon hires borvidékről).Mindenesetre háztartási mennyiségben és helyi fogyasztásra,felhasználásra biztosan elegendő és megfelelő a borsodi föld és a rajta termelhető növény mennyisége.Most jutott eszembe erről Rozsály,ahol ugye bevallottan nincs semmi extra természeti kincs,nyersanyag…mégis biomassza erőmű fűti a falut,van állatuk,növénytermesztés meg minden…márpedig az itteni(Szabolcs környéki) főldet én még rosszabbnak ítélem meg,mert leginkább löszös,homokos a talaj,ami csak úgy szivja magába a vizet,mint a szivacs…márha egyáltalán van eső,mert a nyáron nem sok hullt:)
            Mindegyis,nem vitázni akartam,csak egy érdekes gondolatmenet volt.Köszi mindent mégegyszer.

          • Zoli
            okt 25 2012

            Én köszönöm a hozzászólásodat, és hogy megismerhettem a véleményedet, tapasztalataidat. Mivel nekem sajnos gyakorlati tapasztalatom nincsen a térség egyes településeinek talajadottságairól és a megtermelhető terményekről, növényekről, ezért az Akciócsoport illetékesének elmondásából tudtam kiindulni. Kiemelte, hogy szántóföldi növénytermesztés az ő területeiken nem gazdaságos a termelők tapasztalatai alapján, így arra nem tudnak stratégiát alapozni. Vagyis, a talajminőségre igényesebb, pl. abraktakarmányokat, nagyobb értéket képviselő szántóföldieket ők nem tudják megtermelni. Viszont, mint beszéltük, biztosan lehetnek és vannak is eltérések az egyes települések külterületei között (de akár azokon belül is), így természetesen egyáltalán nem gondolom, hogy ki kellene zárni a hagyományos szántóföldi növények termesztését, sőt!! Ahol lehetséges, ott ezekre is kell alapozni. A hagyományos szántóföldi növénytermesztésben rejlő lehetőségek (mint ahogy Te is említetted) nagyapáink, dédapáink idejében már biztosan kiderültek, és ahol akkor érdemes volt termelni, bizonyára most is az.. Valóban, a klimatikus viszonyok is egészen biztosan jelentős mértékben beleszólnak abba, hogy milyen növénykultúrák termesztése jöhet szóba. Emellett, így hogy újra végiggondolom, a megvalósítás alatt álló “Energiaudvarok” nem terjednek ki a mezőgazdasági területek hasznosítására, csupán a melléktermékeket, szerves hulladékokat tervezik felhasználni biomassza-tüzelésű kazánnal vagy biogázüzemben (erről még egy későbbi cikkben is bővebben). A melléktermékek nagyobb mennyiségű feleslege pedig valószínűleg összeköthető az utóbbi időszakban, években megfigyelhető szomorú tendenciával, ami alatt az állatállomány fokozatos csökkenésére gondolok ( és ebből következően csökkenő takarmány és alomanyag felhasználás). Tehát, az energiatermelés és -felhasználás igazából egy további alternatívaként tekinthető a térség lakói számára, a jelenleg – sajnos – nagyon nehéz helyzetben lévő és alacsony jövedelmi viszonyokkal jellemezhető mezőgazdasági tevékenységek mellett. Így talán lesz lehetőség az importfüggőség csökkentésére és a kiszolgáltatott helyzet bizonyos mértékben történő elkerülésére.

Trackbacks & Pingbacks

  1. Példaértékű közösségi összefogás a Bükkben – 2. rész | Debrecen Bár
  2. A Hidrogénfalu koncepció | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: