Skip to content

2012-10-23

Debrecenben dördül először kommunista sortűz

Készítő: Kovács Miklós

1956. október 23. Debrecen. A debreceni egyetemisták is kivették a részüket a forradalmi eseményekből, sőt, ugyan úgy, mint Budapesten, a helyi események mozgatórugói voltak. Egyetem téri gyülekezés, 20 pont, “csillaghullás”, ÁVH-s sortűz, sztrájk és Debreceni Forradalmi Bizottmány.

Remélem, minden egyetemista tudja, hogy a Debreceni Egyetem Főépületének szomszédságában található meg az 1956-os eseményekre emlékeztető szobor.  Az, hogy miért leveleket és rózsabimbót ábrázol, azt Malecco Miklós szobrász így magyarázza:

“Azt gondoltam végig, vajon két hét alatt mi születhet meg. Valami szép. Így jutottam el a virágig, amely ennyi idő alatt a bimbóig jut. Nem fog soha sem elhervadni, mert november 4. ezt lehetetlenné tette. Fehér rózsa ez, amelyhez illik a carrarai márvány. A bimbó a felső állapotig jut. Én azt a címet képzelem el, hogy a szabadságharc tündöklő idején nyílt rózsa.”

Az egyetemisták is érezték a változás szelét.

A Debreceni Egyetem vezetésével egyeztetve diákok és oktatót együtt 20 pontos követelést fogalmaztak meg, majd ezzel 11 órakor elindultak a Simonyi, Péterfia, Kossuth utcán át, a Megyei Pártbizottság Füvész kert utcai székházához. A belvárosban, a déli órákban csatlakoztak az egyetemistákhoz a debreceni középiskolák diákjai, és a debreceni polgárok. A cívis életfelfogással nem összeegyeztethető diktatúrával szálltak szembe. Ekkorra már több ezer ember vette körül a Pártbizottság épületét, követelve, hogy a Néplapban, külön kiadás formájában azonnali hatállyal jelentessék meg az összeállított 20 pontot. Csak pár példa, hogy mit is követeltek a tüntetők: az ország szuverenitásának helyreállítását, sajtószabadságot, Rákosi Mátyás felelősségre vonását, Nagy Imre visszavételét a vezetésbe, a halálbüntetés eltörlését politikai ügyekben és a Kossuth-címer visszahozását. A diákok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve, nyolcas sorokban a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák. Nem sokkal később már az ifjúság képviselői a pártbizottság tagjaival tárgyaltak. Ennek eredményeként már délután megjelentette a Néplap a 20 pontot.

Mindeközben “csillaghullás” is végbement, ugyanis a gyárak munkásaihoz is eljutott a hír, hogy tüntetés van a városban. Így ír Für Lajos erről:

“…A marxista-leninista ideológia két nagy szimbóluma, a vörös csillag s a vörös zászló a debreceni Vagongyár bejárati kapujában hullott a porba, fosztatott meg először a “trónjától”, 23-án délután 2 óra körül. Akárcsak az idegen uralkodóház hajdanában a Nagytemplomban. Mind a kettő felemelő pillanata volt történelmünknek. “

Az ipari munkásság aztán az egyetemi ifjúsággal összefogva az élére állt 1956. október 23-án a debreceni forradalmi eseményeknek. A Debreceni Egyetemen délután ötkor folytatódott a tanácskozás, majd a diákok hat óra körül ismét a városközpontba vonultak, de most már a város lakossága is folyamatosan csatlakozott hozzájuk. Mivel a köznép is magáénak érezte az egyetemisták kezdeményezését, szívesen támogatta őket. A lakossággal és munkássággal kiegészült tömeg azonban nem elégedett meg a 20 pont közzétételével, hanem a rendszer jelképének számító vörös csillagokat is el akarták távolítani a helyükről. Sikerrel is jártak, többek között a MÁV igazgatóságának, és a Városi tanács épületének homlokzatáról le is verték a vörös csillagot. Ezek után kivonult a tömeg a Kossuth utcára, ahol ma is megtalálható a rendőrség épülete, és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Ekkor a megyei rendőrkapitányság székházából az ÁVH katonái figyelmeztetés nélkül lőni kezdték a békés tüntetőket, mire az emberek menekülni kezdtek és a tüntetés feloszlott. A sortűznek két halottja és több, mint 30 sebesültje volt.

A sikeres budapesti események hírére, 24-én délelőtt a diákok kimentek az üzemekbe, és sztrájkra szólították fel a dolgozókat, akik szívesen álltak le a munkával, mivel óriási volt a felháborodás a 23-i sortűz miatt. A Pártbizottság ekkor tanácskozásra hívta az üzemek és egyetemek küldötteit, és megállapodtak abban, hogy átadják a hatalmat. Ezután az egyetemisták megalapították a Debreceni Forradalmi Bizottmányt. Feladatai közé tartozott a Városi Nemzetőrség felállítása és élelmiszer szállítmányok küldése Budapestre.

Sokszor elsétálunk az  1956-os debreceni emléktáblák és szobrok mellett, mint egyetemista, mint dolgozó ember, néha jusson eszünkbe azoknak az emléke, akik mertek máshogy gondolkozni, és tették, amit kellett.

Aki bővebben olvasni akar a történtekről, annak ajánlom Filep Tibor: Debrecen 1956 című művét, ahol sok-sok információ, és korabeli idézett szöveg megtalálható.

Források:

Debreceni Városi Könyvtár( 2006): 1956-os virtuális kiállítás

Laczkó Kornél: 1956. október 23. debreceni szemmel

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: