Skip to content

2012-10-26

4

Példaértékű közösségi összefogás a Bükkben – 2. rész

Készítő: Zoli

A Leader Akciócsoport, és a kezdeményezés elméleti bemutatása után fókuszáljunk a már megvalósított fejlesztésekre. Ezek döntő hányada a megújuló energiaforrásokhoz köthető, “Közösségi Energiaudvarok” megnevezéssel.

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület elnöke a részletes előadás egyik indító gondolataként elmondta, hogy a térség gazdasági-társadalmi-környezeti adottságaiból és jellemzőiből kiindulva a 44 települést érintő terület egyik lehetséges kitörési pontjaként a megújuló energiaforrásokra tekintenek. Ezalatt értve nem csak a termelést, hanem egy komplex termelő-tároló-elosztó energetikai rendszer kiépítését és fenntartását.

A térség fejlesztési stratégiájának meghatározása, potenciális kitörési pontjainak megtalálása a következő tényezők miatt is fontos:

  • nincs jelentős ipari tevékenység, emellett a nyersanyag-lelőhelyek és a termelő vállalkozások jelentős része is külföldi tulajdonban van
  • fejletlen mezőgazdasági tevékenység, primer szektor (a mezőgazdasági tevékenység lehetőségeinek megítélése a térség heterogén talajadottságai miatt összetett feladat, ezt fejtegettük az előző, bevezető cikk alján megfogalmazott értékes hozzászólást követően)
  • nincs jelentős szolgáltatóipar, tercier szektor
  • relatíve alacsony szintű képzettség, iskolázottság
  • az energiaárak folyamatos növekedése
  • adóterhek növekedése

A már említett kitörési pont az ún. “Energiaudvarok” megvalósítását is jelenti, ezek elhelyezkedésének összefoglaló térképe látható a lenti képen:

A rendszer kiépítése még folyamatban (és lendületben) van, lássuk a már megvalósult elemek egy részét:

  • biomassza tüzelésű kazánok
  • napelemes és napkollektoros rendszerek
  • szélgenerátor(ok)

A fenti, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések az első lépésként tekinthetők egy fenntartható, az import energiaforrásoktól független, decentralizált energiarendszer felé.

A berendezések a költségcsökkentő, megtakarításokat lehetővé tevő funkciók mellett demonstrációs és oktatási célokat is szolgálnak. A megújulós technológiákat így a települések lakóin kívül az iskolai foglalkozás kereteiben a fejlesztések helyszíneire látogató diákok is tanulmányozhatják.

Biomassza tüzelésű kazánok

Faelgázosító kazánok használata mellett aprítéktüzelésű kazánokat is üzembe helyeztek, itt az erdészeti faanyag hasznosításán kívül fás szárú melléktermékeket, hulladékokat is hasznosítanak. Energiaültetvényekből származó apríték felhasználásáról konkrétan nem értesültem, de akár ez az alapanyag-termelési mód is szóba jöhet véleményem szerint, a szántóföldi növénytermesztés számára alkalmatlan területeken. Igaz, ezeknek korlátot szabnak a Bükki Nemzeti Park területén lévő, és Natura-s területek, ahol nem engedélyezett az energiaültetvények telepítése.

A képen egy harsányi közintézmény aprítéktüzelésű kazánja látható.

Napelemes és napkollektoros rendszerek

11 évvel ezelőtt, 2001-ben telepítették az első napelemes rendszert. Ez akkoriban még szinte “csodaszámba” ment. Azóta is folyamatosak a telepítések, optimális módon kiaknázva az EU-s+állami pályázati kiírásokat.

Napkollektoros rendszerek

Kétféle megoldás van jelen a térségben:

  • Hagyományos, fix állású napkollektoros rendszer (tetőkön)

  • “Napparabola”, napkövető rendszerrel

A Közösség székhelyén, vagyis a Bükkaranyosi Nagy-ferenczi tanyán állítottak üzembe egy ún. “Napparabolát”, amit egy környékbeli gépészmérnök fejlesztett ki. A berendezés 2 tengely mentén képes mozgásra, így a fényérzékelő segítségével folyamatosan követi a Nap mozgását. A középpontban lévő, 1 m3-es puffertartályban lévő folyadékot a hagyományos fürdőszobai tükrökkel (összesen 8×8 m-es felület) összegyűjtött napsugarak melegítik fel, és a kaptár szerkezetű hőcserélővel állítanak elő forró vizet, amivel szárítót üzemeltetnek. Ez a berendezés is tesztelés alatt áll, folyamatos a tapasztalatszerzés és kísérletezés.

Napelemes rendszerek

A településeken vannak telepítve hagyományos, fix pozícióban rögzített napelemes rendszerek, illetve fényérzékelős napkövető berendezések.

  • Hagyományos napelemes rendszer

Előbbire példa a fenti kép bal oldalán lévő napelemes rendszer.

  • Napelemes rendszer napkövető funkcióval

A Leader Közösség településein több hasonló rendszer van telepítve, 3,5-6 kW-os beépített teljesítmény között. A kép bal oldalán a Harsány, jobb oldalán pedig a Kisgyőr településen telepített berendezés látható.  Ezekkel a rendszerekkel az önkormányzati intézmények energiaigényének jelentős részét fedezni tudják, főleg a nyári időszakban. A téli időszakban természetesen nagyobb mennyiségben kell a hálózatról vételezni az áramot. Lehetőség van azonban az éves szaldót figyelembe vevő (éves elszámolású) rendszerek kiépítésére, amik nagyságrendekkel gazdaságosabbá tehetik a működést. A kisfelhasználók számára megvalósítható megoldásról a későbbiekben még szó lesz a rovatban.

Szélgenerátor(ok)

Szélgenerátorok a Bükkaranyos melletti tanya közelében vannak telepítve.

Egyik egy 2001-ben telepített 10 kW-os szélerőmű (itt meg nem nevezett országból), ami a telepítését követően folyamatos üzemhibákkal, leállásokkal jellemezhető. A beszerzés után szinte közvetlenül megszűnt cég nem elérhető, és az azóta eltelt időszakban számos gépész, illetve villamos szakember is eredménytelenül próbálkozott a javításokkal.
Akkoriban még bizonyára kevés gyártó volt elérhető a piacon, viszont a tapasztalat felhívja a figyelmet a megbízható, referenciákkal rendelkező gyártóktól való beszerzésre.

Előbbinek ellentéte a 2004-ben telepített, 30 m magas Vestas márkájú szélerőmű, 225 kW-os teljesítménnyel, megbízható és folyamatos működéssel.

Cél a közös energiarendszer, integráció

Az előző eredmények csak a kezdeti lépései egy nagyobb méretű, közösségi összefogással megvalósított integrációnak.

Hogy mit rejtenek a MIKROVIRKA, a ROMAVIRKA és a MAKROVIRKA mozaikszavak, illetve milyen további eredményeket értek el és tűztek ki célul az Egyesület tagjai és települései, megtudhatjátok a következő cikkből.

A későbbiekben részletezem a “Hidrológiai falu” koncepciót is, amelynek megvalósítása, vagyis maga az építkezés már megkezdődött Bükkaranyos mellett, amely egy országos szinten is egyedülálló kezdeményezés.

Reklámok
4 hozzászólás Post a comment
  1. taskymuse
    okt 26 2012

    Mindenképpen példaértékű kezdeményezések.Büszkeséggel tölt el valahol,hogy a szülőhelyem környezetében ilyenek vannak,mert aki ismeri a helyi viszonyokat és a közhangulatot a térségben,az nem számitana ilyen pozitív “vidékfejlesztési” kezdeményezésekre,eredményekre.

    Válasz
  2. okt 29 2012

    Faelgázosító kazánok használata mellett aprítéktüzelésű kazánokat is üzembe helyeztek, itt az erdészeti faanyag hasznosításán kívül fás szárú melléktermékeket, hulladékokat is hasznosítanak. Energiaültetvényekből származó apríték felhasználásáról konkrétan nem értesültem, de akár ez az alapanyag-termelési mód is szóba jöhet véleményem szerint, a szántóföldi növénytermesztés számára alkalmatlan területeken. Igaz, ezeknek korlátot szabnak a Bükki Nemzeti Park területén lévő, és Natura-s területek, ahol nem engedélyezett az energiaültetvények telepítése.

    Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Napkövető napelemes rendszer | Debrecen Bár
  2. A Hidrogénfalu koncepció | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: