Skip to content

2012-10-30

Református Kollégium egyetemi öröksége

Készítő: Kovács Miklós

Milyen értékeket adott a Református Kollégium a Debreceni Egyetemnek? Miért nevezték a szegények iskolájának? Hol tanulhatott a magyar egyetemista először magyarul? Tanulhattak-e a diákok külföldön? Ki írta az első magyar Füvészkönyvet? Mi volt régen a Déri Múzeum helyén, és mi köze van a botanikus kerthez?

Szegények iskolája

Dokumentálhatóan 1538-tól működik a Debreceni Református Kollégium, amelyet a „szegények iskolájának” is neveztek, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más, tehetős támogatóknak az adományai mellett saját munkájukkal fedezték.  Az iskolában hamarosan felső tagozatot is létesítettek, s a Református Kollégium az európai nevelésügy szolgálatába állt. 1662-1668 között épült meg a kollégium négyszögletes épülete, melyben az elűzött nagyváradi diákok után, a hasonló sorsra jutott sárospatakiak telepedtek le.

1797-től a hazai felsőoktatásban először itt vezetik be a magyar nyelvű oktatást. Mivel a Debreceni Református Kollégium jogutódjának tekinthető a Debreceni Egyetem így Mi vagyunk a leghosszabb ideje  folyamatosan, ugyanabban a városban fennálló felsőoktatási intézmény Magyarországon. Az 1538-as dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Az alapítás évében azonban csupán három karon kezdődött meg az oktatás. A Debreceni Egyetem bölcsője a város Református Kollégiuma volt, amely a 16. századtól kezdve megszakítás nélkül biztosította Debrecenben a felsőfokú oktatást, és amelynek akadémiai szintű tagozataiból (teológiai, jogi, bölcsészeti akadémia) alakultak ki az 1912-ben megszületett országgyűlési határozat nyomán az egyetem fakultásai.

Ó-HÖK, Ó-Erasmus

A Református Kollégium diákjainak önkormányzati szerve, a coetus, olyan nagy önállósággal rendelkezett, amely mai viszonyaink között elképzelhetetlen. Az iskola legjobb diákjai Európa legnevesebb protestáns egyetemein tanulhattak tovább (peregrináció), s így a legújabb tudományos felfedezésekről, filozófiai vagy teológiai irányzatokról első kézből kapott tájékoztatást a Kollégium diáksága és tanári kara. Megemlíthetjük itt Szenci Molnár Albert kiemelkedő egyéniségét és hatalmas életművét, amellyel mintapéldája lehet az európai egyetemek felé útra kelő magyar diáknak, aki elindult a többet tudni vágyásával és hazatért a többet adni akarás lelkiségével. A Kollégium révén Debrecen tehetségeket, „kiművelt emberfőket” adott az országnak. Ezért vált „az ország iskolájává”, Debrecen pedig Huszár Gál szavaival szólva „Magyarország és Erdély világító lámpásává”. A világot megjárt diákok adományaiból alakult ki a Kollégium könyvtára, amely mára a 600 000 kötetes Nagykönyvtárrá fejlődött. A régi, a hagyományokat még sok mindenben őrző kollégiumi életet csodálatosan ábrázolja Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében. Rajta kívül még Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Medgyesi Ferenc, Bay Zoltán nevét emelhetjük ki a híres diákok hosszú sorából.

Fűvel – fával ellátva

Debrecenben hagyománya van a természettudományos oktatásnak és a botanikának. Itt írta Méliusz Juhász Péter, aki szintén a Kollégium diákja volt, az első magyar botanikai könyvet. A Herbárium nevű, első magyar füvészkönyv német munkák nyomán, de számos mo.-i utalással bővítve 1578-ban jelent meg. Egy másik jelentős mű,  a Magyar Füvészkönyv (1807, a népszerűsítés igényét a tudomány szempontjaival igyekezett összeegyeztetni. Hatása a reformkorban igen nagy volt.) szerzői Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkásságának eredménye az első Füvészkert.

Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén — korabeli nevén Pap taván — létesített kert volt. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben ahogy említettem már a cikk elején, megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözött. Ezzel együtt a Kollégium füvészkertje is elvesztette jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnt. Így az egyetemet költözését követve került át a botanikus kert a Főépület mögé. Segítve ezzel a diákság tanulmányait és tovább hordozva a Kollégium eszméit.

A kor polgárai egy közösségként segítették a szegény emberek tehetséges gyermekeit, és ez az összefogás testesült meg végül a Kollégium szellemiségében is. A Debreceni Református Kollégium, és a szárnyai alól kikerült híres diákok öröksége a mai világban is megállja a helyét, legyünk hát büszkék rá!

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: