Skip to content

2012-11-08

17

A legnagyobb különbség ötlet és cég között

Készítő: Rab Máté

Mi lehet az, mely alapjaiban különbözteti meg az ötletet a cégtől? Nyugi, nem a hivatalos bejegyzés… Van az a faktor, ami ha megvan, ha megszerzed az ötleted mellé, akkor minden sikerülhet. A cikk második felében pedig egy magyarok számára lehet még újként hangzó témáról lesz szó.

Nemrég zárult nagy sikerrel a DebTech Meetup, amelynek egyetlen médiapartnereként büszkék vagyunk arra, hogy ekkora tömeget tudtunk megmozgatni! Közel 80 fő volt ott, pont ezért is készül egy beszámoló az eseményről, valamint egy interjú is az Invictus játékfejlesztő céggel. De amiért felhoztam ezt a témát, hogy a találkozón számos ötlet elhangzott, néhány nyíltan is, de a legtöbb titokban, sör melletti beszélgetéskor, vagy még úgy sem.

Ez szerintem gáz.

Miért nem merjük mi, magyarok, nyíltan felvállalni az ötletünket? Miért félünk attól, hogyha elmondjuk a helyi romkocsmában, akkor ellopják azonnal? Miért van az, hogy a barátok egymás között félve – vagy még úgyse! – osztják meg az ötleteiket? Hiszen ezek még csak ötletek!

Ötlet és cég közötti különbség

Ötlet. Millió dolláros. A következő facebook. A mindenkinek szükséges cucc. Csak a fejedben létezik… Sajnos sokan “halnak bele a szépségbe”, hogy elképzelik az álomvállalkozásukat, a tökéletes terméket vagy szolgáltatást és végül nem lesz belőle semmi. Azért nem lesz semmi, mert valami hiányzik. Hiányzik egy fejlesztő, aki megalkotja a terméked prototípusát. Hiányzik egy tesztelő, aki a szolgáltatásodat végigfuttatja. Hiányzik egy programozó, aki megírja az algoritmust. Hiányzik egy marketinges, aki tudja hova kell nyúlni, hogyan kell eladni. Hiányzik a tőke… Valószínűleg a legtöbb ötlet ott bukik meg, hogy az ötletgazda nem képes a folyamatot egészében látni. Hiába mondod el egy programozónak az ötleted, aki csuklóból megírja az algoritmust, ha nincs mögötte marketinges, tervező, tesztelő, tőkés, stb. Nem fogja egy-egy személy ellopni az ötleted, főleg ha mellé teszed, hogy mid van meg máris, milyen buktatók vannak. Aztán ha be akarod venni, beszélsz a lehetőségekről is.

Cég. Könyvelés, adózás, jelentések. Elszámoltatás, hivatalok, beosztottak. Szélhámosok, rokonok, kollégák. A csapatod. Ez a nagy különbség az ötlet és a cég között. Van egy csapatod, aki minden hátráltató tényező ellenére azért jött össze, azért lépett ki a komfortzónájából, hogy együtt, közösen valami jót alkossatok. Legjobb esetben megvan minden terület, ami kell az ötlet tökéletes kivitelezéséhez. Ja, hogy egy cégben számtalan kötelező elem is van? Hát persze! De kell valamilyen külső kontroll, ami összetartja az embereket, ami ad egy keretet a munkátoknak. Tőkebefektetésekkor a tőkés fog diktálni. Cégalapításkor az állam. Vásárláskor a vevő. Mindig van valaki, aki diktál, de egyrészt tudsz oda hatni, másrészt ez egy jó ösztönző tényező is lehet. Meg tudod oldani a problémákat, mivel nem egyedül vagy. Ott van körülötted a csapatod.

Open innovation

Nyitott innováció, nyitott fejlesztések. Röviden ezt úgy lehet leírni, hogy a ’60-as évek előtt a cégek bezárkóztak, védték, tagadták, titkolták minden fejlesztésüket, házon belül oldották meg a problémáikat, mint például az alapanyaggyártás, az összeszerelés, az értékesítés. Manapság viszont teljesen elfogadott, hogy a cégek belülről és kívülről is elfogadnak új ötleteket, hasznosítható fejlesztéseket, azaz innovációkat. Ma már úgy néz ki egy fejlesztési cég, mint a lenti ábrán a holland Philips eindhoveni központja. 2002-ben (!) ők még bezárkózva fejlesztettek, majd 10 év múlva már az egyetem területén vannak berendezkedve, 60 országból 8000 alkalmazottal, közel 100 másik kis céggel együttműködve, 5 kutatás-fejlesztési intézménnyel dolgoztatva.

A Philips egyébként is jó program. Külön igazgatóhelyettese van a nyitott kutatás-fejlesztésnek (VP Public R&D Program), nemrég adott elő Brüsszelben, itt a prezentációja. Röviden összefoglalom az elfoglaltaknak. A holland cég az utóbbi 5 évben közel megduplázta a külső partnereinek a számát, és mindezt úgy, hogy bevonta a “kényes” Kínát. Azt a Kínát, akikről az a hír járja, hogy ellopják az összes nyugati ötletet, lemásolják és eladják nekünk olcsóbban. Azt terjesztik, hogy még az EU által finanszírozott ötleteket sem szabad csak az EU-ban szabadalmaztatni, minden innovációt nyitottá kell tenni a globális közös gondolkodásra. Persze helyi szinten is meg kell teremteni a feltételeket az innovációra, erre csak az ilyen mamutcégek képesek.

Viszont nekünk kicsiknek is sikerülhet. Ha feltették volna azt a kérdést nektek egy évtizeddel ezelőtt, hogy melyik lesz sikeresebb: a dollármilliókkal támogatott, neves professzorokkal összerakott világméretű enciklopédia fejlesztése, vagy ugyanez egy bárki számára elérhető, szerkeszthető, ingyenes verziója? Ma már tudjuk, hogy az utóbbi, hiszen a Wikipedia elsodorta a Microsoft kezdeményezését és ma büszkén őrzi a legtöbbet használt netes, ingyenes enciklopédia címét – mégha olykor nem is a legmegbízhatóbb.

A programozók meg ismerik az open innovation IT megfelelőjét, a nyílt forráskódú programokat. Ilyen például az ingyenes letölthető és használható Open Office, a Linux operációs rendszer és még sorolhatnánk. Ezek programozók lelkes munkájának köszönhető fejlesztések, amelyeket lassan itthon is mindenki megtanul használni, ha a Microsoft tovább emeli a programjai árát és az önkormányzatok nem engedhetik meg az eredetik vásárlását… Persze ez csak vicces feltételezés. 😉

Konklúziót levonni nem nehéz, hiszen többet is lehetne. De csak egyet formálnék meg, amelyet egy jópár évvel ezelőtti ARC kiállításon a T-Com is nagyszerűen ábrázolt: Többet kéne (nyíltan, a kockázatokat és a várható közös hasznokat felvállalva) beszélgetni.

Reklámok
17 hozzászólás Post a comment
  1. Bor Gergely
    nov 8 2012

    Először is köszönjük a segítségeteket!

    Annyira sokat lehetne a témáról beszélgetni… 🙂 elkezdtem írni egy kommentet, de nem akart vége lenni… kell majd egy startupozás köré szervezett meetup 🙂

    Reakció ultraröviden:
    – Egy ideális világban oké az ötletek szabad megosztása, de a mi kis környezetünk nem ideális.
    – Megértem, ha valakinek fáj, ha “ellopják” az ötletét.
    – Ugyanakkor nagyon igaz az, hogy az ötlet konkrétan _semmit_ sem ér megvalósítás nélkül.
    – Sőt, a megvalósítás tovább is fejleszti az ötletet, így az eredeti ötlet értéke a nullához konvergál (elég hamar, megjegyzem).

    Válasz
  2. Laci
    nov 9 2012

    Hát, mindenképpen kell egy Startup meetup Debrecenben is 🙂 Szerintem arra is nyitottak leszünk Gergely!
    Igazából ez a téma tényleg olyan, hogy órákat lehetne róla beszélni. A munkám kapcsán nagyon sokszor kapunk mi is olyan megkereséseket, hogy “valakinek van egy világmegváltó ötlete, de azt most nem szeretné leírni, csak személyesen elmondani, és csak titoktartási szerződés aláírása mellett”. Na az ilyen dolgokkal nem lehet sokmindent kezdeni, ez tényleg igaz. De a másik véglettől is tartózkodni érdemes. Egyszerűen meg kell találni az arany középutat, és azt is meg kell válogatni ki kinek mit mesél el.

    Válasz
  3. Bor Gergely
    nov 10 2012

    Mindenben egyetértek 🙂

    Válasz
  4. Máté
    nov 11 2012

    Srácok, egy nagyon komoly kérdést teszek fel, és remélem ti tudtok válaszolni (meg bárki, aki olvassa és érez magában elég tapasztalatot): ha csak egyetlenegy dolgot kívánhatnátok, hogy fellendüljön a debreceni startup élet, és egy csettintésre megvalósulna (tehát nincsenek externáliák), akkor az mi lenne?

    Másként fogalmazva, mi járulna hozzá legeslegjobban a debreceni startup élet fellendüléséhez?

    Köszi!

    Válasz
    • Laci
      nov 12 2012

      Hát Máté, nem akarok nagyon kiábrándító lenni, de szerintem nincs ilyen csodakapszula.

      Kellenek startupperek, az tuti 🙂 De hogy ők legyenek, ahhoz azért sok minden kell 🙂

      Válasz
    • Bor Gergely
      nov 12 2012

      Egy dolog? Akkor pár jószándékú, okos és motivált ember, akik sokat tudnak dolgozni az ügyön, úgy hogy komolyan vehető fizetésre nem számíthatnak. (De más előnyökre igen. Amúgy heti 20-40ó és tényleges, hozzáadott értékkel rendelkező szervezői, tech és design munkáról van szó.) SZVSZ a többi már megvan vagy velük megcsinálható.

      Válasz
    • Máté
      nov 12 2012

      Nem “3 kívánságról” van szó, hanem ha egy dolgot lehetne fejleszteni a városban, akkor az mi lenne? Tehát mi a legnagyobb hiányosság?
      A válaszaitokat úgy fordítanám le, hogy vállalkozóképzésre van szükség.

      Szóval az önkormányzat, az egyetem, az állam hagyjon fel mindenféle pályázati támogatással, mindenféle inkubátorház építéssel, nem kell még a VC-k növelése sem, hiszen hiányzik az alap, a vállalkozó ember (homo entrepeneuricus :)). Jól értem amit mondotok?

      Válasz
      • Laci
        nov 12 2012

        Máté, kiforgatod a szavakat és sarkosan fogalmazol, ami nem jó dolog…

        Válasz
      • Bor Gergely
        nov 13 2012

        Nem jól értetted. 🙂

        Szerintem _minden_ rendelkezésre áll, “csak” dolgozni kéne az ügyön. Nekem inkább kevesebb, mint több dologgal kéne foglalkoznom perpill 🙂 így szívesen segítek infók és a tapasztalataim megosztásával, az optimális út mutatásával, keretek biztosításával, networkkel, de a tényleges termelő/értékteremtő (FB-oldal-karbantartás, cikkírás, design, rendezvényszervezés, szponzorok után szaladgálás, …) munkát valakinek el kell végeznie.

        Válasz
        • Máté
          nov 13 2012

          Gergely, köszi a kiegészítést 🙂 Viszont ha a legnagyobb probléma az idő, vagy hogy valaki nem dolgozik/foglalkozik startup ügyekkel, akkor kvázi a kereteket befolyásolni tudók semmit nem tudnak tenni a fejlődésért, hisz _minden_ adott.
          Tehát marad az oktatás és szemléletváltás terjesztése, amire mi is “felesküdtünk”. 🙂

          Laci, valami konstruktív hozzászólás?

          Válasz
          • Bor Gergely
            nov 14 2012

            Szerintem nem értelek. 🙂

            A startup kultúra fejlesztése, mint folyamat, rendelkezik humán erőforrás-igénnyel (és/vagy ezt finanszírozó támogatási igénnyel), és ez jelenleg nem adatott – ennek következménye az, hogy nem tudják meg az emberek, hogy milyen lehetőségeik vannak, és az se áll neki az álmát valóra váltani, aki elvileg megtehetné.

            Fontos, hasznos és remek az amit ezen a vonalon a Debrecen Bár végez, de szélesebb körű “letámadásra”/aktivitásra lenne szükség sztem.

  5. Köszönöm én is a lehetőséget! Várom a folytatást!
    Saját példámból kiindulva, mindenkit lelkesítenék, hogy a meetup-on nem csak “kockaként ” is sokat lehet tanulni.
    Én abban is bízok, hogy valaki betölti azt a rést, hogy édesanyák keresik azt a délutáni infromatikai szakkört, ahol a már nem is olyan kicsi 14 éves fiúkat /lehet lányokat is 🙂 bevezetik a XXI. század IT világának rejtelmeibe itt Debrecenben.

    Válasz
    • Bor Gergely
      nov 14 2012

      Kedves Judit! Ha az iskolákban nem lenne szakkör, akkor SZVSZ érdemes valamit otthon, “a satupad szélén” reszelgetni, valami olyan témában ami érdekli az ifjút és/vagy a környezetében szükség van rá – aztán valamennyi szaktudás birtokában létező projektekhez (Debrecenben vagy az interneten keresztül a világon bárhol) önkéntesként is lehet csatlakozni. Kb. ennyi tippem van első blikkre.

      Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Hogy építsünk egy sikeres startup közösséget Debrecenben? | Debrecen Bár
  2. Ötletgazdából vállalkozó | Debrecen Bár
  3. TothLaszloAntal Ötletgazdából vállalkozó | TothLaszloAntal
  4. Hogy építsünk egy sikeres startup közösséget Debrecenben? | Tóth László

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: