Skip to content

2012-11-19

Zeneterápia

Készítő: Norrka

Nem szeretem a paprikát. Nincs ezzel semmi baj, van, aki a paradicsomot nem szereti, a sorban állást, a metrókat, az őszi esőket, a valóságshow-kat, és még sorolhatnám, mennyi mennyi dolog van, amelyet az emberek nem szeretnek. De bárhogy keresgélek az emlékeimben, még csak hírből sem hallottam olyan emberről, aki határozottan kijelentette volna, hogy nem szereti a zenét. Ennek pedig rengeteg oka lehet, köztük például az, melyről beszélni szeretnék: a zene gyógyító képessége.

A zene gyógyító hatását nem tegnap fedezték fel. Már a varázslók, sámánok is zeneszerszámokkal dolgoztak. Különösen az ókori Görögországban virágzott a zeneterápia. A görög orvosok zenével igyekeztek katarzist, sírást és örömöt kiváltó érzelmi reakciót kelteni betegeikben, mely lelki és energetikai megtisztulást idézett elő bennük.

A zene kifejti hatását az érzelmekre, az érzésekre, a hangulatra és a közérzetre. Emlékezzünk csak vissza, milyen bensőséges érzés kerít hatalmába, amikor meghallunk egy templomi orgonát vagy kórust. Az is szembetűnő, mire használják a filmzenét. Mit érzünk, amikor a főhős vérző szerelmét karjában tartja, és baljós zenei aláfestést hallunk? Biztosan tudjuk, hogy már nem húzza sokáig.

Ahogyan Richard Strauss Capriccio című operájában hangzik el: “A zene elsődleges, a szó másodlagos”. A zene sokkal mélyebbre hatol a pszichikumban, mint a szó, és ott nem vált ki ellenállást vagy előítéleteket.

De hogyan is működik maga a terápia?

A zeneterápia definícióját az európai országok zeneterápiás szervezeteiből alakult Európai Bizottság Klinikai Gyakorlati Csoportja az alábbiak szerint határozta meg: „Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia, dinamika) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy a prevenció, rehabilitáció vagy kezelés következtében az egyén minőségileg jobb életet élhessen.” (ng.hu)

A zeneterápia tehát nagyon sokféle lehet, akár csoportos jellegű, vagy személyes. Mivel a módszer nem a verbalitásra épül, ezért megfigyelhető, hogy olyan traumákat, különböző érzelmi állapotokat lehet felidézni, melyeket szavakkal történő terápia során egyáltalán nem. A zene nagyon intenzíven tud hatni az emberekre, és nem a tudatosságot célozza meg. Hangadással, énekhanggal, vagy különböző hangszerek használatával olyan érzelmi állapotot tudnak a páciensek átélni, melyek a pszichés betegségek gyógyításánál nagyon fontosak.

Bizonyított, hogy amikor a szóbeli kifejezőkészség lelki okok miatt károsodik, zeneterápiával igen jó eredmények érhetőek el autista, skizofrén illetve magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél, skizofrén, neurotikus valamint szenvedélybeteg felnőtteknél. Ugyanígy az is egyértelművé lett mára, hogy a zene, az ének, a stressztűrő képességre is hatással van. Egy kanadai egyetem kutatói felfedezték, hogy a nagyon korai zenei képzés már azelőtt kifejti jótékony hatását, hogy a kisgyerek járni vagy beszélni tanulna. Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen énekelnek többet mosolyognak, együttműködőbbek és nagyobb a stressztűrő képességük is. Ezen kívül a zenei stimuláció kreativitást növelő hatásával is rengeteg kutatás foglalkozott már.

Az alábbi 9 perces videóban Robert Gupta az LA Philharmonic Orchestra hegedűművésze azt meséli el, hogy mit tanult amikor egy ragyogó skizofrén zenészt tanított.

Mindebből kiindulva, ha esetleg kedvet kapnánk kipróbálni a zeneterápiát, saját magunkat is alávethetjük önként a zene hatásának. Előfordulhat velünk, hogy zene hallatán lábbal/kézzel ütjük a ritmust. Zongoristáknál valószínűleg megfigyelhető, hogy egy dallam hallatán ujjaival “játsszák” azt a bizonyos dallamot, mintha valóban zongoráznának. Ezek mind önkéntelen dolgok, melyet a zene vált ki belőlünk. A keringési rendszer és a légzés ugyanilyen tudatalatti módon reagál rá. Kísérletekkel már azt is kimutatták, hogy zene elindulása után az egyéneknél megváltozott a pulzusszám és a be- és kilégzés közti szünet. A ritmus ugyanis biológiai folyamataink rendkívül fontos összetevője, gondoljunk csak a szívdobbanásra, a huszonnégy órás bioritmusra, vagy épp a női havi ciklusra. Ritmikusan alakul a szervezetünkben az uralkodó rend. A zene harmóniájának befogadása így a szervezetre is pozitívan hat. A meditációhoz, ellazuláshoz is sokszor használnak olyan zenéket, amely a befelé figyelést ösztönzik. Mindannyian nyitottak vagyunk a zenére, függetlenül attól, hogy milyen képzettségünk van, milyen stílusú zenét hallgatunk, vagy hogy játsszunk-e valamilyen hangszeren. Biztosan tapasztaltuk már, hogy egy bizonyos dal nagyon mély érzelmeket tud felszabadítani, érzelmileg nagy hatással van ránk. Ez nagyon értékes dolog, ezért sose hagyjuk abba az olyan dalok keresését, melyek képesek erre. Remélem én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy néha rátaláljatok egy-egy ilyenre.
Egy John Lennontól származó idézettel zárom mai mondandómat:
“Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.”
Advertisements
Read more from Lazulj!, Zene

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: