Skip to content

2012-11-24

8

Kreatív vagy? A társadalom hibája.

Készítő: Kovács Miklós

Mindig is gondolkodtam azon, hogy miért van szüksége a mai fiatalságnak sokkal másabb ingerekre, mint az előttünk lévő generációnak. Miért mondja mostanában mindenki azt, hogy ő kreatív? Szüleink egyértelmű, előre predesztinált jövője vs. bizonytalan jelen és az egyéni szándék erősödése. Egyszerű világnézet vs. összetett, komplex világ. Vagy épp egy harmadik út, ami az összetett világból a tényeket és eszméket egy kreatívan leszűrő hozzáállást erősít az fiatalokban?  Megtudhatjátok, hogy miért éreztek kreatív kényszert, és nem nyugodtok bele a változatlan környezetbe. Most még a 2.0-ás verziónál tartunk, de egyre közeledünk a a társadalom 3.0-ás szintjéhez. Összehasonlító táblázat a cikk utolsó felében a kreatívan igyekezőknek.

Társadalom 1.0

18. században a mezőgazdasági tevékenységek a mindennapi élet részéhez tartoztak, jelentős tömegek dolgoztak ekkor az agráriumban. Ebben a szektorban főként család alapú gazdaságok voltak, a gyerekek otthon tanultak és dolgoztak. Több generáció élt együtt, a gyermekek száma családonként 3-11 között mozgott. Szükség is volt erre, ugyanis egy-két plusz kéz sokat segíthetett a műveletek elvégzésénél. 19. és a 20. században az ipari termelés beindul, és a társadalmi szerkezet is elkezdett megváltozni. A városi gyárak szívják magukba a dolgozókat, a munkások bérjövedelemhez jutnak.  Az egész társadalomban megfigyelhető egy hierarchikus berendezkedés. Ebben a korban jól elkülönültek a társadalmi szerepek és a szakmai pálya is kiszámítható volt. Tegyük hozzá, hogy az eleve elrendeltség szerint éltek sokan, a vallásos emberek aránya is magasabb volt, elfogadták a sorsukat. Társadalmi szinten elkerülték a káoszt és a félreérthetőséget, be volt szabályozva az élet mechanikusan, és egyértelműen.

Társadalom 2.0

A társadalmi szinten és az egyén szintjén is máshogy értelmezik a különböző eseményeket. Itt kezdődik a  tudás felhalmozódásának korszaka. Már nem csak gyűjtik az adatokat, hanem információkat nyernek belőle és ennek a kiértékelése megy végbe. Innovációs korszak kezdődik, ahol összefüggően alkalmazzák a tudást, ami horizontálisan szétterjed a tudományterületek között. Heterarchikus kapcsolatok jellemzőek a társadalomban és a vállalatok felépítésében. A heterarchia olyan szervezeti koncepciót jelent, amelyben a fölé és alárendeltségi viszonyok nem állandóak, hanem állandó domináns központok beavatkozás nélkül, mindig az aktuális feladathoz  igazodva, önállóan jönnek létre. A káosz és a félreérthetőség felügyelete és körülölelése megtörténik. Másol – beilleszt társadalom jellemző, ahol az információk több helyről is elérhetővé válnak, a forrás sokszor nem is kézzel fogható. Sok vélemény ütközik és egy helyen van, youtube, wikipédia, facebook és a google szolgáltatásai azok a helyek, ahová mindenki a saját ízlése szerint rakhat fel dolgokat. Így az egyén önmagát vetíti ki a társadalom elé, az ő személyes objektívén keresztül láthatjuk mi is a társadalmat.

Csatlakozik tehát a társadalmi értékrendhez az egyén eltérő értékrendje és fokozatosan formálják egymást. Főként az általánostól az egyedi változások felé hat ez a folyamat ebben a szakaszban. Világméretűvé válás elindul, és a tőke, a találmányok, a tudományos eredmények, a termékek és az ötletek is globalizálódni kezdenek. Mi is a mozgatórugója ennek a társadalomnak? Hát persze, hogy az internet. A kettősségek jellemzőek: helyi szint vs. globális szint, egységessé válás vs. sokszínűség, periféria vs. centrum. A következtetéseim mindezekből, hogy a kulturális örökségünk továbbadása csökken, és a műveltség is lejtmenetbe kezd. Sok a könnyen elérhető információ, ezért nem foglalkozunk azzal, hogy valamit megjegyezzünk, így “aranyhal effektus” alakulhat ki. És persze minden változik, a változás az ami örök. Ezért is nehezebb megtalálni a helyedet, vagy épp nagyon rugalmas életfelfogással kell rendelkezned.

Társadalom 3.0

Három hajtóműje van ennek a jelen és/vagy jövőbeli társadalmi rendszernek:

  1. Hirtelen ütemű és gyorsuló változások
  2. Folytonos globalizáció
  3. Fejlődés orientált gazdaság, amit a “szakvándorlók”, “munkomádok”, “tudnomádok” hajtanak. (angolul “knowmads”)

Gyorsuló változásokat az egyre gyorsuló megtérülés követi. Az innováció forrásai a 3.0 társadalomban az információ elérhetőségében keresendők. Elmondható, hogy a mindenki számára elérhető és hozzáférhető tudás a hajtóereje a fejlődésnek a 21. században. A gyorsuló változások hozzájárulnak az egyénenként elérhető információ mennyiségének egyre gyorsabb megduplázódásához. Ha ehhez még hozzáadjuk azt a tényt, hogy az emberiség rendelkezésére álló tudásanyaga is exponenciálisan növekszik, akkor világosan látszik, miért is áll küszöbön egy társadalmi változás. Az egyén hatása sokkal nagyobb a mai világban és a jövőben ez valószínű, hogy növekedni fog. Abban, hogy sokkal könnyebben és magasabb szinten tudunk hozzáférni az információhoz, segít az innováció. A technológiai szingularitás a konvergáló tudományterületek komplex, ám látszólag kaotikus eredményeit és társadalmi hatásukat jelenti (nanotechnológia, molekuláris biológia, virtuális valóságok, robotok, és ezek hatása az emberre). Ez lehet elsőre kicsit furcsán hangzik, de ha belegondolsz, már te sem tudod, hogy ki és mi fejleszt valami  irrelevánsból egy teljesen elképesztőt. Ebből következik a folyamat, ahogy az összetett világból egyre többen, mint “knowmad”-ok kreatívan rombolják le a változást akadályozó tényezőket. Ők azok, akik a rugalmasak, és a saját céljaik által vezérelve tudásukat a jövőről alkotott képük szerint alakítják, és egyre több ember gondolkodik így. Tanácsadó cégek, emberek, kisebb csoportok, akik egy cél érdekében és saját tudományterületükön igyekeznek a változást leképezni, és átadni. Az önszerveződés megerősödése is egy ilyen jel lehet a változás felfedezéséhez. Az alulról jövő kezdeményezések átveszik a szerepet a felülről vezéreltektől, mind társadalmi, mind pedig gazdasági téren. Nem a pénz nem fog eltűnni, de az ötletek megosztása és a kreatív és csoportos munkavégzés értéke megnő.

Konklúzió

Ma érkeztünk el a határhoz a 2.0 és a 3.0 társadalom között. Egyre több értéket akarunk magunktól teremteni, mivel látjuk, nem sok olyan maradt, amit követni tudnánk. Ezért alakulnak gondolkodó körök, hasonló gondolkodású emberek tanulnak egymástól, és együtt, szinergikusan próbálnak meg akár problémákat megoldani. Kreatívan állnak hozzá a problémákhoz, újító szellem vezérli őket és nem a múltból táplálkozva, hanem a jövőt megálmodva akarják elősegíteni a fejlődést mint helyi, mind pedig globális szinten. Miért is gondolod tehát azt, hogy kreatív vagy? Mert egy új társadalmi kor tagja vagy, ahol érzed, mennyire fontos az újdonságok és az értékek megteremtése a körülötted lévő kaotikus és egyben komplex világban.

John Moravec prezentációja és Ronald van den Hoff eszmefuttatása szolgáltak forrásul e cikk megírásakor és persze a személyes tapasztalataim. Ha tetszett ez a cikk, akkor ezt is olvasd el! Az oktatás jövőjéről, az Oktatás 3.0-ról itt tájékozódhatsz.

Reklámok
8 hozzászólás Post a comment
  1. Máté
    nov 24 2012

    Kiváló cikk, gratulálok Miklós!

    Heterarchia, avagy dominancia központok: ez összefügg a korábbi cikkeddel, hogy az első követők teszik vezetővé az önjelölt embereket. De ettől függetlenül nekem ez ismét a hierarchikus rendszerekre emlékeztet, csak te választod ki a “főnöködet” (pl google keresés, facebook közösség, wikipedia idézet, stb). Egy idő után viszont eltűnnek az alternatívák és marad a globális uralom egyesek kezében, akik megkerülhetetlenek lesznek – kvázi ismét hierarchia lesz/van már manapság is. Vagy ezt jelentené az átmenet?

    Másik “vitaindító kérdésem” az oktatásra vonatkozik, de erről ha később írsz, akkor nem kell most itt válaszolnod. Ha a magyar oktatás még mindig ott tart, hogy hierarchiában oktat hierarchiát (tiszteld a szabályodat, a tanár mindig felsőbbrendű és megkérdőjelezhetetlen, egyedüli munkára és magolásra sarkall), akkor hol lesz itt a társadalmi szintű változás? Amíg elszigetelt csoportok próbálnak változást elérni, addig max. a 2.0-ra váltásról álmodhatunk, de a 3.0 iszonyat elképzelhetetlen. Szerintem.

    Válasz
  2. Peti
    nov 24 2012

    Máté, az első bekezdéseddel teljesen egyet értek. Bármilyen egyenlősdi rendszerben vannak egyenlőbbek, ha úgy tetszik, a hierarchia törvényszerű.

    A második bekezdéseddel viszont vitatkoznék 🙂 Tény, hogy az oktatásunk, még a régi rend mentén működik, de attól még vannak változtatni akaró csoportok, és nem elszigeteltek. Gondlj csak a mindenféle civil szervezetre. Azért alakultak, mert valakiknek az érdekeit védik, valamilyen értéket szeretnének megőrizni, létrehozni, jobbá tenni a világot, vagy éppen megváltoztatni egy-egy dolgot. Szóval a változás elindult, és ezek a csoportok egymásra találnak, és közösködnek (közös program, projekt stb.). Vagy éppen vannak olyan csoportok (ernyőszervezetek), amik több kisebb csoportot fognak össze. Szerintem 🙂

    Válasz
    • Máté
      nov 25 2012

      Köszi Peti a választ és a vitát! 🙂

      Ez teljesen jogos, hogy vannak már ilyen civil szervezetek és kezdeményezések – lásd mi a Debrecen Bárral is egy hasonló, gondolkodó, változásra és jobbításra vágyó, cselekvő közösség támogatásán dolgozunk. Ennek mentén bármilyen civil kezdeményezés mellé szívesen állunk, felhívjuk rá a figyelmet.
      Viszont amit a hozzászólásomban mondtam, hogy addig hiába próbálkoznak a civilek, amíg a rendszerben nem lesz változás. Tehát szerintem – és ebben cáfolhatsz meg – addig elszigeteltek a kis csoportok, amíg a tömeges oktatásban nem jelennek meg az azonos, 3.0 társadalmi értékek (pl.: csoportmunka, önálló döntéshozás, kezdeményezőkészség, felelősségvállalás tetteinkért, stb). Ennek látom még hiányát a mai tömeges oktatásban.

      Válasz
      • Peti
        nov 25 2012

        Pont azért nem hiszem, hogy ezek a kezdeményezések elszigeteltek, mert ezek a csoportok egymással kapcsolatban vannak és együtt is munkálkodnak. Az más kérdés, hogy erőtlenek, de ez inkább a rendszer irányítói részéről tanusított érdekletelenségből, közömbösségből adódik. Lesz ez még így se 🙂

        Kétségtelen, hogy az oktatásnak követnie kell a változást, de ettől még nem fog megállni a változás. Ha ott marad, ahol most van, tovább degradálódik a jelentősége, mivel az általa közvetített érték idejét múlt. Másrészt viszont az oktatás irányítása is régi módi, és ezért nem tudja leképezni a változásokat, csak erőlködik a mindenkori oktatási kormányzat. Akkor most a tyúk vagy a tojás legyen előbb? 🙂

        Válasz
        • Máté
          nov 25 2012

          Így most világos mire gondolsz, remélem erősödnek a civilek között az összefogások, közös projektek – mi mögöttük állunk 🙂
          Az oktatásról meg várjuk meg Miklós Oktatás 3.0 cikkét, utána folytathatjuk 🙂

          Válasz
  3. dec 3 2012

    Az oktatásról kedden, 2012. december 4-én fog megjelenni a cikk. Köszönöm a sok és építő jellegű hozzászólást.

    Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Kíváncsi vagy milyen lesz a jövő oktatása? | Debrecen Bár
  2. Hogyan működik a társadalom?: 8 leleplező pszichológiai betekintés a közösségi viselkedésünkbe | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: