Skip to content

2012-11-25

3

Mi várható 2013-ban EU szinten?

Készítő: Rab Máté

Mi várható 2013-ban? Először ugye éljük túl a maja jóslatot idén december 21-én. 😉 Az optimista Európai Bizottság már elkészítette és publikussá is tette a 2013-as évre szóló munkatervét, ebből szemezgettem ki a célokat és próbáltam lefordítani azt magyar, illetve debreceni vonatkozásra.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy már 8 éve az EU tagjai vagyunk, vannak tőlünk később csatlakozók, betöltöttük idén a soros elnöki tisztséget is, egyszóval érezzük végre magunkat európai polgárnak! Ne menjünk el az EU hírek mellett, mintha az “máshol” történne, mert mi magunk vagyunk az EU, ezek a dolgok rólunk szólnak, ezek nekünk szólnak. A forrás alapján haladok, ami egyfajta prioritás megjelölést is jelent az Európai Bizottság (EB) által. Minden egyes pont felépítése hasonló: első bekezdés az EB által állított elérendő cél, a második bekezdés arról szól, hogy mi hiányzik a cél eléréséhez, a harmadik pedig a magyar vagy debreceni vonatkozás.

1. Közeledjünk az alapítás céljához: haladjunk előre a gazdasági és monetáris unió felé

Európa erőssége a közös gazdálkodás. A közös piac és a közös valuta megerősítette ezt az egységet, és gondolhatunk itt a görögökre, megmentette őket az EU. Pont ez a gazdasági világválság döbbentett rá mindenkit, hogy az egységes piacot meghatározó pénzügyi fenntarthatóság, gazdasági növekedés és munkahelyek csak akkor jönnek össze, ha erős szabályozással és felügyeleti joggal rendelkezik az EU. Pontosan ezért a következő lépés a teljesen egységesen működő banki és fiskális unió.

Ami ma hiányzik a tökéletes egységhez azt felsorolni is sok: túlzottan eladósodott magánszektor, fenntarthatatlan államadósságok és a bankszektor gyengesége. Ezen kívül nincs egy egységes keret a pénzügyi szolgáltatások szabályozására, a túlköltekező államok regulázására, és egy jobban koordinált adószabályozási rendszer is hiányzik. Itt jegyzem meg, hogy az EU eddig sem szólt bele a helyi adókba, nem miatta vezetnek be új adókat a kormányok! Az EU pénze nagyrészt a tagállamok befizetéseiből és a vámokból jön. Itt az lenne a közös feladat, hogy ne kelljen minden terméknek és cégnek minden országban külön adózni, hanem legyen elég egyszer, stb.

Láthatjuk, hogy ennek a pontnak közvetlen hatása nincs ránk még a közeljövőben sem. Mielőbb be kell lépnünk az eurózónába, hogy a forintunk ne legyen kitéve mindenféle híreszteléseknek, és talán az életünk is olcsóbb lenne. Eltűnne végre a “bezzeg nyugaton olcsóbb” kifejezés az életünkből.

2. A versenyképesség fellendítése az egységes piac és az ipari szabályok által

A fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés a legfontosabb cél, amit kombinálni kell egy olyan gazdasági környezettel, amely versenyképes a világgazdaságban. Az EU előnye a közös piac. Ha az EU-n belül minden országban mindenki egyenlő, akkor könnyebben kialakulnak az egyes gócpontok, ahova csoportosulhat a tőke és a vállalkozásokat is gyakorlottabban hozzák létre az új technológiák és innováció által.

Ami ma hiányzik az elsősorban a normális adminisztráció. Mármint a sokkal kisebb. Egységes és egyszerű közbeszerzés, közös szellemitulajdon védelem, és a felesleges bürokrácia drasztikus csökkentése. Ezen kívül az innovatív vállalkozások előtt is meg kell teremteni az utat, eltüntetni az akadályokat és segíteni őket a közös piac elérésében. Fontos még a klímaváltozásra való felkészülés, a Galileo nevű űrprogram magáncélú kihasználása is és egy modern energiaprogram, amely csökkenti a külső energiafüggőségünket.

Talán azzal tudunk segíteni magyar szinten, ha bele merünk menni a folyamatok felülvizsgálatába és segítjük a hatóságokat az EU szabályozások megértésében, akkor elérhetünk könnyítéseket. Szerintem itt már elkezdődtek a jó folyamatok, csak legyen erő és kitartás mindenkiben.

3. Építsük fel a jövő hálózatait a versenyelőnyök miatt még ma

Eléggé szabadon fordítottam. Az egységes piac megjelenne a telekommunikáció (mobilhálózatok, internet), az energiaszektor és a szállítás terén is. A digitális gazdaság növelheti a hatékonyságot, a termelékenységet és az innovációt. Pont ezért szükséges Európának a legmodernebb digitális hálózattal rendelkeznie, amivel kivívható és megőrizhető a világban a vezető szerep. Az energiaszektorban a biztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség a kulcsszó.

Ami ma hiányzik az persze az egységesség. A nemzeti szabályok és néhol a határok nem alkalmasak EU szintű cselekvésre. Az EB számos példával hívja fel a figyelmet arra, hogyha az országok nem engednek a szabályaikból és nem integrálják a fentebb említett hálózatokat (telekommunikáció, energia, szállítás), akkor az minden esetben az állampolgárokon csapódik le, hisz többet kell fizetni a számlákon. Nagyobb volumenen minden olcsóbb, ezek pedig tipikusan azok a területek, ahol jól tudnának a már meglévő cégek versenyezni.

Magyar viszonylatban lehet értelmezni ezt a részt. Ha itthon nem csak 3 mobilhálózat lenne, hanem 6-10, sokkal lejjebb mennének az árak és fejlődne a technológia. Nem lehetne elhúzni a 3G fejlesztéseket, nem függnénk a keleti importtól sem, hisz ha az drága, akkor kérünk a déli államoktól gázt, a francia atomerőművektől meg áramot. Mindezt olyan magabiztosan tudnánk váltani, mint ahogy manapság a kötelező autóbiztosítást.

4. Munkahelyteremtés: integráció és kiválóság

A legjobb erőforrása Európának a munkaerő, itt magasan verjük a legtöbb kontinenst (szerintem az USA-n kívül bárkit). Ma mindenhol tombol a válság, nagy a munkanélküliség, növekszik a szegénység. Pont ezért az EB mindent megtesz, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy a felesleges munkaerő megtalálja azokat a területeket, ahol szükség van a képzett emberekre. Ezt az EB egy egységes szabályozással tudja segíteni, hogy minden ember minden tagállamban ugyanolyan esélyekkel helyezkedjen el. Az országoknak pedig képezni kell a munkanélkülieket (főleg nyelvek terén) és a cégeket is, hogy felvegyék a külföldieket! A zöld gazdaság, az IT, az egészségügy lehetnek azok a területek, ahol a legnagyobb szükség lesz a munkaerő európai szintű vándorlására. A cél, hogy a munkaerőpiac integrált és mobil legyen minden képzettségi szinten.

Ami ma hiányzik az az oktatás. A képzetlen munkaerő továbbképzése, a munkanélküliek felkészítése azokra az iparágakra, ahonnan igény mutatkozik, minden európai polgár rugalmassága a mobilitásra és természetesen a felsőoktatás kiemelt szerepe a kutatás és innovációk becsatornázására. Végül pedig a digitális írástudás növelése mindenki számára.

Jelentős a magyar és a debreceni vonatkozása ennek a területnek is. El kell fogadnunk a Debrecenben élő külföldieket, be kell őket vonnunk a helyi életbe. Ezért mindannyian tudunk tenni: beszéljünk velük az utcán, legyünk kedvesen, segítsünk például a boltban fordítani a külföldieknek. Ha megszereti a városunkat, akkor lehet hozzájárul a fellendüléséhez is. Ugyancsak ne féljünk attól, ha valaki kiutazik. Manapság arról szólnak a hírek, hogy óriási emigráció van hazánkban, egy második ’56. Nem baj, ha kimennek az emberek és próbálnak külföldön boldogulni! De tegyünk azért, hogy ők visszajöhessenek és itthon élhessenek, ahol szocializálódtak, ahol nevelkedtek, ahol a család és barátok élnek.

5. Európa erőforrásainak használata a jobb versenyhelyzet miatt

Az EU versenyképességén még lenne mit fejleszteni. Cél a jobb innováció, termelékenység növelése sokkal kevesebb erőforrás felhasználásával, és még több újrahasznosítással. Nagyobb erőforrás hatékonyság hozzájárulhatna a növekedéshez, munkahelyeket teremtene és persze növelné a cégek versenyképességét. Mindemellett egészségügyi és természeti előnyei is vannak például az alacsonyabb gázkibocsátásnak.

Ami ma hiányzik az a tudatos energiahasználat. Sokan nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, de nagyobb volumenben a tagállamok sem szabályozták még le 2020-ig a zöld gazdaság irányába teendő lépéseiket. A levegő, talaj, energia, víz, halak és biomassza a kulcsterületek. Ugyancsak meg kell teremteni a jogi kereteit a széndioxid csökkentésének és az innováció megújuló energiák terén való felpörgetésének.

Debreceni vonatkozása kiváló ennek a területnek, konkrétan a Debrecen Bár is sokat tesz a cél érdekében. A Zöld rovatunk minden cikkével próbál mindannyiunkat a környezettudatosabb, zöldebb életre nevelni.

6. Biztonságos Európa építése

Az EU kötelessége minden állampolgárának a védelmét garantálnia. Ez magába foglalja a bűn és a korrupció elleni harcot, a külső határok védelmét és az alapvető jogok tiszteletben tartását. A jognak támogatnia kell a mobilitást, a növekedést, a vállalkozóvá válást és a befektetéseket. A nukleáris energia biztonságos használata is kulcsfontosságú.

Ami ma hiányzik az a közös védelem mélyítése. A határokon átnyúló bűnüldözés, vagy a fegyverszállítások és a terroristák anyagi támogatásának lefülelése mind közös feladat. Ugyancsak ügyelni kell az elektronikus védelemre. A polgári alapvető jogok terén is lehet még fejlődni.

Inkább magyar aspektusban lehet ezt vizsgálni. Persze a jogtudatosság az minden embernek fontos, pont ezért van jogi szakértőnk Fiore személyében, aki cikkeivel próbál segíteni titeket.

Egy vicces, aranyos, morbid reklám a biztonság fontosságáról. 🙂

7. A súlyunk kihasználása: Európa, mint globális szereplő

Az EU közös értékeit nemcsak a határokon belül, de kívül is ugyanúgy kell terjeszteni a multilaterális együttműködések során. Ha egységesen nézzük az EU tagállamait, akkor mi vagyunk a világ legnagyobb fejlesztési támogatói, klímavédelmi finanszírozói és humanitárius adományozói. Ezen túl a világ legnagyobb kereskedelmi partnere. A közösség kihasználásával nagyobb hatásunk és befolyásunk lehet a minket körülvevő világban. Ez segíthet elérni a céljainkat: növekedés, stabilitás, demokrácia, küzdelem a szegénység ellen, terjeszteni a békét és a biztonságot, valamint együttműködések a klímavédelem, energia felhasználás, szállítmányozás területein. 2013-ban fog Horvátország csatlakozni az EU-hoz (hála a magyar elnökségnek!), rajtuk keresztül jó példát szolgáltathatunk a nyitottságunkra.

Ami ma hiányzik az a nagy összefogás. Előbb is említettem, hogy az EU együtt nézve a legnagyobb, csakhogy még nem gondolkodunk mindenben együtt. Az EB jobb felügyelettel, közös ügyek mögé állásával tudja segíteni a folyamatot, hogy a szomszédos országok összefogjanak.

Nekünk magyaroknak igencsak nagy szükségünk lenne erre az összefogásra. Ha csak a kelet-európaiak összefognának az oroszok ellen és együtt lépnénk fel, talán olcsóbb lenne a fűtésszámla. Ha nem néznénk le a minket körülvevő társ-tagországokat, akkor könnyebb lenne nemzetközi cégeket építeni, több munkahelyet teremteni mindkét országban. Nagyobb nyitottsággal többet segíthetünk mi magunk is.

Forrás: Európai Bizottság közlönye az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsnak és minden régiónak

Reklámok
3 hozzászólás Post a comment
  1. Peti
    nov 25 2012

    Pfúú, de útálni fogtok ezért a hozzászólásért 😀 Előre is bocsánat, ha túl sötéten látom az EU-t 🙂

    1.

    Válság? Észrevettük a valóságot.

    Azt azért nem mondanám, hogy megmentette Görögországot az EU. Jelenleg 190% a GDP arányos államadóssága, és 120-ra akarják leszorítani.

    Bárminek lehet nevezni a bankszektort, de gyengének semmiképp. Én úgy gondolom, hogy túlzottan is erős. A globalizációnak köszönhetően az EU-nál sokkal nagyobb erők munkálkodnak, akik a maguk útját járhatják. Arról nem is beszélve, hogy ha a tagállamok el vannak adósodva, akkor az EU-is, ez pedig eleve egy jó alkupozíció.

    Miért is jó az egyszeri embernek az egységes Európa, a közös valuta? Mari néni nem exportál és nem importál semmit, marhára nem érdekli, hogy forint vagy euró vagy ecu van, ő csak azt látja, hogy az adókat sarc módjára vetik ki, és a bruttó fizuja felét elnyeli állambácsi. Innen lentről az EU egy puha, tesze-tosza intézménynek néz ki, ami soha se tudja elérni céljait, csak tologatja a sz*rt. Amíg a politikusok csak a saját érdekeiket nézik, nem is fog semmiért tökösen kiállni.

    2.

    Közös piac: itt, Közép-Európában, Magyarországon a közös piac úgy néz ki, hogy a gengszterváltás után széthordták a termelő erőinket, és most ők termelhetnek nekünk. Ez azért jó, mert a fejlődést csak mennyiségben mérik (GDP). Az esetenkénti minőségről pedig inkább ne is beszéljünk.

    “Ha az EU-n belül minden országban mindenki egyenlő, akkor könnyebben kialakulnak az egyes gócpontok, ahova csoportosulhat a tőke és a vállalkozásokat is gyakorlottabban hozzák létre az új technológiák és innováció által.” Ez gyakorlatilag a globalizáció szalonképes definíciója 🙂 Többek között a termelés eme centralizációja miatt jelentkeznek a Föld számára fenntarthatatlan szállítási igények (just-in-time).

    “A mi hiányzik”-okkal teljesen egyetértek. Ma úgy működünk, hogy van papírunk arról, hogy van papírunk valamiről. pl: minőségbiztosítás

    3. Úgy látom, hogy ennek jelenleg főleg adminisztratív okai vannak.

    4. Lehet, hogy túl negatív vagyok, de a szabad munkaerő-áramlás szinte csak kelet-nyugat irányban valósul meg. Ahogy fejlődönk egyre inkább derogál dolgozni, mert az EU-ban sincs presztizse a kétkezi munkának. Keletről mennek nyugatra az emberek a jobb megélhetés reményében, mert a hazaihoz ott jobb a fizetés. Tőlünk mennek Németországba, Nagy-Britanniába, hozzánk jönnek Romániából, Szerbiából. A tovább- és átképzések terén a munkaügyi központok teljesen impotensek. Bürokraták, akik csak iktatnak, ennyi.

    5. Így van 🙂 bár azt jelenleg nem látom, hogy a zöld technológiáktól versenyképesebb lenne egy gazdaság.

    6. Pont azok tehetnének ezért, akik érintettek a problémában.

    7. Mik azok a közös értékek? Az értékek az idővel alakulnak, formálódnak. Néhány évtized után ne akarjuk hangzatos jelmondatokat. Erről egy vicc jut eszembe: Mi a világ két legrövidebb könyve? Az angol szakácskönyv és az amerikai történelemkönyv 🙂

    Válasz
    • Máté
      nov 25 2012

      Szia Peti!
      Örülök, hogy ilyen aktív vagy az oldalon. 🙂
      Néhányra válaszolok, a többiben én is látok rációt.
      1. EU nélkül egyetlen kilométer autópálya, de még közút sem épülne, nem lennének új épületek, nem lenne egy csomó munkahely (akik jelenleg pályázatot írnak, koordinálnak és persze csomóan projektalapon vannak foglalkoztatva), megállna a kutatásunk és lemaradna, mert a legtöbb pénz erre az EU-tól jön.
      Abban egyetértek, hogy értékteremtésre kellene fókuszálni, tudás alapú gazdaságra és akkor kevésbé függnénk az EU-tól, de jelenleg bőven többet kapunk tőlük, mint amit Mari néni az adójából befizet.

      4. Nemrég volt sajtóhír, hogy Spanyolországból már Romániába mennek buszon az informatikusok. Szerintem csak nálunk ilyen kicsi a NY-K bevándorlás, mert a munkáltatók sem beszélnek angolul/németül/spanyolul. Amúgy persze még főleg K-Ny az irány, de ha nő/marad ott a nagy munkanélküliség, akkor rájönnek, hogy pl Debrecenben sok többnyelvű embert keresnek magas fizetésekért az SSC iparágba.

      7. Már néhány hónap után akarjuk közös, hangzatok jelmondatokat. 🙂 Régebben én is azt hittem, hogy a “mission, vision, jelszavak” hülyeség és felesleges. De ha ezek komolyan és alaposan vannak meghatározva, akkor azokra _tényleg_ fel lehet fűzni egy vállalat tevékenységét, jövőjét és kultúráját.

      Válasz
      • Peti
        nov 26 2012

        4. Spanyolország az a majdnem Görögország 😀 Majd, ha a németek és a svédek fognak sorban állni a határon, hogy gyerekre vigyázzanak, felszolgáljanak, mosogassanak, vécét pucoljanak, utcát seperjenek, havat lapátoljanak nálunk, akkor térjünk vissza erre 😀

        7. Én akkor is úgy gondolom, hogy az értéket nem tudatosan csinálják, hanem belülről jön. Lehet, hogy túlságosan, maradi, romantikus, idealista vagyok (a megfelelő rész aláhuzandó 🙂 ), de szerintem, ez akkor is legfeljebb a Mekdonalcban működik.

        Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: