Skip to content

2012-12-03

Debrecen hangja: Márkus Luca interjú

Készítő: Norrka

,,Ne magadat szeresd a művészetben, hanem a művészetet magadban.” Az idézet Sztanyiszlavszkijtól származik, és Márkus Luca tolmácsolásában hallottam először, akivel a TEDx Nagyerdőn találkoztam. Luca előadóként volt jelen a rendezvényen, ahol minden hallgatót elbűvölt talpraesettségével, bájával, és nem utolsósorban tehetségével. Az ének, a tánc, a vers- és prózamondás, a színház és a kézművesség szerves része az életének. Még csak 16 éves, de határozottan tudja, hogy mit szeretne elérni, mi az, ami boldoggá teszi. 11 éve klasszikus balettozik, 9 éves kora óta szerepel színpadon, az énekléssel pedig 3 éve kezdett el komolyabban foglalkozni. Célja, hogy mindig tudjon valami különlegeset nyújtani az embereknek. Lucával beszélgettem művészetről, zenéről, jelenről és jövőbeli tervekről.

Milyen területen tevékenykedsz jelenleg?

Most vagyok 11.-es az Ady Endre Gimnáziumban, dráma tagozaton. Igazából itt a drámás képzés nagyon erős, énektechnikailag nem igazán tudok fejlődni. Énekelni Koroknai Árpádnál tanulok már 4. éve, de tervben van, hogy hétvégente Budapestre utazzak, hogy újabb emberektől is tanuljak. Egy énekesnek mindig kell, hogy újabb élményekkel, technikákkal gazdagodjon.

Tehát akkor dráma tagozaton vagy. Ez mit jelent pontosan?

Van dráma óránk, táncóránk, énekóránk, színészmesterség óránk. Ezen kívül klasszikus balettet is tanulok 11 éve. Nagyon szeretem, nem is tudnám elképzelni e nélkül az életemet. Viszont sosem volt igazán fő célom, hogy táncos legyek. Nekem ez egyfajta felszabadulás, ilyenkor teljesen kikapcsol az agyam, szabadnak érzem magam, ezért is szeretem nagyon. Bármivel foglalkozok a színpadon, a tánc nagyon fontos eszköze lehet bárminek, akár tartás szempontjából is, de sok más dologra is tanít.

A tánccal kezdődött az egész?

Igen, 6 évesen kezdtem balettozni, aztán jött a Vasutas Musical Stúdió, oda 9 évesen kezdtem járni. Itt ismertem meg sok olyan embert, akiknek köszönhetően a Csokonai Színházba vezetett az utam. Koroknai Árpit is a Vasutasban ismertem meg, egy darabban játszottam vele. Az éneklés vele kezdődött el. A Csokonaiba való bekerülésem úgy történt, hogy egy tanárom elküldött egy meghallgatásra, ekkor 9-10 éves voltam. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy ez az, amivel foglalkozni akarok, ami teljessé teszi az életemet. Nagyon meghatározó része volt az életemnek ez az időszak.  De az az igazság, hogy általában a darabok többségében, ha van fiatal, vagy gyerek szereplő, akkor azok többsége fiú, lányokra kevés szerep íródik, így legközelebb a Mária című musicalben szerepeltem táncosként tavaly decemberben. Ez is nagy élmény volt, jó kis társaság alakult ki. Ilyen szempontból is nagyon szeretem a színházat. Olyan, mintha hazamennék.

A Debrecen Hangja versenyt megnyerted idén. Hogyan élted ezt meg?

Ez egy alprogramja volt a virágkarneválnak, amit idén rendeztek meg először. Beküldött videók alapján kerültek be az énekesek az elődöntőbe. Két elődöntő után 5 ember került be a döntőbe. Ez egy nagyon nagy élmény volt, nyilván azért is, mert megnyerhettem. A döntőben már nem a zsűri szavazata alapján dőlt el a verseny, hanem a közönség szavazatai döntöttek. Azokat a versenyeket is szeretem, ahol a zsűri dönt, mert ott szakmailag látnak, de annak is megvan a maga bája, hogy a közönség szeretete alapján dől el a verseny. Olyan emberek is szavaztak, akikről nem is gondoltam volna, hogy drukkolnak nekem, és ez borzasztóan jó érzés volt.

Gondolkodtál már azon, hogy egy országos tehetségkutatóban részt vegyél?

Igazából nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy menjek-e, ne menjek. Nagyon sok előnye van. Azt a publicitást, amit ott kapsz, azt máshol egyszerűen nem kapod meg. Az, hogy hétről hétre megmutathatsz magadból egy új arcot, alapvetően jó dolog. De amennyi előnye, legalább annyi hátránya is van. Nem szimpatikus az, hogy teljesen a televízió határoz meg mindent: hogy nézz ki, mit és milyen stílusban énekelj. Igazából erre nincs szükségem, mivel elindultam egy úton, vannak elképzeléseim arról, hogy milyen zenei stílust akarok képviselni. Ha egy olyan stílusban kellene énekelnem, amit nem tartok igényesnek, akkor nem mondhatom azt, hogy nem, mert meg kell csinálni, amit mondanak. Nagyon kötött szerződéseket kötnek, akár a tanulmányaidat is meghatározhatják. Például 2 év múlva nem jelentkezhetnék a Színművészetire, mert benne van a szerződésben. Később is mindent a csatorna határoz meg. Ezek olyan kötöttségek, amik miatt nem éri meg. Nem mondom, hogy lehetetlen, hogy ott leszek pár év múlva, de most úgy érzem, hogy nem szeretném. Nyilván nézem a műsort, érdekel, mert ilyen területen mozgok. De amikor végignézek az embereken, akik bekerülnek az élő adásba, akkor rájövök, hogy én ide nem biztos, hogy szívesen mennék.

Nagyon hirtelen lesz ismert az ember, ugyanakkor óriásit lehet bukni. Nem is az a lényeg, hogy a döntők során hogy szerepelsz, hanem hogy utána mit tudsz kezdeni ezzel a dologgal. Nagyon kevesen vannak, akik olyan karriert tudnak befutni, hogy még ma is ott vannak a köztudatban, és meg tudnak állni a talpukon. Biztos, hogy okosan kell csinálni.

Tehát nagyobb értéke van annak a sikernek, amit saját magad építesz fel?

Igen, sokkal becsülendőbb, amit centiről centire te érsz el.

Milyen zenei előadókat szoktál hallgatni, akik inspirálnak, vagy akiktől te is szívesen énekelsz?

Ez egy érdekes dolog, mindenevő vagyok, nem utasítok el semmilyen stílust. A rockot nagyon szeretem, az igényesebb popot is, de szeretem a jazzt is. Olyan családban nőttem fel, ahol mindig igényes zenét hallgattak körülöttem. Az, hogy mit éneklek és hallgatok, az nem mindig fedi egymást. A kicsit erőteljesebb hangomhoz nem biztos, hogy illik például Norah Jones vagy Katie Melua. Példaképen Brooke Fraser. Ő egy fiatal lány, és hozzám nagyon közel áll az a zenei stílus, amit képvisel. Nagyon vallásos lány, és ez a témáin is érződik. Közel áll hozzám, ahogy megfogja a témákat, ezért nagyon szimpatikus. Sajnos 10 emberből általában 1 ismeri. Nagyon szeretem még a Coldplayt, Tina Turnert, Stinget, Pinket, Bon Jovit, a Guns’n’Roses-t, és még sok más előadót. Másik nagy példaképem Beyoncé, és nem feltétlenül a stílusa miatt. Amilyen profizmussal csinálja a dolgokat, az példaértékű. Christina Aguilera is pont ilyen nekem, talán ő az etalon számomra.

Van-e arra lehetőséged, hogy Debrecenben elmenj koncertekre?

Ritkán jutok el koncertekre, nem igazán van rá időm. Örülök, hogyha a saját programjaimon részt tudok venni. 🙂

Mik voltak azok a pontok, mérföldkövek, melyek meghatározóak voltak?

Részt vettem rengeteg versenyen, eleinte vers- és prózamondó versenyeken, az énekversenyek újabbak számomra, de ezek is meghatározóak. Voltak kudarcok, sikerek, melyekből megtanultam, hogyan kell építkezni. A Debrecen Hangja a legfrissebb ilyen élményem, azért is, mert nagyon sok olyan embert ismertem meg, akik nagyon értékesek. Az egészet úgy éltem meg, hogy az 5 döntős nem úgy állt egymáshoz, mintha egymás ellenfelei lennénk, hanem mindenki segítette a másikat. Jó csapat alakult ki, rivalizálásról szó sem volt.

Mennyire tartod szükségesnek egy előadó életében a változást?

Nem lehet leragadni egy dolognál. Nagyon fontos, hogy egy ember több lábon álljon. Értem ezt most arra is, hogy például én néptáncoltam kisebb koromban, ami merőben eltér a klasszikus balettől. De nem lennék most az az ember, aki vagyok, ha ezt nem csináltam volna. Minden apró részlet, ami az életemben jelen volt vagy van, az kovácsolt olyan emberré, amilyen most vagyok. Ezek az apró színek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki meg tudjon újulni.

Véleményed szerint mi a legfontosabb a siker eléréséhez?

Mindenképp az alázat, és a kitartás. Nem érdemes belekezdeni semmibe kitartás nélkül. Fontos a kritika is, hogy lássuk magunkat kívülről, és hogy ne legyünk elfogultak magunkkal szemben, mert ez egy borzasztó nagy csapda. Nagyon sok olyan ember van a környezetemben, akiket ért valami kudarc vagy kritika, és egyből felhagytak azzal a tevékenységgel, amit addig csináltak. Nem tetszhetünk mindenkinek, de ha már van egy olyan ember, aki azt mondja, hogy az amit csinálunk, az ad neki valamit, akkor már megéri az egész. Az alázat is fontos a művészet iránt, a tanárok, a társaink iránt.

Hol szeretnél továbbtanulni?

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen. De érdekel az újságírás is, a televíziós szerkesztés is. A média irányába is nyitott vagyok.

Hol találkozhat veled a közönség?

A legrégebbi projekt Koroknai Árpi és Kozma Norbi nevéhez köthető Acoustic Gallery nevű formáció. Gyakran hív vendégelőadónak, ami nekem a mai napig egy nagyon meghatározó dolog az életemben. Az ilyen alkalmakkor tanulok a legtöbbet: figyelni egymásra a zenélés közben, vagy megélni az örömzenélést. A Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatalban is dolgozok közreműködőként. Eskövőkön, állampolgársági eskükön énekelek, verset mondok, vagy akár pezsgőt viszek ki, multifunkcionális vagyok :). A Nyughatalan nevű zenekar Johny Cash feldolgozásokat, és rockabilly számokat szokott előadni. Régóta ismerem a frontembert, Kovács Kornélt aki felkért, hogy csatlakozzak hozzájuk pár szám erejéig, vokálozzak, énekeljek. Azóta velük is fellépek, amikor hívnak.

Egy új projekt is tervben van, egy gitáros sráccal, aki megkért, hogy dolgozzunk együtt, most ezen munkálkodunk.

Mit tanácsolnál a fiatal társaidnak, aki ezen a területen szeretnének elindulni?

Mindenképpen azt, hogy találják meg azt az utat, amin igazán szeretnének elindulni. Ha ez megvan, akkor csinálják végig, amit elkezdtek. Ebben benne van az is, hogy áldozatokat kell hozni, le kell mondani bizonyos dolgokról, de ha valamit elhatároznak, érdemes végigmenni az úton. Fontos a kitartás, az alázat, kritikák elfogadása, és mások véleményének meghallgatása is. De a legfontosabb, hogy boldoggá tegye őket az, amit csinálnak. Ez a kulcsa mindennek.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: