Skip to content

2012-12-09

Külföldön menő egyetembe fektetni, Debrecenben miért nem?

Készítő: Rab Máté

A héten Szlovéniában jártam egy rendezvényen, amikor hallottam, hogy a belgáknál meghosszabbítottak egy jól működő együttműködést. Egyetemi kutatásokba fektet két óriási cég. Hasonló modell működik Hollandiában is, és onnan is jött a hír, hogy újítanak, bővítenek. Debrecenben meg csak a kereteket keressük.

Eddig lehet panaszkodó bejegyzésnek tűnik, de inkább fogjátok fel úgy, hogy két nemzetközi jó gyakorlatot láthattok, majd a debreceni modellt, aztán hátha folytatjuk az ötletelést és találunk megoldást.

A probléma: senki nem akar kevesen akarnak debreceni kutatásokba fektetni magántőkét.

A belga modell

A Leuveni Katolikus Egyetem (KU Leuven) 1997-ben hozott létre egy közös befektetési alapot 2 bankkal közösen, melyet azóta is sikerrel üzemeltet. Ezért újítják meg mostanában ismét a szerződéseket. A közös portfóliójukban 38 cég szerepel! De ez persze nem az összes, hisz dolgoznak együtt angyal befektetőkkel is, meg más nagy cégekkel, akik nevét nem kötik az orrunkra. Mindezt a Tudás- és Technológiatranszfer Irodájuk (TTI, angolul az övék LRD KU Leuven) szervezi, akik egy dicsőséges 60 éves múltra tekintenek vissza. Jelenleg 40 alkalmazottjuk van és 99 spin-off cégük, tehát amelyet egyetemi kutatás üzleti hasznosítására alapítottak. Összesen kb. 3500 embernek adnak munkát, ami hihetetlenül nagy szám. Kis fejszámolás után látható, hogy nem is mikrovállalkozásokról van szó, egyes egyetem által alapított cégek akár a 100 fő foglalkoztatotti létszámot is elérik, van amelyik piacvezető a saját területén.

Mi a háttér? Valószínűleg az egyetem is eléggé jó forrást ad: 40 ezer hallgató, ebből 6200 külföldi, 4500 PhD hallgató. 2 ezer kutatónál is több dolgozik a számtalan kiváló kutatói helyen, ezeknek az embereknek 36%-a külföldi származású! Így lehet nemzetközileg versenyképes kutatásokat véghezvinni.

A holland modell

Nagyjából a hollandok is hasonlóan cselekedtek, mint a belgák. A legnagyobb különbség, hogy ők mindezt egy ún. science parkban (kvázi tudományos park, ahova a kutató cégek költöznek) tették meg. A Leiden Bio Science Park Európa 5 legsikeresebb egyike, 60 cégnek otthona. A hollandok már régóta az ún. triple helix modellben gondolkodnak: a tudásközpontok (egyetem, kutató intézetek), a kormányzatok (helyi, megyei és állami kormányzatok) és a cégek együttműködésében. Így könnyű tőkét is bevonni, hisz a cég szívesen fordít arra, ami neki kell, az egyetemen kiváló tudományos háttérrel megvan, a kormányzatok meg támogatják hosszú távon is. Nem mellesleg a helyi TTI vezetője egy több évtizedes múlttal rendelkező üzletember, aki 60 egyetemi céget “segített életre”.

Ha ez nem volna elég, friss hír, hogy sikeresen állapodtak meg a hollandok is egy bankkal és két biztosító társasággal a közös pénzalap létrehozásában. A cégek így elsődlegesen kapnak hozzáférést bármilyen új egyetemi fejlesztéshez, cserébe persze tényleg be is kell fektetniük a nekik tetszők cégekbe. Tipikus win-win szituáció.

Volt szerencsém a helyszínen is megcsodálni a science parkot. 20 perc alatt voltunk bent a Schiphol reptérről busszal a parkban, ami otthona Leiden egyetemeinek is – kvázi köréjük épült az üzleti környezet. De itt van a Természettudományi Múzeum is, ami biztosítja a legfiatalabb tudásvágyók folyamatos körforgását a területen. Mennyire jól szemléltethető a kis Johannak, hogy amilyen csodákat megnézett a múzeumban, azokat a kijárattól jobbra elhelyezkedő egyetemen megtanulhatja saját maga megcsinálni, valamint a balra lévő üvegpiramison belüli cégeknél még kiváló fizetést is kap cserébe. Valószínűleg Johann otthon azonnal a biosz és fizika könyvek fölé fog görnyedni – önszántából!

A debreceni modell

Technology Investment Programme model (TIP)

Technology Investment Programme model (TIP)

Van egy működő, de nem túl sikeres modell a Debreceni Egyetemen is. Erről korábban a Kockázati tőke blogon már kezdeményeztem egy nyilvános vitát, és most arra kérnék mindenkit, hogy ott nézzen utána az előzményeknek, hisz sok értékes megjegyzés született.

Röviden: az Egyetem minden potenciális befektetőnek összeállít egy lehetséges portfóliót, amikor egy napon belül több kutató előadja eredményeit, kéréseit és születik egy döntés, melyet próbáltunk utókövetni. Ennek lenne egy működőbb modellje a jobb oldali ábrán szemléltetve.

Ha van kérdésetek a fentiekkel kapcsolatban, kérlek keressetek nyugodtan. Viszont ha van bármi javaslatotok az itt leírtakhoz, vagy csak szeretnétek hozzátenni valamit, a kommentek között nyitott vagyok bármilyen szintű véleménycserére.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: