Skip to content

2013-01-10

1

Hogy építsünk egy sikeres startup közösséget Debrecenben?

Készítő: Laci

Ezt a kérdést az elmúlt időszakban elég sokszor és elég sok embernek feltettem. Egyszer válasz helyett egy érdekes cikket kaptam, amit Mark Suster írt, a címe pedig ez volt: “Mitől lesz sikeres egy startup közösség? Lehetséges egy ilyet építeni ott, ahol élsz?” Ajánlom mindenkinek elolvasni. Ebben Suster, aki korábban már 2 sikeres céget épített fel, adott el, majd maga is kockázati tőkebefektetővé vált, 12 pontban próbálja meg összefoglalni, szerinte mi kell ehhez. Ezek az alábbiak voltak:

  1. Nagy számban legyenek jelen tehetséges induló vállalkozók, startup alapítók
  2. Legyen helyi tőke, ami rendelkezésre áll, hogy támogassa az induló vállalkozásokat
  3. Színvonalas startup események
  4. Jól működő, színvonalas egyetemek elérhető közelségben
  5. Olyan ember, aki “reklámozzák a várost”, ha egy befektető vagy például egy nagy vállalat vezetője ideérkezik, akkor azt karon fogja, megmutatja neki a lehetőségeket, felejthetetlen eseményeket szervez, és meggyőzi, hogy ez a hely jó.
  6. Helyi sajtó, honlapok, amelyek kapcsolódnak az adott startup közösséghez
  7. Alumni hálózat, a helyben felnőtt hírességek könnyebb elérése, mely elősegítheti a kapcsolatépítést
  8. Sikertörténetek
  9. “Recycle capital” (ha le akarnánk fordítani, szerintem az újrahasznosított tőke lenne a megfelelő – na de a fogalom Fred Wilsontól származik, és arról szól, hogy a helyi sikeres startupok alapítói, akik egy rakat pénzt kerestek, ezt a pénzt a közösségük ígéretes induló vállalkozásaiba fektetik)
  10. Sorozatvállalkozók, akik már sikeresen (vagy épp nem olyan sikeresen), létrehoztak és vezettek egy vállalkozást, aminek tapasztalatait hasznosítani tudják akár egy második vállalkozás indításánál
  11. Fontos, hogy a megfelelő szakembereket a közösség meg tudja tartani
  12. Helyi nagyobb, sikeres vállalkozások, amelyek vevői, vagy épp katalizátorai lehetnek a helyi startupoknak

Jó hosszú lista, és ahogy a cikkről itthoni bloggerek is írták, egy része használhatatlan a hazai startup közösségek fejlesztésére. Jómagam álláspontja szerint ilyen az 5. és 7. pont. Ezekkel nem is nagyon akarok foglalkozni, mikor azt vizsgálom, milyen esélyei vannak a debreceni startup közösség fejlődésének (nem születésének, mert már van!).

Szóval akkor kezdjük az elején. Mi is kellene Debrecenben? (Előre szólok, szubjektív írás lesz, ami az én véleményem tükrözi :)) Menjünk végig ezeken a pontokon.

Emberek

Első és legfontosabb, ahogy arról korábban már Máté is faggatott minket egy korábbi cikkünk kommentjei között (érdemes kommentelni, csináljátok lécci!), az emberek! People, People, People, ezt válaszolják a befektetők is, ha megkérdezitek mibe fektetnek. Emberek kellenek, akik az ügy mögé állnak, startupot alapítanak, startupban dolgoznak, szerveznek, hintik az igét, eljönnek az eseményekre, és nem adják fel akkor is, ha nem látszik a fény az alagút végén, mert tudják, hogy amúgy ott van, csak meg kell találni. Vagy ha nincs, akkor meg vájni kell egy másik alagutat. Szóval emberek kellenek, akik nem ijedősek, van elég elszántságuk, és belevágnak a startupba, meg a startup közösség építésébe. Nem irigykednek egymásra, nem könyökölnek, segítik egymást, megosztják a tapasztalataikat, és együtt küzdenek. Remélem értitek mit akarok mondani.
Jó hír, hogy vannak ilyen emberek, és vannak olyan csapatok, akik már elkezdték a munkát. Már több startup is útnak indult cívis városunkból és vannak olyan is, amelyek országos megmérettetéseken is sikeresen helytálltak (például: SimpleADServerBioMIPAT vagy épp a NetMami).

Pénz, tőke

money

Az a fura helyzet, hogy tőkéből jelenleg nem nagyon van hiány. Közel 80 milliárd forintnyi kockázati tőke áll rendelkezésre itthon, amit a tőkebefektetők nem nagyon tudnak kihelyezni, mert nem túl sok ígéretes startup van. Nem azzal van baj, hogy nincsenek ötletek, vagy induló vállalkozások, hanem hogy azok nem tudnak eljutni például addig, hogy kifejlesszenek egy prototípust. Eddig eljutni se kis munka, ráadásul pénz nélkül. Ehhez nem kellene sok, 2-5 millió forintokkal egy startupot nagyon komoly növekedési pályára lehet állítani. Ennyi pénzt összekaparni sem egyszerű. A bankok nem nagyon hiteleznek, az embereknek nincs túl sok megtakarításuk, és még sorolhatnánk. Ami megoldás lehet, ha sikeres üzletemberek, már befutott vállalkozások (“recycle capital”) tudnak ezeknek a startupoknak pénzt adni. És bizony ezek elsősorban debreceni cégek kellenek, hogy legyenek, mert ilyen kis összeget más városban élő emberek nem nagyon fognak az itteni startupoknak adni. Mégpedig azért nem, mert csak a macera lenne vele. Egyszer egy üzleti angyal, akivel beszélgettem, és aki ennyi tőkén már el is szokott gondolkodni, azt mondta, hogy ő bizony csak olyan csapatba fektet, akiket kényelmesen meg tud látogatni bármikor, amikor gondolja. Hát, Budapestről nem hinném, hogy szívesen leutazna akkor, bár egy jó ötletért szerintem érdemes lenne meggondolni. Szóval debreceni sikeres vállalkozók, íme egy befektetési lehetőség! Keress egy ígéretes startupot, adj neki pár milliót tulajdonrészért cserébe, segíts nekik ha elakadnak, egyengesd az útjukat a kapcsolataiddal, szerezzetek egy kockázati tőkebefektetőt, akikkel a startup szárnyal, és pár év múlva eladásnál arasd le a babérokat, amikor a startup eladásánál a tulajdonrészed majd a 10-szeresét éri.

Események

Szerintem ebben a tekintetben nem állunk rosszul, bár van hová fejlődnünk! Bor Gergely a tavalyi év végén meetup-ok szervezésével elvégezte a dolgok egyik legnehezebb részét, nevezetesen beindította a szekeret. A következő lépés, hogy tovább kell tolni, és erre is vannak ígéretek. A szervezésekbe jómagam és a COMPLEO is bekapcsolódik, ami azért is jó hír, mert a COMPLEO kapcsolati tőkéjével elég sok lehetőség nyílik meg a debreceni startupperek előtt. Biztosan folytatódnak majd 2013-ban is a DebTech meetup és a Startup meetup is. Tavaszra vagy őszre egy nagyobb durranás is készülőben van, de nem akarom elkiabálni a dolgot. Mindenről időben fogtok értesülni. 😉

Egyetem

Nehéz kérdés, de az tuti, hogy tele van lehetőségekkel. Ami nekem a nagyon furcsa: itt van ez a bazinagy egyetemünk, több tízezer diákkal, számos szakkal. Van Informatikai Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Egészségügyi Kar, Műszaki Kar, ahol képzik ezerszámra a diákokat. Ezek a diákok csomó ötlettel rendelkeznek (tudom, tapasztaltam), de sokszor nem tudnak egy csapatot összerántani, mert nem is ismerik egymást. Pedig nyerő kombó lenne, ha rászabadítanánk egymásra ezeket a karokat! A közgázról jöhetnének az IT startupokhoz a marketingesek, salesesek, pénzügyesek, és mindenki jól járna. Olyan csapatokat lehetne összerakni, akik tényleg sikeresek lehetnének, de eddig ez még nem sikerült. Talán most. Szegeden és Budapesten is van már arra példa, hogy az egyetemeken “startup vállalkozói klubok” indultak, melyek felkavarták az állóvizet. Lehet itt sem ártana egy ilyen, a kérdés, hogy ez mennyire megvalósítható. Remélem nagyon! Már csak azért is, mert a diákok a legfogékonyabbak az új kezdeményezésre, a fennálló rendszerek átalakítására folyton új ötleteik vannak, és a legújabb trendekkel, technológiákkal is tisztában vannak. Nekik idejük, ötletük és tehetségük is van ahhoz, hogy sikersztorikat alkossanak.

Sajtó

Van hová javulnunk! A Debrecen Bárral mi teljesen azon vagyunk, hogy terjesszük a startup szellemet Debrecenben is. Ennek nagyon egyszerű okai vannak. Először is, szerintünk ez egy kitűnő dolog arra, hogy az egyetemisták, egyetemről kikerült fiatalok megvalósítsák az ötletüket, belekezdjenek valami újba, és azt megcsinálva sikeresek lehessenek. Másrészt az a városnak sem túl rossz dolog, ha gombamód szaporodnának itt a startupok, és pár év múlva sikereikkel a városra irányítják a figyelmet. Addig is munkát adnának a fiataloknak, fizetnék a helyi adókat, és egyéb járulékos hasznot is hajthatnak.

Az első korlátokat és gátakat szerintem már sikerült megugranunk, és sikerült áttörnünk. De egy fecske sajnos nem csinál nyarat, még ha azok mi is vagyunk 🙂 Bizony valahogyan a helyi sajtót is el kell majd érjük! Ez el- és kikerülhetetlen. Egyre  több embernek kell hallania az eseményekről, olvasni a kezdeményezésekről, sikerekről. Az úton elindultunk, és ebben továbbra is elől szeretnénk járni mi Debrecen Bárosok, de csatlakozniuk kell másoknak is.

Vállalkozók, sikersztorik

invest

Mit is nevezünk sikersztorinak? Ha azt, hogy valaki startupot alapít, sikerre viszi, nemzetközi sikereket ér el, majd eladja, akkor ilyenből nincs sok. Én Hamza Pétert tudnám csak most ide sorolni, de várom a további tippeket. Ha viszont kicsit tágítjuk a képet és a fogalmat, akkor azért Debrecenben is találni jópár érdekes sztorit, amiről már mi is indítottunk egy sorozatot, amit itt találhattok. Több tehetséges és az iparágában sikereket bezsebelő debreceni cég van, mint azt sokan gondolnátok. Csak nem nagyon látni őket. Többnyire azért sem, mert talán épp üzleti megfontolásból nem nagyon verik nagydobra, hogy debreceniek. Sokszor azért is, mert budapesti irodájukban találkoznak ügyfeleikkel, és max a számláról derül ki, hogy a cég székhelye Debrecenben van. Sajnos vízfejű az ország, de pár sikeres debreceni startup sztorival alaposan át lehet ezt alakítani.
Sorozatvállalkozóból, a startupok mentorálására alkalmas szakemberből azonban még van hová fejlődnünk. Nem azt mondom, hogy nincsenek, de ha a debreceni startup közösség nőni akar, akkor szükség lesz még egy párra.

Nagyvállalatok és a szakemberek

Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Szerencsére Debrecen fel tud mutatni például egy NI-t vagy épp egy ITSH-t, amik bizony elég sokat dobhatnak az alakuló közösségen, ha meglátják benne a fantáziát. Azonban addig is kicsit sír a szemem, mert bizony gyakran ezek a nagy cégek az akadályai annak, hogy egy igazán ütős startup csapat alakuljon. Ezek a nagy cégek, de még a sikeres KKV-k is, felszívják a szürkeállományt, és nekik később sokszor se idejük se kedvük nem lesz arra, hogy még egy induló és alakuló ötlettel foglalkozzanak egy kis cégben. Fizetésben meg plán nem lehet versenyezni a nagyokkal. Bár ennél meg még egy fokkal rosszabb az, hogy Debrecenben informatikust már nem lehet találni, mert az egyetem elvégzése előtt gyakran már munkát kapnak egy helyi cégnél, vagy mennek Budapestre, hisz ott sokkal többet tudnak keresni. Megérthető, és szerintem sokan ugyanezt tennénk, csak hát ez az itteni startup fejlődésnek nem tesz túl jót.

Konklúzió

Az első, hogy köszönöm, hogy végigolvastátok. Robusztus egy téma, az biztos. Na de vegyük végig a pontokat, amiket röviden elemeztünk:

  1. Induló vállalkozások: pipa. 
  2. Helyi tőke: mínusz
  3. Startup események: pipa
  4. Egyetem: pipa
  5. Helyi sajtó: pipa
  6. Sikertörténetek: inkább mínusz
  7. Recycle Capital: mínusz
  8. Sorozatvállalkozók: mínusz
  9. Szakemberek városban tartása: mínusz
  10. Helyi nagyobb vállalkozások: pipa

5 pipa, 5 hiányosság. Hát, azt hiszem van min dolgozni. De talán a legfontosabb megvan: az emberek! Vannak, akik komolyan veszik a témát, elkezdtek dolgozni, elindították a startupjukat, események szerveződnek, beindult valami. Ami égetően hiányzik, az bizony az induláshoz szükséges pár milliók, sikersztorik, és a mentorok. Utóbbiak húzósak, valahogy meg kell ugrani őket. Ehhez, és a gondolatmenethez is várnám az ötleteiteket, észrevételeiteket, javaslatotokat, bármi, amivel hozzátehetünk a debreceni startup szisztéma fejlesztéséhez!

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment

Trackbacks & Pingbacks

  1. DebTech meetup reloaded | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: