Skip to content

2013-01-22

8

Reform-e a felsőoktatási reform?

Készítő: debrecenbar

Sokakat foglalkoztat az oktatás, főleg a felsőoktatás helyzete, jövője. Napjainkban heves és indulatoktól sem mentes viták szemtanúi vagyunk. Ki finanszírozza, mit finanszírozzon, milyen arányban finanszírozza, milyen szakot, stb. Minden oldal nyomós érvekkel támasztja alá saját igazát, védi érdekeit.  Az intézmények harcolnak a biztos állami finanszírozott helyekért, a diákok az ingyenes oktatás mindenki számára való hozzáférhetőségéért, az állam pedig a költségvetés adóforintjainak pazarlását szeretné megszüntetni. 

Reformról beszél mindenki, közben észre sem vesszük, hogy egyelőre csak egy finanszírozási kérdésről van szó. Persze az államilag finanszírozott helyek korlátozásával a kormányzat nagyon erős keresleti korlátot teremtett a korábbi sláger szakok számára, ezen keresztül próbálná a munkaerőpiac igényei felé terelni az érettségizők pályaválasztását. Ez utóbbi egyébként helyes lépés, bár a módszerek hagynak kívánni valót. Illetve motivációs oldalról a tandíj sem ördögtől való, de annak mértékét nemcsak a magyar vásárlóerőhöz, de az ár/érték arányhoz képest is túlzottnak tartom. A hallgató mit és mennyivel többet kap majd a pénzéért? Ez a kérdés megválaszolatlan, pedig én ezt az oktatás minőségének javítását tartanám a reform lényegének.  Tulajdonképpen e miatt van gondban a magyar felsőoktatás, és az egyetemekről a munkaerőpiacra kikerülő diplomások. – Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de erről én keveset hallok, csak az egzisztenciális problémákat boncolgatja mindenki. Mit fognak másként csinálni az egyetemek/főiskolák, milyen új képzési eljárásokat, technológiákat vonnak be? Mit fognak másként csinálni az oktatók?  Gondolom téged is érdekel – kedves olvasó!

Sajnos erre én nem tudok válaszolni! Viszont egy nagyon jó és hasznos kezdeményezést, úgy is mondhatnám követendő példát megosztanék veletek. – Valamikor múlt év májusában a friss Newsweekemet lapozgatva érdekes cikkre bukkantam – Ingyenes online képzés mindenkinek a világ legjobb, legdrágább egyetemeinek oktatóitól. Ingyen a legdrágábbaktól? Mivel a cikkben azt is leírták, hogy egy kockázati tőkealap 16 millió dollárt fektetett bele, gondoltam kipróbálom.  Ti is megtehetitek itt: www.coursera.org

A lényege a dolognak, hogy videó előadások keretében a világ bármely részéről lehet hallgatni az előadókat. A Youtube oktató filmektől sokkal többet nyújt, mivel didaktikailag is nagyon jól felépített kurzusokat hallgathatsz végig, mellékelve elérhetőek a kiegészítő tananyagok, itt is van kötelező és ajánlott irodalom, 1-2 hetente tesztet kell írni, majd végül vizsgát tenni.  A hivatalos fórumokon egymásnak segíthetünk illetve a moderátorok segítségével az előadókkal is kapcsolatba lehet kerülni.   Ha teljesítetted a követelményeket, akkor erről egy bizonyítványt is kapsz majd. Általában többnyelvű feliratot is lehet kapcsolni, néha még magyart is.  A legtöbb előadó igyekszik normál tempóban beszélni az angolt, mivel ők is tudják, hogy nem csak angol anyanyelvűek hallgatják őket.

Szeretném még tovább fényezni a rendszert, de inkább próbáljátok ki magatok, mert most már nagyon eltértem az eredeti gondolatmenettől.  Csak arra gondoltam, hogy az oktatási reform keretében, a Coursera rendszerével kilehetne egészíteni a mai oktatói gyakorlatot. Ez valóban javítaná az oktatás színvonalát, eredményességét. Több okból is:

  1. Egy ilyen videó anyaghoz az előadó tanár jobban felkészül, mint a normál előadáshoz és maximumon produkál.
  2. Ha épp nem voltam bent órán, (pl. dolgoztam) akkor az egész kimaradt az életemből, de így visszanézhetném.
  3. Vagy a fordított eset, amikor bent vagyok órán, de nem a professzor tart előadást, hanem egy épp most felvett PhD hallgató, lényegesen alacsonyabb színvonalon.
  4. ZH vagy Vizsga előtt ismét megnézhetem, puskakészítés helyett.

Meggyőződésem, hogy egy ilyen online rendszer nem helyettesítheti a mai egyetemeket, viszont nagyon jól kiegészíthetné a képzést. A szükséges feltételek adottak, az elektronikus infrastruktúra minden felsőoktatási intézménynél rendelkezésre áll, a videó anyagok előállítása szerintem nem növelné drasztikusan az oktatás költségét. Érdemes lenne kipróbálni, legalább egy pilot projekt keretében.

Ezzel a cikkel nem válaszokat akartam adni, hogy mit és hogyan kellene csinálni a jövőben. Csupán bedobtam egy ötletet, amit gondolatébresztőnek szántam, mivel szeretném, ha a témáról többen gondolkodnánk együtt. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mit gondoltok a jelenleg zajló reformról? Milyen ötleteitek vannak, hogyan lehetne javítani a felsőoktatás, vagy legalább a Debreceni Egyetem képzéseinek minőségét? Milyen jól működő külföldi példákat ismertek? Tehát bátran szóljatok hozzá!

A cikket készítette Igyártó Lajos.

Reklámok
8 hozzászólás Post a comment
  1. Norrka
    jan 22 2013

    Nagyon jó cikk, fontos kérdéseket vet fel, amelyekről tényleg nem hallani a médiában: mennyivel többet kap majd a hallgató a pénzéért, a reform jelent-e minőségi reformot is, stb.
    Az, hogy online is elérhetőek lennének az előadások, tényleg nagyon jó módszer lenne a minőség javítására, már csak azért is, mert az oktatók ellenőrizhetőek lennének. Gondolom sokan emlékszünk vissza olyan “potya-órákra”, amelyeken az előadó kicsit elkanyarodott a témáktól, a vizsgán viszont a hivatalos anyagot kérte számon… De hogy ez nálunk ingyenes legyen, azt nem tudom sajnos elképzelni 😦
    A coursera nagyon érdekesnek tűnik, van pár kurzus ami felkeltette az érdeklődésemet!

    Válasz
    • jan 23 2013

      Sajnos nekem is elég sok rossz tapasztalatom volt a Norrka által említett potyaórákkal, de ami rosszabb 4-5 kredites potya kurzusokkal is. Nagyon sokszor rettentő dühösen jöttem ki óráról, mindenféle gondolatokkal. Pl: Hogy ezt valaki munkának nevezi és még pénzt is kap érte?
      Ha nem kötött volna ösztöndíjszerződés tuti nem csináltam volna végig a két év Msc-t. (Hála Istennek kötött) ezért az mesterképzés ideje alatt, az egyetem által nyújtott egyéb,- nem tanóra jellegű- lehetőségeket próbáltam kihasználni. Utólag úgy gondolom, hogy még inkább erre kellett volna koncentrálnom, mert ez az ,amit semmi más nem tud pótolni, csak téglából készült egyetem és a húsvér tanár.

      Válasz
  2. Máté
    jan 22 2013

    Miklós keddi cikkében volt a következő idézet:
    “A tanárt, akit helyettesíteni tud egy gép, helyettesítenie is kell.” – Arthur C. Clarke
    https://debrecenbar.com/2013/01/15/nyomor-oktatas-tedvideo-onkepzes/

    Szóval szerintem a távoktatás csak akkor tudja átvenni a normális oktatás szerepét, hogyha a hallgatói tanulókörök is megjelennek online, valamint a tanár is él online életet, felel a hallgatók kérdésére. Az, hogy youtube-ra felteszünk egy előadást és az onnantól önjáró, ebben nem hiszek. TED videókkal működik, de azok csak gondolatébresztésre jók, a tanuláshoz ettől több kell. Szerintem.

    Válasz
    • bb
      jan 22 2013

      Aloha,

      Szerintem jo otlet a kiegeszito jelleggel youtube-ra/slideshare-re feltoltott oktatasi anyagok, de ezek tenyleg nem valtjak ki, csak kiegeszitik az offline oktatast.

      Az oktatas technikaja mellett sztem volna meg egy terulet, amely komolyan tudna dobni a szinvonalon: az angol nyelvu oktatas a nemzetkozi hallgatoknak. Ebbol nem csak jo zsetont inkasszal az egyetem, de a komoly penzeket fizeto piacnak nem lehet kamuzni, nem lehet potyaorazni- ez az oktatok felkeszultseget fokozza, amely a magyar felsooktatasba is atgyuruzik. Ha minden karnak lenne komoly nemzetkozi oktatasi programja, nem ott lennenk, mint most.

      Válasz
      • jan 23 2013

        Zdrávsztvuj Tovariscs bb!
        Szerintem fején találtad a szöget! Az elmúlt évtizedben hatalmas épített infrastruktúra fejlesztések zajlottak le Mo.-on az egyetemeknél főiskoláknál. Ezt az uniós finanszírozás táplálta. Most pedig ott vannak az épületek és lassan nem lesz aki használja, (csökkenek a keretszámok) pedig a fenntartási költségeik is magasak. Javítani kell az eszközök kihasználtságát, ehhez pedig több diák kell, valahonnan.
        Miért ne lehetne egy egyetem is exportorientált? Elég sok olyan tanár van Debrecenben, aki külföldre is jár oktatni, Debrecenben mégsincs sok jó angol, német vagy teszem azt orosz esetleg kínai kurzus.

        Válasz
    • jan 23 2013

      Nagyon jól látod a helyzetet.Teljes mértékben egyetértek veled Máté, hogy akit géppel lehet helyettesíteni azt helyettesíteni is kell! Mégis inkább azt mondanám, hogy helyettesíteni, egy jobb, felkészültebb emberrel, vagy ha a gép jobb megoldás, akkor géppel. Így nagy a munkanélküliség. 😦
      A videó előadások utógondozása szintén nagyon fontos. Kell hogy legyen visszacsatolási lehetőség, és ez valóban csak akkor lehetséges, ha tanár és a tanársegéd is aktívan online van.

      Válasz
  3. jan 22 2013

    A magyar felsőoktatás engem teljesen kiábrándít. Én egyáltalán nem vagyok ellene az államilag támogatott képzések visszaszorításának, ugyanis ezáltal nagyobb lenne a verseny, nőne a motiváció és ha a diákok is komolyabban vennék az egyetemet, az oktatók sem vesztenék el a tanításba vetett hitüket. Két magyar felsőoktatási intézményben tanultam korábban, három szakon, mindegyik kiábrándító volt. Ezután külföldre mentem.
    Először is a felvételi rendszerrel van gond. Mégis hány olyan intézmény létezik a világon, ahová pontszámítás alapján lehet bekerülni? Ha valaki az érettségin pont kihúzza az egyetlen tételt, amit már nem volt ideje megtanulni, akkor bukik minden??? Ennek mi értelme van? Hol vannak az önéletrajzok, a motivációs levelek, a kutatási tervek, az ajánlólevelek, stb.??? Talán még az alapképzésnél szemet is lehetne hunyni ezek felett, de mi van a mesterképzéssel? Két olyan diákom is van, akik a kínai szakra készülnek, de az ég adta világon semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy a felvételi jelentkezésnél jelezzék, hogy ugyan ők már nyár óta készülnek a szakra (kivéve ha hipp-hopp leraknának egy államilag elismert kínai nyelvvizsgát, ami azért elég elképzelhetetlennek hangzik). Valaki jobb pontszámmal, de kevesebb motiváltsággal és felkészültséggel elveheti az egyébként jól megérdemelt helyüket. A kínai szakon az első félév után lemorzsolódott a felvettek fele, miután azok rájöttek, hogy a kínai nyelvet csak akkor lehet megtanulni, ha elég időt fordít rá az ember. És mi van a nyelvvizsgákkal?? Ha az ember be akar kerülni egy amerikai felsőoktatási intézménybe, akkor csak és kizárólag egy TOEFL nyelvvizsga meglétével teheti ezt meg, ott is kb. 80-100 pontot kell elérnie a 120-ból. Nálunk meg ezt nem is veszik figyelembe, csak ha azt honosítjuk, ami rengeteg pénzbe és időbe kerül. Egy TOEFL nyelvvizsga mellesleg kb. 50.000Ft. Tegyük fel, hogy valaki lerakta a TOEFL-t, külföldön tanult, aztán eszébe jut, hogy visszjön Magyarországra és jelentkezik egy MA képzésre, a TOEFL-jét kidobhatja az ablakon. Persze egy akármilyen Magyarszágon lerakott nyelvvizsga számít, azzal meg külföldön nem tud semmit kezdeni az ember. Miért nem lehet ezt a rendszert egységesíteni? Az európai intézmények zöme az IELTS-t fogadja el, örömünkre ezt már honosítják, aminek összege a vizsgadíjban benne van (48.000Ft összesen, persze Budapestre kell utazni + 9000Ft vonattal), úgyhogy talán ezt a legérdemesebb választani.
    És mi van a szorgalmi és a vizsgaidőszak váltakozásával? Tölsünk el 5 hónapot semmittevéssel és aztán két hét alatt sajátítsuk el az egész félév anyagát!! Ennek mi értelme? Ki fog így tudást szerezni? Továbbá hol vannak a gyakorlati órák, ahol ülünk és vitatkozunk?? Az itteni oktatás arra épít, hogy a lehető legrövidebb idő alatt magoljuk be mindazt, amit oktatónk helyesnek tart!!
    Papírral rendelkező fiatalokkal nem megy semmire az ország, legyen mögötte tudás, ehhez az átalakítást már a felvételi rendszerrel kell kezdeni és a külföldön tanulás valódi támogatásával, a rendszerek egységesítésével. Én ERASMUS-szal tanultam Németországban, de persze halasztani nem engedtek és az ott végzett órákat sem fogadták el, úgyhogy a hazajövetelem után szó szerint két hét alatt kellett leraknom az összes vizsgát, amikor órákra nem is jártam! Ugyan németül jól megtanultam, de két hétig csak koffeintabletták tartottak életben.

    Válasz
  4. jan 22 2013

    A fizetőssé tétel jó lenne, de csak úgy, ha belegondolnak abba, hogy tényleg vannak olyanok, akik tehetségesek, de nem tudják kifizetni a tandíjat (legyen pl. olyan ösztöndíj rendszer, ami ezt kompenzálja). Plusz egy több éves lépcsős rendszer a tandíj bevezetésére (Bokros jelképes hozzájárulása, folyamatosan növekvő összegekkel) így a NÉP fel tud készülni egy ilyen jellegű költségre. Én sem szeretném, ha egyik pillanatról a másikra havi 30e Ft tandíjat kellene a családi kasszából arra fordítani, hogy a fiam/lányom tanulhasson. Tandíj megtakarítási számlák, ugyanúgy, mint az USA-ban. Akkor meggondolná ötször az ember, hogy milyen suliba íratja/hagyja menni a gyerekét, ezért a felesleges egyetemek kiszóródnának, vagy azok, ahol rossz az oktatás.
    Egyetértek Zsuzsival, nincs meg a beszélgetés, a vita, az elmélet gyakorlatba helyezése (kivétel pár jobb sorsa hivatott tanársegéd kezdeményezései). A gyakorlat szinte az előadás folytatása.
    A tanároknak megerőltető, hogy év közben számon kérjenek, de nem látják, hogy milyen jó lenne nekik, ha kicsit megszorongatnák a diákokat a szemeszterben, így tényleg értené is, amit kérdeznek vizsgán, nem csak bemagolná és aztán erőszakkal dobálná ki a neuronjaiból a stresszes vizsgára készülés során agyába égetett marhaságokat. Budapesten (utálom felhozni példának, de ez van) már rég úgy működnek az egyetemek, és lehet mellettük simán dolgozni, év közben megír az ember pár beadandót, utána néz, feldolgozza az anyagot, és vizsgaidőszakban már csak a tanultakat mondja vissza.
    A BSC és MSC képzések bevezetésével azt érték el, hogy a gyakorlat alatt az ember kiábrándul a szakmájából, de legalább rájön MSC ideje alatt, hogy mivel nem akar foglalkozni. Egy dolgot helyeslek, hogy a munka világába való bepillantással legalább pár ember szeme felnyílik, és követelni kezdik majd, hogy legyen változás.

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: