Skip to content

2013-02-01

2

Nukleáris fegyverkezés

Készítő: Zoli

Az atomenergia alkalmazásában nagyon kedvező lehetőségek rejlenek…mindaddig, amíg békés célból történik a felhasználás. Lépkedjünk végig a nukleáris fegyverkezéshez kötődő tragikus események történelmi mérföldkövein. Ismerjük meg az atomhatalmak (beismert) fegyverarzenálját és a nukleáris fegyverek két típusát.

Ha békét akarsz, készülj a háborúra! /Julius Caesar/

A fenti idézet (még) napjainkban is teljesen helytálló, így akár a cikk címe is lehetne.

A nukleáris fegyverek technológiája a II. Világháború idején, a Manhattan-terv eredményeként kezdett el kibontakozni. Ezzel elindult az amerikai atomprogram. Ekkor építették meg az első atomreaktort plutónium-előállítás céljából.

Az első atomfegyvert az amerikaiak vetették be a csendes-óceáni hadszíntéren, a tengelyhatalmak ellen. A Szovjetunió szintén nukleáris fegyverarzenál létrehozását célozta meg, az amerikai atomprogramba beépült kémeik által részletes ismeretekhez juthattak. A kémhálózat olyannyira jól működött, hogy Sztálin hamarabb értesült a Manhattan-projekt elindításáról, mint Trumann elnök (aki akkor nemrégiben lett kinevezve).

1945. augusztusában az emberiség éles bevetést követően tapasztalhatta meg az atomfegyverek irtózatos energiáit:

Napjainkig a kísérleti robbantásokon kívül két esetben alkalmaztak atomfegyvereket:

1. Hirosima elleni atomtámadás

Hiroshima atombomba1945. augusztus 6-án délelőtt 8:15 perckor az USA légierejének egy B-29 Superfortress típusú gépe (név: Enola Gay) atombombát dobott a 350 000 fős lakosú Hirosimára.
A bomba neve Little Boy volt, és Urán-235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadásos) elvű, építése szerint “puska” típusú atomfegyver volt.

Az atombomba-robbanást vakító villanás és gombafelhő kísérte, amely Hirosimát a halottak és romok városává tette: a robbanás 140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt. A többiek később, sugárzás okozta betegségek következtében haltak meg, a sugárzás következményei napjainkban is érzékelhetőek. A lakosok száma 1960-ban érte el a robbantás előtti lakosságszámot.

2. Nagaszaki atomtámadása 

Nagasaki atombomba1945. augusztus 9-én, 3 nappal Hirosima után az USA egy másik B-29-ese (név: Bock’s Car) a Fat Man nevű bombát dobott a városra. A robbantás elsődleges célpontja egyébként Kokura városa volt, viszont az ottani kedvezőtlen időjárás és vastag felhőréteg miatt a másodlagos célt, Nagaszakit választották. A támadás során 80 ezren azonnal meghaltak, további 75 ezren pedig sugársérülést szenvedtek.

Az amerikaiak a II. Világháborút követően azt hitték, hogy az atomfegyverek terén monopóliummal rendelkeznek mind a tudományos háttér, mind a nyersanyagok terén…ez azonban közel sem volt így.

A korábbiakban említett szovjet kémhálózat által szállított információk lehetővé tették, hogy a Szovjetunió 1949 augusztusában végrehajtsa az első sikeres atomkísérletét, egy Nagaszakinál bevetett bomba másolatával.

Ez rendkívüli mértékben sokkolta a nyugati világot, itt kezdődött egy hosszú időszakon átívelő rivalizálás az atomfegyverek, és az országok nukleáris fegyverarzenálja terén. Mindkét szuperhatalom gigászi méretű erőforrásokat áldozott fel atomfegyvereinek fejesztésére.

A cél: elsőnek lenni az atomfegyverek minőségét és mennyiségét illetően, így minél kedvezőbb “tárgyalóképességet” elérni – de legalábbis elkerülni a külső fenyegetéseket és nukleáris alsóbbrendűségből eredő függőségi viszonyt és követeléseket.

Néhány példa a napjainkban is tartó nukleáris versenyfutásra, kísérleti/presztízs céllal:

rdsz-11945. július: Trinity teszt: Ekkor robbantották fel az első atombombát, az új-mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen

1945. augusztus: A már említett atomtámadások Hirosimára és Nagaszakira

1949. augusztus: A szovjetek első kísérleti robbantása (RDSZ-1) egy kazahsztáni telepen

1952. november: Az USA felrobbantotta az első hidrogénbombát (fúziós működési elv)

soviet intercontinental missile1953. augusztus: A Szovjetunió felrobbantotta a saját fejlesztésű, repülőgépről is bevethető termonukleáris fegyverét

1950-es évek: “A távolság nem probléma” címszóval az első interkontinentális ballisztikus rakéták megjelenése

1957. október: A Szputnyik fellövésével a Szovjetunió bebizonyította a világnak, hogy rakétáival a világ bármelyik pontjára képes csapást mérni

defensive missile1959. október: Az USA is fellövi első interkontinentális rakétáját
(Az űrverseny a tudományos kutatás égisze alatt az atomfegyvereket célba juttató rakétatechnika fejlesztéséről is szólt)

Ezt követően az atomfegyverek elleni védekezésre is mindinkább kezdtek nagy hangsúlyt fektetni: radarhálózat kiépítése, hangsebesség feletti elfogóvadász repülők a bombázók ellen, ellenrakéták az interkontinentális rakéták ellen, bunkerek, óvóhelyek építése.

A kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve (elképesztő, de logikus)

US MIM

Az említett védelmi rendszerek nem biztosíthattak 100%-os védelmet, az 1950-es évek végére az USA és a Szovjetunió is annyi atomfegyverrel rendelkezett már, amennyivel a másikat teljesen el lehetett volna pusztítani.

Hogyan lehet kiküszöbölni azt, hogy folyamatosan attól féljen az atomnagyhatalom, hogy  riválisa mikor indít ellene végzetes atomtámadást?

Ennek érdekében fejlesztették ki a felek a “második csapás” képességét. Vagyis, az egyikőjüket ért megsemmisítő első csapás után is képes maradnak egy – a másik felet is megsemmisítő – elsősorban tengeralattjárókból indított atomtámadásra.

Előző a “kölcsönösen biztosított megsemmisítés elveként” vált híressé.

Mindketten tudták, hogy a rivális megtámadása öngyilkossággal érne fel.

Az atomfegyverekkel rendelkező országok

Az előző nagyhatalmakon kívül több ország belépett a fegyverkezési versenybe, és végzett atomkísérleteket, állított elő nukleáris fegyverarzenált, tárgyalási képességének biztosítása érdekében:

Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Észak-Korea, STB.

A fegyverkezés óriási összegeket emészt fel és von el más, sokkal humánusabb célterületektől. Ennek érdekében az 1970-es évek elején számos fegyverzet-korlátozási szerződést kötöttek, vagy kíséreltek megkötni, több-kevesebb (INKÁBB KEVESEBB) sikerrel.

Napjainkra a helyzet körülbelül a következőképpen áll:
USA annyi atomfegyverrel rendelkezik, hogy azok a Földi élővilágot 386-szor el tudnák pusztítani. Irán esetében 200-szoros szorzóval számolhatunk. Persze jó kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme számolni 1-nél tovább…
(Az atomnagyhatalmak nukleáris fegyver arzenálja.)

Emellett az egyéb, nukleáris meghajtású fegyverekhez, hadászati eszközökhöz is nagyon sok baleset kötődik: Nukleáris fegyvereket érintő balesetek.

Reagen elnök és a csillagháborús terv

Reagan missilesRonald Reagan elnökségének idején az USA visszautasította a fegyverzetcsökkentést, sőt új fegyverek és védelmi rendszerek kifejlesztésével szerette volna újraindítani a fegyverkezési versenyt. Ebben központi szerephez jutott az SDI, azaz a stratégiai védelmi kezdeményezés, népszerűbb nevén a csillagháborús terv. Az SDI egy nagyrészt űrbe telepített, interkontinentális ballisztikus rakéták elleni védelmet nyújtó rendszer lett volna, amely röntgenlézer-nyalábokkal semmisítette volna meg az interkontinentális rakétákat. A terveket később leállították, illetve egyes részeit más programhoz csatolták.

Úgy gondolom, a fentiek ismertetésével valamelyest szemléltetni lehetett az atomfegyverek lehetséges hatásait és kiemelkedő “fontosságát”.
A következőkben békésebb vizekre evezve röviden kitérek az erőművek előnyeire, hátrányaira, az erőművek típusaira és a felhasznált nyersanyag 1-1 alternatívájára.

Advertisements
2 hozzászólás Post a comment
  1. Peti
    feb 1 2013

    Gyönyörű képek egy szörnyű dologról… Vagy lenyűgöző, hátborzongató, nem is tudom melyik szó illik a legjobban a videóra.

    http://videa.hu/videok/tudomany-technika/nuklearis-tuzijatek-atom-jjUGjYLRszEw2WTs

    Válasz
    • Zoli
      feb 1 2013

      Hát igen… Elképesztő és egyben hátborzongató. Milyen jó lenne, ha pl. minden, ami egy ilyen robbanáskor felszabadul, “csak” vízgőz lenne.. bár ott is lenne rombolás. Itt egy videó a 10 legnagyobb robbanásról. A Nr. 1 viszi a pálmát: A szovjet gyártmányú, fúziós elven alapuló hidrogénbomba, a Tsar-Bomba (Emperor Bomb), amely az emberiség történelmének (eddigi) legnagyobb hatóerejű, felhasznált tömegpusztító fegyvere. Az 50 megatonnás bomba (szerencsére) csak propagandacélokat szolgált (kísérleti robbantás), hogy a szovjetek megmutassák a nyugatnak: kb. tudnak ők, ha akarnak és hogy van ott több is, ahonnan ez jött. Tehát érdemes velük számolni.

      Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments