Skip to content

2013-02-08

Atomerőművek: előnyök, hátrányok, lehetséges nyersanyagok

Készítő: Zoli

A nukleáris technológia zárásaként térjünk ki a technológia előnyeire, hátrányaira, és lehetséges nyersanyagaira. Milyen egybeesés van az atomerőművek telepítési helyei, és a földkéreg törésvonalai között, és mi az oka, hogy még mindig az urán az elsődleges nyersanyag?

Az atomerőművek működésének előnyei és hátrányai (a többi erőművel szemben)

Előnyök

  • Nincs káros gáz-kibocsátás
  • Kis mennyiségű hulladék a működés során
  • Relatíve olcsó kiindulási anyagok (1 kg urán felhasználásával annyi energiát lehet termelni, mint 20 tonna szénnel)
  • Olcsó energiatermelés (a jelenleg széles körben elterjedt erőművek közül ennek legolcsóbb a fajlagos energia-termelési költsége)
  • A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani is (nagyságrendekkel kisebb mennyiség kell egységnyi energia előállításához)
  • Elegendő uránkészlet (a bizonyított uránkészlet 65 évre, a feltételezett készlet pedig akár 300 évre is elegendő alapanyagot biztosíthat a jelenlegi felhasználáson alapulva)
  • Bárhol telepíthető és végezhető energiatermelés

Hátrányok

  • A keletkező radioaktív hulladék bizonyos része több száz évig is veszélyes lehet
  • Csak nagy teljesítményű erőműveket létesítenek napjainkban (centralizált, monopolisztikus helyzet kialakulásának lehetősége)
  • Magas beruházási költség
  • Kiégett radioaktív elemek őrzésének kockázata
  • Habár az erőműveket földrengés-biztosra kell építeni, a természeti csapások kockázata továbbra is fennállhat
  • Társadalmi ellenállás (elsősorban a nukleáris balesetek miatt)

Earthquake zones

Lehetséges hasadóanyagok

Jelenleg kétféle fűtőelemmel, nyersanyaggal tartják megoldhatónak az atomerőművek energiatermelését:

  • Urán
  • Tórium

Jelenleg az urán alapú erőművek vannak elterjedve, de a tórium felhasználásának lehetőségeit is folyamatosan kutatják. Néhány pontba szedve lássuk a tórium alapú atomerőművekhez kapcsolódó tényezőket, jellemzőket:

  • thoriumA tórium kedvező tulajdonságaira először Wigner Jenő hívta fel a figyelmet, és kidolgozta a tóriumos reaktor koncepcióját
  • 1 tonna tóriummal annyi energiát lehet előállítani, mint 200 tonna uránból (vagy 3-4 millió tonna szén)
  • Gyakori előfordulású elem (a becslések szerint 3-szor annyi tórium fordul elő a Földön, mint urán)
  • Kevesebb veszélyes hulladék marad vissza, mint az urán-alapúnál
  • Olcsó és helytakarékos, egyben kevésbé veszélyes erőmű telepíthető
  • Tórium kiindulási anyagból a reaktor hússzor több energiát szolgáltat, mint egy uránalapú reaktor, tekintettel arra, hogy az urán hasadóanyag körülbelül 5% hasznosul, míg a tórium szinte 100%-ban

A tórium “legnagyobb hátránya”, hogy atombomba gyártására sokkal nehézkesebben lehet felhasználni, mint az uránt. A technológia fejletlensége részben ennek is köszönhető.

További hátrányok:

  • NuclearAz újrahasznosítás során nagyobb radioaktivitással, illetve hőmérséklettel kell számolni, mint urán esetén
  • A fűtőelemek újrahasznosításának módja nem kidolgozott
  • Az üzemeltetés során összegyűlt tapasztalat jóval kevesebb, mint az urán, vagy urán-plutónium üzemanyagú erőműveknél
  • A tórium alapú erőművek első lépcsője egy tenyésztési szakasz, és tenyésztési szakasz közbeiktatásával valószínűsíthetően az urán alapú erőművek is hasonló hatékonysággal működnének

A technológiában a tudósok az előző tényezők tudatában nagy lehetőséget látnak és folyamatos a kutatás-fejlesztés a technológiával kapcsolatban. Tóriumos reaktorok már a ’60-as években már üzemeltek, valamint Németországban is elkezdte működését egy kereskedelmi erőmű 1983-ban.

2011-ben pedig India jelentette be tóriumos erőmű építését. Az országban folyamatosan növekvő energiaigény miatt nagy szerepet szánnak a tóriumos erőműveknek, de hagyományos urán alapúakat is telepítenek majd.

A nukleáris technológia zárása

Paksi Atomerőmű, Magyarország

Végezetül ismerjük meg (a Magyar Villamos Művek promóciós videója alapján) az atomerőművek működési elvét és a radioaktív hulladék tárolásának módját, Magyarország egyetlen atomerőműve, a Paksi Atomerőmű példáján!

Összességében úgy gondolom kijelenthető, hogy atomerőművek nélkül az emberiség óriási mértékű energiaigénye nem lenne fedezhető. Az atomerőművek bezárása esetén a fejlett országok nagy részében (Magyarország összes energiatermeléséből közel 40%-ot ad Paks) ellátási problémák, energiahiány (stb.) lépne fel. A megújuló alapú energiatermelés jelenleg fajlagosan jóval magasabb költségen oldható meg, ezért a hiányon csak a fosszilis alapú erőművek további elterjesztése mellett lehetne enyhíteni, ezzel fokozott környezetszennyezést okozva. Mindemellett minden bizonnyal az energia egységára is feljebb menne. Tehát úgy gondolom, az atomerőművek bezárása egy jó ideig még biztosan nem lehet megoldható (és azt hiszem erre nincs is szükség), figyelembe véve a Föld népességének egyre növekvő energiaigényét. A technikai, technológiai fejlesztés természetesen mindegyik megoldást illetően nélkülözhetetlen. Mind a megújulós technológiák (pl. üzemanyagcella) további elterjesztése, mind az atomtechnológia (pl. fúziós erőmű) esetében reménykeltő fejlesztések vannak láthatáron.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: