Skip to content

2013-02-22

1

Sikeres madárgyűrűzés az Egyetemen

Készítő: Zoli

Csütörtök délelőtt tartott madárgyűrűzést az egyetem két szervezete, számos érdeklődő jelenlétében. Hogy pontosan hogyan zajlik egy ilyen gyűrűzés, és mióta foglalkoznak ezzel a természet- és madárbarát szakemberek, megtudhatod a cikkből, illetve a benne foglalt videóból. Magyarországon az összes ország közül 3.-ként kezdték el a madárgyűrűzést!

Az esemény a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottsága és a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék közös kezdeményezése volt.

A hideg idő ellenére közel 50 érdeklődő kísérte figyelemmel a befogási és gyűrűzési folyamatot, amely során összesen 80 madárra került azonosító. A befogott, óvatosan megvizsgált, gyűrűvel ellátott, majd szabadon engedett fajok között találkozni lehetett rigóval, tengeliccel, csuszkával, zöldikével, verébbel, valamint széncinegével és kék cinegével is. A gyűrűzést végző szakembert, Dr. Juhász Lajost lelkes hallgatók és érdeklők segítették munkájában.

Rövid videós összefoglaló a gyűrűzésről

A madárgyűrűzés története, célja

Gyűrűzés 2Célja: A vadon élő madarak egyedi jelölésére szolgál. Az egyedi jelölés célja leggyakrabban a vonulás kutatása, de – mint esetünkben is – az áttelelő madarakról is számos hasznos információt kaphatunk a tevékenység során. A madarak befogásához és jelöléséhez engedély szükséges.

Magyarországi története néhány szóban: Az országban a gyűrűzési tevékenység feltehetőleg 1908 tavaszán kezdődött. Az első feljegyzések egyike egy fehér gólya fiókához köthető, 1908. június 17-én. A jelölések száma a 20. század folyamán folyamatosan növekedett, így mára több mint 4 millió rekord adatai vannak a madárgyűrűzési adatbázisban. Jelenleg a Magyar Madártani Központ több mint 300 gyűrűző munkáját koordinálja.

Gyűrűzés 3Ezek segítségével az ornithológusok számára lehetőség van mind jobban megismerni a Magyarországon élő (pontosabban az 1950-es évtől a napjainkig tartó időszak során valamikor előfordult) 371 faj jelentős részének életmódját, szokásait, és magát a madárvilágot. Összehasonlításképpen, a Földön mintegy 10 ezer madárfaj ismert.

GPS-es nyomkövetés, egyes madarak vonulási útvonala

Modern és szemléletes jelölési, nyomonkövetési megoldás a GPS-es nyomkövetés, amellyel végig lehet követni 1-1 egyed, faj vonulását. A vonuló madárfajok közül érdekességképpen nézzük meg a fehér gólya, és a sokkal kisebb testű füstifecske vonulási útvonalát.

Golya fecske vonulas

Mindkét faj vonulásának hossza elérheti akár a 10 000 km-t (vagy többet) is, Európától egészen Dél-Afrikáig. Érdekesség, hogy a nyugat- illetve kelet európai gólyapopuláció a lehető legrövidebb vizes felület feletti vonulást választva Gibraltárnál, illetve Boszporusznál repül át a Földközi-tengeren, míg a fecskék utuk során nagyobb szélességben is átszelik a tengert.

A képek forrása, és további felvételek ITT (hajdupress.hu) érhetők el.

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment

Trackbacks & Pingbacks

  1. A madarak Mikulása | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: