Skip to content

2013-03-01

3

Az Európai Unió energiapolitikája – 1. rész

Készítő: Kovács Miklós

Az Európai Unió számára nem elhanyagolható kérdés az, hogy honnan szerezze be a gazdasága által felhasznált energiát. A beszerzéséhez több országgal kell kapcsolatot fenntartania, saját piacát is átláthatóvá kell tennie, hosszú távú előrejelzéseket kell készítenie energia felhasználásának jövőbeli alakulásáról. „Az energia felhasználásának mennyiségi és minőségi változását előre jelezni, a kitermelhető energiahordozók felhasználókhoz történő eljuttatási módját megtervezni a hosszú távon fenntartható fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen. Ugyanakkor generációnknak gondolnia kell arra is, hogy a majdan szükséges energia biztonsággal és környezetbarát módon álljon rendelkezésre utódaink számára.” (Szergényi 1999:1)

Energiafüggőség

Az Európai Unió, mint fejlett gazdasággal rendelkező világgazdasági hatalom jelentős energiát használ fel a növekedése fenntartásához. Az EU energiafüggőségének jövőbeli növekedésével kapcsolatban a Zöld könyv igen világosan fogalmaz Grúber szerint: „Egyre nagyobb az importtól való függésünk. Amennyiben nem tesszük versenyképesebbé a hazai energiát, a következő 20-30 évben az Unió energiaszükségletének 70%-át fogja külföldről –köztük számos veszélyeztetett területről – importált termékekkel fedezni, szemben a jelenlegi 50%-kal.” Tehát mindenképp lényeges eleme az energiapolitikának, hogy ne váljon túlságosan importfüggővé. Ez az energiától való függés ugyanis biztos, hogy másfajta függőséggel is párosulna szerintem.

Ahogy Oroszország és Ukrajna között is mindig kiújul az energiavita, ugyanígy az Európai Unió és a beszállítói között is kialakulhat ilyen vita, ha túlságosan függővé válna a külföldi szállítóktól az Európai Unió.

„Az energia iránti globális kereslet folyamatosan nő. A világ energiaigénye – és széndioxid-kibocsátása – 2030-ig előreláthatólag 60%-kal fog emelkedni. 1994 óta a globális olajfogyasztás 20%-kal nőtt, és az előrejelzések szerint az olaj iránti világméretű kereslet évente 1,6%-kal bővül.”(Grúber 2007:99)

Így nem csak az Európai Unió, hanem a világ energiaigénye is fokozatosan nő, egyre rohamosabb ütemben, amivel párhuzamosan a klímaváltozást felgyorsító gázok kibocsátása is növekedő ütemben fog változni. Ezen tények miatt is érdemes közös energiapolitikát kialakítania a tagállamoknak, így is felkészülve a várható hatásokra. A következőt is figyelembe kell venni az energiapolitika kialakítása során. „A tartalékok néhány országban koncentrálódnak. Ma az EU gázfogyasztásának körülbelül a fele három országból (Oroszországból, Norvégiából és Algériából) érkezik. A jelenlegi tendenciák szerint az elkövetkezendő 25 évben a gázfogyasztás importból fedezett részének aránya 80%-ra nőhet.” (Grúber 2007:99) Ezzel a három országgal folytatott tárgyalások, és a kapcsolatok ápolása hozzájárulhat a biztonságosabb energiaellátáshoz szerintem.

Kihívások

„ A kihívások Európa és Magyarország számára azonosak: megfékezni a klímaváltozást, és biztosítani, hogy az energia nyújtotta jólét a legszerényebb háztartásoknak is elérhető és megfizethető maradjon mindig. Azaz: kibocsátás-csökkentés, ellátásbiztonság, valamint költség- és energiahatékonyság.” (Herczog-Pércsényi 2007:68) Ezeknek a céloknak is meg kell felelnie a közös energiapolitikának, és ezek mellett a feltételek mellett kell egységesnek is lennie a tagállamok között.

„Az EU energiapolitikája némileg felgyorsult, de még is jelenlegi állapotában kezdetlegesnek mondható, és ennek négy oka van:

  • az 1990 óta három lépésben liberalizált belső gáz- és villamosenergia-piac lassú fejlődése

  • az energiatermelés és –fogyasztás szerepének felismerése a globális felmelegedésben

  • a 2000-ben kezdeményezett európai energiahatékonysági politika lassú kibontakozása

  • valamint a többek között 2006 elején hazánkban is tapasztalt ellátás-biztonsági zavarok kockázatának közelmúltbeli erősödése.” (Herczog-Pércsényi 2007:68)

Összehangolt cselekedet

Ezen okok miatt kezdetleges az energiapolitika, azonban így is előrelépés, mivel a tagállamok megpróbálják összehangolni cselekedeteiket. A belső piac liberalizációjának fel kellene gyorsulnia, és minél hamarabb versenyképessé válnia a világ többi részén lévő piacokkal. A globális felmelegedéshez nagyban hozzájárul az energiatermelés és –fogyasztás és ezt kell tudatosítani a fogyasztókban. Az energiahatékonysági politikáról a későbbiekben szó lesz még, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy a hatékonyság növekedése a versenyképesség növekedéssel jár.

„Differenciált diverzifikáció és hatékonyságnövelés az integrált gáz- és villamosenergia-piacon.” (Herczog-Pércsényi 2007:69) Ez egy mondatban megfogalmazva a közös európai energiapolitika célja, ennél tömörebben egy szerző sem fogalmazta meg ezt a célt.

A cikk csak az első rész, nemsokára megjelenik a következő része!

Források:

  1. Balázs Katalin (2007): úton a közösségi energiapolitika megvalósítása felé, Európai Tükör 2007. 2. szám

  2. Grúber Károly (2007): Kell egy kis energia, avagy töprengések az Európai Unió energiapolitikájáról és függőségéről, Európai Tükör 2007. 12. évfolyam 6. szám

  3. Herczog Edit – Précsényi Zoltán (2007): Energiapolitikai kihívások Európa és Magyarország számára Európai Tükör 2007. 12. évfolyam 6. szám

  4. Dr. Szergényi István (1999): A legfontosabb tudnivalók az európai energiapolitikáról, A Magyar Villamos Művek Közleményei, 1999. 6.szám

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: