Skip to content

2013-03-10

2

Az Európai Unió energiapolitikája – 2. rész

Készítő: Kovács Miklós

Az előző részben az energiafüggőségről, az Európai Unió energiapolitikájának kihívásairól és az összehangolt cselekedet fontosságáról volt szó. Most nézzük meg, hogy a differenciált energiapiacok és a diverzifikáció miként jelenik meg az energiatermelésben. Az Európai Unió számára nem elhanyagolható kérdés az, hogy honnan szerezze be a gazdasága által felhasznált energiát. A beszerzéséhez több országgal kell kapcsolatot fenntartania, saját piacát is átláthatóvá kell tennie, hosszú távú előrejelzéseket kell készítenie energia felhasználásának jövőbeli alakulásáról.

Differenciálás

„Magyarország az európai energiapolitika keretében ugyanolyan szabadon ruházhat be kiemelkedő nukleáris tudásnak fejlesztésébe és kamatoztatásába, vagy éppen a biomassza-agrárium és –ipar kiépítésébe, mint amilyen szabadon invesztál Ausztria a vízenergiába, Németország a szélenergiába, az Egyesült Királyság a kőolaj-kitermelés fenntarthatóbbá tételében, vagy éppen Lengyelország a szénalapú termelésbe és a tiszta szén technológiákba.” (Herczog-Pércsényi 2007:69) Tehát arányosan, az ország méretéhez, gazdasági súlyához képest a tőle telhető elvárásoknak kell, hogy megfeleljen. Így bízza rá a tagállamokra a saját belátásuk szerinti energia előállításának a megválasztásának lehetőségét, amivel a szuverén államok, mint láthatjuk élnek.Energiaforrás finanszírozó rendszer

Diverzifikáció

„A lelőhelyekre vonatkozóan a diverzifikáció nem az egyik vagy másik nemzetközi szállítónk vagy éppen vetélytársunk favorizálását vagy tudatos kizárását jelenti, hanem a minden fronton nyitott és konstruktív partnerségi kapcsolatépítést és a hosszú távú, stabil, stratégiai kapcsolatteremtést. (…) Jövőbeli lehetőségeink megóvása érdekében célszerű minél több csatornát nyitva tartani.” (Herczog-Pércsényi 2007:69) Ezek alatt azt érti a szerzőpáros, hogy az Európai Uniónak olyan stratégiát kell kialakítania, amely nem tesz különbséget a beszállítók között, valamint hosszú távban gondolkozik, és ilyen jellegű, megbízható partnereket akar maga mellett tudni. „A bizottsági anyag világosan kimutatja az energiafüggőségének várható növekedését, egyben a probléma kezelésére javaslatot is tesz: egységes energia-külpolitikát kell létrehozni, és diverzifikálni kell a forrásokat.” (Grúber 2007:99) Ahogy a szerző is megfogalmazza, az Európai Uniónak egységes képet kell mutatnia külföld felé energiapolitikát illetően is. Az energiafüggőség növekedésének ellensúlyozásaként pedig az Európai Uniónak diverzifikálnia kell az energiaimportját származási ország szerint és az energiatermelésének összetétele szerint is.

 „A technológiai megoldásokat illetően nem állapítható meg semmilyen európai preferencia. Ennek legalapvetőbb és legegyszerűbb oka az, hogy minden ideológiai nézettől függetlenül belátható: Európának olyan ambiciózus célokat kell teljesítenie,(…) hogy egyetlen technológiailag rendelkezésünkre álló, gazdasági és energetikai szempontból hatékony megoldást sem mellőzhetünk Európa energiaszerkezetéből.” (Herczog-Pércsényi 2007:70-71) Mindez azt jelenti, hogy Európa nyitott minden olyan energiát előállító technológia alkalmazására, amely költséghatékony és a hatásfoka megfelelő, beintegrálható a jelenlegi energiatermelésbe. „A diverzifikáció fokozása a külső és helyi források, az energiaszolgáltatók és a szállítási útvonalak tekintetében, a szükséges infrastruktúrába – beleértve az LNG-létesítményeket is – történő beruházások segítségével.” (Balázs 2007:110) Tehát a beruházások olyan létesítmények telepítését támogatják, amelyek a diverzifikáció fokozását segítik elő, oly módon, hogy alternatívát jelentenek a már piacokon lévő energiahordozókkal szemben.

Negatív hatások csökkentése

„Az energiafüggőség negatív hatását csökkenti a diverzifikáció, éspedig nemcsak a beszerzési források földrajzi megoszlása tekintetében, hanem a fűtőanyagok fajtáinak a megoszlása szerint is. Azt az elvet kell érvényesíteni, amely szerint a jövőben minden jelenleg használt energiaféleségnek egyenlő eséllyel kell szerepelnie az energiamérlegek alakulásában. Ehhez azonban a szén esetében az említett „clean coal” technológiát, a nukleáris energia esetében – a társadalom részéről nagyobb bizalmat élvező – műszaki megoldásokat kell előtérbe helyezni.” (Szergényi 1999:5) A nukleáris energia megosztja a brüsszeli politikusokat is. Tiszta energiaforrás ugyan, de az elhasznált fűtőelemek tárolása speciális tárolási körülményeket kíván, és üzemi balesetekből is voltak már gondok, elég ha csak annyit mondok Csernobil, Fukushima. Rövid távon a szén-dioxid kibocsátás csökkentését az atomerőművel telepítésével lehetne megoldani, de mint mondtam ez kockázatos munka lenne.

„A célok meghatározásánál az európai döntéshozó a technológiai fejlődés hatásaival optimistán számolt, így az energiapolitika teljesítésének nemcsak eszköze, hanem elengedhetetlen része is az energiacélú kutatás-fejlesztés.”(Herczog-Pércsényi 2007:71) A technológiai fejlődőképes olyan dolgokat megoldani, amelyek problémát okoznak. A megújuló energiaforrások is ilyen innovációk eredményei, így mindenképp kell szentelnünk a tudományos fejlesztésnek annyi figyelmet, hogy a lehetséges eredményes innovációkat támogatjuk és bizakodunk abban, hogy az lesz, amely megváltoztatja az energiatermelésről alkotott véleményünket. Lehetséges, hogy sokkal hatékonyabban tudunk majd napenergiát előállítani vagy éppen sokkal nagyobb tárolókapacitású akkumulátorok jelennek meg a piacokon, és ezzel máris csökken a szén-dioxid kibocsátás. Az innovációk megjelenésével és a technológiai fejlemények elterjedésével a hatékonyság növekedéséhez is eljutunk.

Következő, egyben záró cikkünkben a hatékonyságról és a célok összegezéséről lesz szó!

Források:

  1. Balázs Katalin (2007): úton a közösségi energiapolitika megvalósítása felé, Európai Tükör 2007. 2. szám

  2. Grúber Károly (2007): Kell egy kis energia, avagy töprengések az Európai Unió energiapolitikájáról és függőségéről, Európai Tükör 2007. 12. évfolyam 6. szám

  3. Herczog Edit – Précsényi Zoltán (2007): Energiapolitikai kihívások Európa és Magyarország számára Európai Tükör 2007. 12. évfolyam 6. szám

  4. Dr. Szergényi István (1999): A legfontosabb tudnivalók az európai energiapolitikáról, A Magyar Villamos Művek Közleményei, 1999. 6.szám
Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: