Skip to content

2013-03-22

11

A tengervíz sótalanítása

Készítő: Zoli

Régóta foglalkoztatja az emberiséget (persze elsősorban a vízhiányos területek népeit) a tengervíz sótalanításának kérdésköre, lehetőségei. Nézzük meg, hogy hol, milyen eljárással, és milyen mennyiségben sótalanítanak jelenleg, továbbá milyen lehetőségekkel bír a téma a jövőre vonatkozóan!
Az előző cikkben megismerhettük az emberiség számára létfontosságú édesvízkészlet mennyiségét és az ivóvíz-lelőhelyek állapotát. Tény, hogy az elérhető, tiszta és egészséges vízkészlet fogyóban van. Erre nyújthat (részben, vagy teljesen??) megoldást a sótalanítás..

A források szerint 2030-ra a mostani 1/3-ával növekszik a Föld lakosságának édesvízigénye. Eközben már napjainkban is több mint egymilliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez.

A sótalanítás folyamata

A sótalanításnak két módját alkalmazzák elterjedten:

1. Lepárlás

A folyamat tulajdonképpen egyszerű, a tengervizet többször felforralják, így gőz képződik. A só a forralás során “lenn” marad, így elkülönül a víztől. A vízgőzt pedig hűtéssel lecsapatják, és így újra cseppfolyós állapot áll elő. Ezen az elven alapuló módszert már az i.e. 4. században is alkalmaztak.

Forrás: http://ga.water.usgs.gov

2. A fordított ozmózis elvén alapuló sótalanítás

Ezt a módszert gyakrabban alkalmazzák. Ennek oka az, hogy az eljárás körülbelül feleannyi energiát emészt fel. Ekkor a tengervizet nagy nyomással félig áteresztő membránokon, hártyákon préselik át, és a folyamat során egyre alacsonyabb lesz a sótartalom.

Sótalanító üzemek a világon

A technológia alkalmazása először, és nagy méretekben a Közel-Keleten kezdett kibontakozni, az általános vízhiány miatt, de elterjedését illetően a népesség növekedésével és a tiszta vízkészlet csökkenésével folyamatos térnyerés valószínűsíthető.

Jelenleg 14 ezret is meghaladó számú sótalanító üzem működik a Földön, százmillió köbméteres nagyságrendű összes ivóvíz-előállítással.

Legnagyobb mennyiségben Szaúd-Arábiában és az USA-ban folyik a sótalanítás, számos más Közel-keleti állam mellett. Ezen országokban a víz igazán ritka kincsnek számít. Ezzel szemben olcsó olaj – mint energiaforrás – rendkívül nagy mennyiségben rendelkezésre áll. Ugyanakkor persze Afrikában, és számos más országban is mindennapi kérdés/probléma a tiszta víz hiánya.

Sótalanítás a világon

A fordított ozmózis elve szerint működnek a Föld legnagyobb sótalanító üzemei, Izraelben és Bahreinben. Előbbi üzem egymillió embert lát el ivóvízzel, míg utóbbi állítólag napi 54 millió liter édesvizet állít elő. A térképen a 2009-es viszonyok láthatók, azóta minden bizonnyal jelentős fejlesztések történtek (pl. Bahrein esetében is).

A folyamat hatásai

SótalanításA sótalanítás során elkerülhetetlen módon óriási mennyiségű élőlény áldozatul esik (főleg planktonok, kisebb halak). Emellett a jelenlegi eljárások során nagy mennyiségű energiafelhasználás történik, ami megdrágítja, és környezetileg is még kártékonyabbá teszi a tevékenységet. Továbbá a sótalanított tengervíz összetétele nagyban különbözik a természetes édesvíztől, ami állítólag kedvezőtlen hatást gyakorol a természetes vizekbe visszakerülve.

A sótalanítás jövője

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan viszont – akármilyen következményei is vannak a folyamatnak – a sótalanított vízmennyiség egyre növekedni fog.

Az ENSZ szerint a század végére az ivóvíz ára jelentősen növekszik majd, akár a  napjainkban oly sokra tartott nemesfémekkel is vetekedve.

A kutatók, és az érintett országok nem tétlenkednek, a kutatás-fejlesztés terén már most is több alternatív megoldással (ígérettel) lehet találkozni. Ilyenek például az elektrodialízis (baktériumokkal) vagy a nanotechnológiás megoldással kiegészített fordított ozmózis.

A technológia fejlesztését már Kína is gőzerővel végzi (folyóik a szennyezettségi listák élén vannak, és extrém módon nő az édesvízszükséglet), így könnyen lehet, hogy a sótalanítás terén is ő lesz a piacvezető, évtizedeken belül.

Kontra

Érdekes módon a tengervíz sótalanításos témakör felderítése közben mondhatni egyszer sem láttam arról információt, hogy probléma lenne a sótalanított vízből előállított édesvízzel, legalábbis ami az emberi felhasználást illeti. Ezzel szöges ellentétben áll egy a témában illetékes, megbízható szakember véleménye, akinek elmondása alapján az ily módon tisztított víz az emberi szervezet számára szinte hasznosíthatatlan, vagyis roncsoló hatást fejt ki..annak élettelen mivoltából következően (mivel az eljárás során előállított vízből hiányoznak azok a mikroorganizmusok, amik élővé teszik a vizet (édesvizet)).

Hogy is van ez?

hogy is van ezArra szeretnélek megkérni Téged, Kedves Olvasó, hogy ha erre vonatkozó információ tudatában vagy – bármilyen oldalát világítja is meg az a témának – ne habozz itt közzétenni, hogy mindannyian tanulhassunk belőle! : )

Reklámok
11 hozzászólás Post a comment
  1. Máté
    Már 22 2013

    Zoli, nem sótalanítás, de lepárlás. Láttad már ezt?

    Szerintem van olyan hatásos, mint a Red Bull Stratos projekt. A vizes a fenntarthatóságra mutat kiváló példát, a RB pedig a lehetetlen megvalósítására. Mindkettő piaci alapon, adópénzek nélkül.

    Válasz
    • Már 22 2013

      Lepárlással sótalanítanak Máté, szerintem mind a két kifejezés helyes.

      Válasz
      • Máté
        Már 23 2013

        Miki, itt úgy értettem h nem (tengervizből) sótalanítás, de (szimplán) lepárlás. Szerintem Zoli megérti, főleg ha a videót is megnézitek hozzá.

        Válasz
        • Már 23 2013

          Már értem, nem a cikkre írtad, hanem a videóra 🙂 Félreértettelek, na igen, a videó az lepárlás!

          Válasz
    • Zoli
      Már 24 2013

      Nagyon komoly találmány!! Ezzel még nem találkoztam eddig, köszi!

      Válasz
  2. Biró Attila
    máj 6 2017

    2 évig kutattam a víz témáját. A tiszta, ásványi anyagoktól mentes víz nem hogy egészségtelen volna, de kifejezetten egészséges. Egyetlen esetben nem javasolt esővizet/desztillált/ozmózisos vizet fogyasztani. Akkor, a nem vesz magához táplálékot.
    Az anyag nagyjából 90%-os állapotban van, egyszer nyilvános lesz, csak nem jutott még rá időm, hogy teljesen befejezzem.

    Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Ivóvíz a levegőből?! | Debrecen Bár
  2. Ivóvíz és vízszennyezés 1. rész | Debrecen Bár
  3. A Víz Világnapja 2014 | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: