Skip to content

2013-05-14

5

Debrecen féloldalt fekszik

Készítő: Kovács Miklós

Jártamban-keltemben találtam rá Debrecen sokszínű oldalára. Sok kis apró, eldugott helyen megfordultam, és szinte újra felfedeztem városunkat. Meglepő építészeti megoldások, általam csak Kis-Londonnak nevezett városrész, eldugott ’56-os felirat.

Alternatív időutazás

Megérne egy alternatív városnéző túrát annak, aki még nem fedezte fel minden szegletét a cívisvárosnak. Sokat gondolkoztam azon, hogy hova vinnék el egy ide tévedő külföldit. Nekem is persze, mint mindenkinek a Nagytemplom – Nagyerdő – Nagyegyetem jutott eszembe, de amikor jobban elgondolkoztam más helyek is eszembe jutottak. A Nyíl utca, életveszélyes zebráival a debreceni ember nem a legkedveltebb helyei közé tartozik. De ha jobban megnézzük, egy korszakot őrzött meg, ami a századforduló igazi cívis életérzését hordozza magában. Hódfarkú, duplasoros cserepekkel rakott háztetők, egységes utcafront, tarka kapualjak és kis udvarok, ahol a régi korok szerelmesei utolsó csókkal engedték útjukra kedvesüket. A Nyíl utca “mögé” bekeveredve árnyas fákkal szegélyezett utakat és kispolgári épületeket találhatunk, amelyek szép átvezetést nyújtanak a Rákóczi út nagypolgári épületei felé. Ezt az utat javaslom annak, aki egy kis időutazásra vágyik, és el akar merengeni azon, hogy miképp is érezhette magát egy korzózó kisasszony/fiatalember a boldog békeidőkben.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Little – London

Legnagyobb csodálkozást belőlem mégis Kis-London, alias Újkert váltotta ki. A panel dzsungel mögött egy alternatív világ tárult a szemem elé. Angliai kisváros lenne Debrecen szívében? A házak stílusa és a lakó “ráutaló magatartása” teljesen hozza egy angliai egy emeletes-sorházas-téglával rakott-kis előkertes – hátsó kertes hangulatot. Esernyővel, szemerkélő esőben hozza a megszokott külvárosi hangulatot, szinte hiányolod a Manchester szurkolókat, és a pocsojákban gumicsizmával ugráló nebulókat.

Puszta feeling

Egy kicsit bevállalósabb és alternatívabb túra útvonalat nap, mint nap végigjárják a Tégláskertben lakók. A Déli sor és a Gázvezeték utcát összekötő kerékpár-gyalogos-motoros félig kész úton Debrecen másik oldalát ismerhetjük meg. A bozótosban otthonosan berendezkedett hajléktalanok, és a salakmotorpálya dübörgő Metallicája mellett a természet helyet foglalt magának. Bokrok, fák és puszta feeling a Nagyváros zajától alig 5 percnyire. Ezért is szeretem Debrecent, ha ki akarsz kapcsolni, nem kell messzire menni. Itt található az 1956 és 1957 között épült gyalogos aluljáró (vasúti felüljáró). Ha innen közelíted meg a Belvárost teljesen más érzeted lesz. A szocializmus bástyája, a petőfi téri rideg toronyház fogad, a Nagyállomás téglaépületével. Ezek után pedig a Piac utca két oldalán elhelyezkedő bérházak, majd paloták világába léphetsz be, és a végén a Nagytemplom viaszsárgán tornyosuló tömbje áll utadba.

Próbáljátok ki, fedezzétek fel a várost, mert tartogat még csodákat Debrecen annak, aki eddig még a Nagyállomás – Nagyerdő vonalon kívül nem sok felé járt. Kalandra fel!

Reklámok
5 hozzászólás Post a comment
  1. Balázs
    máj 14 2013

    Mindig is azt gondoltam, hogy egy város arculatát nem a fő attrakciók (Nagytemplom-Nagyerdő), hanem a hétkoznapi lakóhelyek határozzák meg. Szerintem ebben erős Debrecen, még ha nincs is dunaparti látkép vagy tengerparti fehér homokos plázs.

    Válasz
  2. máj 14 2013

    Igaz Balázs, én is ezt érzem erősségnek. Egyre jobban elterjed a street art, majd arról is írok egy cikket! Jópofa dolgokat lehet észre venni, ha egy kicsit barangol az ember 🙂

    Válasz
  3. Érdekes lehetne egy-egy ismertebb szereplőhöz kötődő helyszínek alapján szervezni városnézést. Ez akkor jutott eszembe, amikor anno Szabó Magdától a Für Elise-t olvastam. Bár akkor nem jártam be az utat, de most a cikket olvasva újra kedvet kaptam. Lehet megvalósítás lesz az ötletből 🙂

    Válasz
  4. Peti
    máj 16 2013

    Debrecennek sok arculata van, mindehol hagytak valami nyomot a korok (szub)kultúrák, mégha időnként sebként is jelennek meg. Pont emiatt nincs olyan városképünk, mint Győrnek vagy Sopronnak, de mondhatnám Szekszárdot vagy Szentest is. Ezt akár előnyként is fel lehetne használni. Egyébként sokan nem tudják, de még lehet találni a városban az ’50-es évekből fennmaradt propaganda feliratokat is, vagy egy távíró oszlop árulkodik egy egykori állomásról stb.

    Nekem nagy szívfájdalmam, hogy az új utcák elnevezésénél a hétköznapi emberek számára nem egyértelmű a koncepció, pedig a közterületet elnevező rendeletnek van indoklás része is. De tudja valaki, hogy ki volt Baltazár Dezső, Erőss Lajos vagy Sárvári Pál? Az is nehezen fér a fejembe, hogy a Kondoroskertben mi alapján nevezték el az utcákat szőlőfajtákról és fűszerekről?

    (Sajnos) Nem köztudott, de nagyszüleimtől tudom, hogy az Ibolya utca környékén azért vannak virágnevek, mert ott régen bolgár virágkertészetek voltak. Vagy a Libakert azért Libakert, mert ott az volt. Utólag kicsit talán megmosolyogtató, de az Új Élet Park, egy propaganda elnevezés a ’60-as évekből. Volt ilyen időszak is. A Gyár utca, a mellette volt kefegyárra emlékeztet, és még sorolhatnám.

    Szóval, lehet még anyagot találni a témához 🙂

    Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Steet art Debrecen | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: