Skip to content

2013-08-02

3

Hőmérséklet-ingadozás az elmúlt évezredben

Készítő: Zoli

Az utóbbi évezred éghajlati, hőmérsékleti változásairól már sokkal tisztább képünk van a feljegyzéseknek köszönhetően. Általánosan elfogadott tendencia, hogy az éghajlatváltozás folyamatos, mi több, felgyorsult az utóbbi időszakban. Az általánosságokon kívül nézzünk meg olyan szemléltető példákat is, amelyek során az éghajlatváltozás a történelem alakulását jelentősen befolyásolta. 

A Középkori Klímaoptimumtól kezdve

Az előző cikkben a Középkori Klímaoptimum volt az utolsó említett időszak. Ez egy megközelítőleg 300 éves időintervallum, és Kr. u. 1000-ig tartott. Az időszak jellemzője, hogy az éghajlat hasonlított a mai, ember által tovább melegített klímához.

– a 8.-9. században Európa-szerte melegebbre fordult az idő
– a mainál kb. 1°C-kal magasabb átlaghőmérséklet
– a korábbinál jelentősebb mennyiségű csapadék

A kutatók szerint (jégbe zárt korabeli levegő kémiai elemzése, valamint régészeti és levéltári adatok alapján) Észak-Európában a 8. század végétől a 12. század végéig a levegő és a tengervíz hőmérséklete 3-4 fokkal magasabb volt a mainál.

Itt máris jön néhány történelmi motívum:

Viking kirajzás, búzatermelés Norvégiában, szőlőművelés Angliában és eszkimók az Északi-sarkon

vine streetA melegebb időszak idején hódították meg a vikingek először Izland, majd Grönland szigetét, majd tovább folytatták kalandozásaikat Kanada irányába (a felmelegedés hatására a tengeri jég visszahúzódott, emellett kevesebb vihar alakult ki a tengeren). Grönland a nevét állítólag onnan kapta, hogy abban az időben a magasabb

Igloos

hőmérséklet miatt jelentős növényállomány volt rajta, és a lakosok növény- és állattenyésztésbe kezdtek a térségben. A későbbi újabb jégkorszak óta ismét havas-jeges a grönlandi táj. Ekkor Skandináviában száraz, meleg időjárás érvényesült, és az adatok szerint még az északi szélesség 64. fokánál búzát termesztettek a farmerek, és Nyugat-Angliában, még London környékén is elterjedt a szőlőművelés. Ebben az időszakban telepedtek le az eszkimók az Északi-sarki Ellesmere-szigeteken.

Amerikai helyzet

maya civilisationEurópához viszonyítva sokkal kedvezőtlenebb éghajlati jellemzők érvényesültek a fiatal kontinensen. Egyes területeken olyan intenzív aszályok voltak, amelyek akár egész kultúrák pusztulását okozták. Ilyen a maják története, akik a mai Mexikó területén éltek. Kétezer éves virágzás után a maja városok többsége Kr. u. 750 és 950 között elnéptelenedett. A leletek alapján akkor voltak az utóbbi több mint ezer év legerősebb aszályai.
Hasonló hatással voltak az óriási aszályok az anasazi indiánok kultúrájára. A populáció a mai USA Négy Szeglet nevű térségében (D-NY Colorado, É-NY Új-Mexikó, É-K Arizona és D-K Utah) élt, de az 1200-as évek végére a folyamatos szárazság miatt a kultúra szinte teljesen eltűnt.

Az előző történések legfőbb oka valószínűsíthetően az éghajlat megváltozása volt.

A kis jégkorszak

– a 13. századtól egészen a 18. századik tartó időszak
– hűvösebb, csapadékosabb éghajlat
– Európa lakosságát járványok és éhínségek súlytották
– a jég pusztítása a hegyvidéki területeken
– erőteljesebb lehűlések és átmeneti enyhülések váltakozása
– a lehűlés északon kezdődött, majd a 13. század felében már a Kárpát-medencében is érzékelhető volt
– a tengeri jég délebbre terjedése egyre gyakrabban zárta el az északi kereskedelmi útvonalakat
– partvidéki és tengeri viharok pusztítása

Vásár a Temzén

A 14. században a feljegyzések szerint befagyott a Temze Londonban, és volt rá példa, hogy vásárt, karnevált tartottak annak befagyott jegén.

Éhínség Nyugat-Európában

Az adatok szerint a 14. század első felében, 1313 és 1321 között a hűvös időjárás és a folyamatos esőzések miatt  Nyugat-Európában országrésznyi területeken alakultak ki mocsarak, amelyeken emiatt megszűnt az élelmiszer-termelés. Ennek következtében Nyugat-Európa teljes területén, különösképpen Franciaországban és Angliában bizonyos területeken szörnyű éhínségek pusztítottak, amely esetenként állítólag a kannibalizmusig fokozódott.

tambora eruptionA lehűlés jeleit a korabeli festészetben is fel lehet fedezni: a németalföldi és angol tájkép-festészetben többségben vannak a fagyos, télies, viharos körülményeket bemutató motívumok, emellett a gyakori vulkánkitörések is azonosíthatók számos képen (a 16. századtól a 19. század elejéig megszaporodtak a vulkánkitörések is).

A hűvös időszak egészen a 19. századig tartott.

A lehűlés okai

A kis jégkorszak kiváltó okaiként három fő okot említhetünk meg.

1. Naptevékenység

A naptevékenység a kis jégkorszakot megelőzően lecsökkent, sőt, a feljegyzések szerint volt olyan időszak is (1645 és 1715 között az ún. Maunder-minimum), amikor a napfoltok csaknem folyamatosan teljesen hiányoztak a Nap felszínéről.

2. Vulkáni tevékenység

Az 16. század kezdetétől egészen 1815-ig (a Tambora vulkán, bővebben: Egy vulkánkitörés, ami megrázta a világot) több vulkánkitörés fordult elő, mint azóta.

3. Tengeri áramlatok jellemzőinek megváltozása

Okfejtés

A fenti okok magyarázatának részletesebb levezetését lássuk a következő bejegyzésben, egy a témához kapcsolódó, sok érdekességet tartalmazó, és megosztó jellegű videó megemlítésével együtt!

Reklámok
3 hozzászólás Post a comment
  1. Zoli
    aug 20 2013

    Új és ide kapcsolódó hír MEGNYÍLIK AZ ÚJ SELYEMÚT címmel (a viking kirajzás témaköréhez hasonló témában): “Először halad át kínai teherszállító hajó a Jeges-tengert is érintő, Ázsiát Európával összekötő északkeleti-átjárón. A klímaváltozással a jég szorításából szabaduló, újonnan megnyíló kereskedelmi útvonalakat sokan ki akarják használni – olcsóbban és gyorsabban lehet így árut szállítani –, ám nem biztos, hogy egyhamar átveszik a fő hajózási útvonalak szerepét. A megszokott útvonal – Indiai-óceán, Szuezi-csatorna, Földközi-tenger, La Manche – helyett azonban a teherhajó inkább északra kanyarodik, a Bering-szoroson keresztül az északi Jeges-tengeren át éri el a holland kikötőt. Kína először próbálkozik végighajózni az északi kereskedelmi útvonalon. A teherszállítót üzemeltető kínai állami hajótársaság, a Cosco szerint így mintegy 15 nappal rövidül le a szállítási idő, az eddig használt útvonalhoz képest. Ráadásul kalózok sincsenek, nem úgy, mint az Indiai-óceán egyes részein.” Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130820_Megnyilik_az_uj_Selyemut. A vízi közlekedés fellendülése várható, az olvadó jégnek “köszönhetően”.

    Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. A klímaváltozás lehetséges okai – Naptevékenység | Debrecen Bár
  2. A klímaváltozás lehetséges okai – Vulkáni tevékenység | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: