Skip to content

2013-08-04

1

Nemzetközi terjeszkedés okai

Készítő: Rab Máté

Mikor jön el a cég életében, hogy külpiacra megy? Melyek azok a belső indítékok, amelyek miatt felvállalja az extra költségeket? Mik lehetnek azok a külső tényezők, amelyek segíthetik vagy gátolhatják a nemzetközi piacnyitást? Nemzetközi terjeszkedés 1. rész.

Vizsgáljuk meg a nemzetközi színtéren való megjelenés indítékait. Alapvetően az okok származhatnak a vállalaton kívülről, valamint a vállalaton belülről. Természetesen a vállalatok nem egy-egy indok alapján hozzák meg a döntésüket, hanem indokok egész csoportjainak kell egy nemzetközi terjeszkedés mellett szólnia, de még inkább fontos, hogy ne szóljon a külföldi szerepvállalás ellen döntő érv. Vegyük sorba ezeket, közelítsünk meg először kívülről a vállalatot.

Külső tényezők

Ha a külső tényezőket vesszük figyelembe, akkor két ok jöhet szóba. Az egyik, hogy a vállalatnak a hazai lehetőségei beszűkültek, és szüksége van újabb piacokra a növekedéshez (esetleg talpon maradáshoz), vagy kihagyhatatlan külföldi lehetőséget lát. Több indok is szól a külföldi terjeszkedés mellett:

  • A méretgazdaságosság előnyeire támaszkodva, az üzemi kapacitások hosszú távú kihasználását teszi lehetővé
  • A belső piac végérvényesen beszűkült, nincs lehetőség további terjeszkedésre és növekedésre
  • Nehéz a hazai értékesítés, nagy a verseny
  • Külföldön kisebb a verseny, könnyebb a piacszerzés és az értékesítés növelése
  • A hazai piacra szállító külföldi versenytársainkkal a saját hazájukban is megütközhetünk
  • Az exporttal nem csak a bevételeket lehet növelni, de közvetlen haszonként a vállalati image is erősödik, nagyobb elismerésre tehetünk szert a hazai beszállítóink és a csak egy piacra koncentráló versenytársak körében is
  • Külföldön nagyobb nyereséget realizálhatunk, mellesleg devizában kapjuk a bevételeket, ami – a forint ingadozásait figyelembe véve – egy stabilabb külföldi valuta esetén magabiztosabb szerepvállalást tehet lehetővé
  • Magasabb árakat határozhatunk meg a külföldi piacon, amit a hazai piacra is bevezethetünk
  • Akár know-how-hoz is hozzá lehet jutni a nemzetközi terjeszkedés módjától függően
  • Működő tőke áramoltatása esetén állami támogatásra is számíthatunk, mivel növeljük az ország versenyképességét, GDP-jét, foglalkoztatását

Másik fontos döntés, hogy milyen formában szeretnénk a külföldi piacon megjelenni. Ezt a következő pontban fogjuk tárgyalni, de a külső okozó tényezőket vegyük sorba itt. Ha eldöntöttük, hogy az exportmarketing már nem elégíti ki az igényeinket, és tovább lépünk a multinacionális marketing szintjére a külföldi termelés beindításával vagy külföldi befektetéssel, akkor a következő szempontok lesznek meghatározóak:

  • A piac elérhetősége elsődleges fontosságú. Itt nem a közelségre, hanem a szervezeti megjelenésre kell gondolni. Nem mindegy, hogy milyen jogrendszer van érvényben, van-e esély a tulajdonjog sérelmére, de mindezekre kellő körültekintéssel fel lehet készülni. Ha korlátozzák az importot, akkor tőkebefektetéssel és gyártelepítéssel megkerülhető ez az akadály. Gondoljunk itt a japán autógyártók USA-beli megjelenésére és terjeszkedésére.
  • Fontos, hogy milyen előnyöket nyújt számunkra a külföldi ország. Manapság elég erős verseny folyik a befektetők pénzéért, a fejlődő országokban mindig is ez volt a jellemző, de a válság miatt már a fejlett országok sem szívesen engedik át az országhatáron a tőkét. Így figyelembe kell venni a kínált adókedvezményeket, a közvetlen támogatásokat (visszatérítéses vagy sem), a kedvező hitelpolitikát, amit felkínálhatnak az állami tulajdonú bankok, vagy egyéb preferenciákkal próbálják az országok kedvezőbbé tenni a befektetést.
  • Termelő vállalatnak a nyersanyagok közelsége, elérhetősége, szállítása, feldolgozási képessége is igen fontos. Ez utóbbihoz üzemlétesítésen túl szükséges a szakképzett munkaerő is (például a kecskeméti Mercedes gyár betelepítésének hírére a helyi főiskola a mérnökképzésre helyezte a hangsúlyt). Természetesen a stratégiai fontosságú nyersanyagok közelébe való telepítés mindig kiemelt fontosságú lesz, gondoljunk a kőolaj-kitermelésre akár a tenger közepén is. Fontos megemlíteni a környezeti szabályozások szigorúságát is, azaz a fejlődő országok hajlamosak a környezetet súlyosan károsító termelés befogadására is a munkahelyteremtés miatt.
  • A külföldi termelés költségei is meghatározóak. Egy alacsonyabb bérköltséghez, ha még hozzávesszük a nyersanyagok kitermelésének olcsóságát, akkor már kihagyhatatlan versenyelőnyre tehetünk szert.
  • Csak a versenytársak követése is lehet egy szempont egy országba való betelepülésre. A kólagyártók kínai betelepülése is erre egy példa. A kínai piac már akkora jelentőséggel bír – autóeladás szempontjából meg is előzte az Egyesült Államokat és világelső lett 2009-ben –, hogy nem hagyhatták figyelmen kívül és természetesen mikor a Coca-Cola megjelent a piacon, a Pepsi Co. is követte versenytársát.

Belső indítékok

superman

Csak külső indítékok nem lesznek elegek a külföldi szerepvállaláshoz, a szervezetnek is képesnek kell lennie megtennie ezt a stratégiai fontosságú lépést. Ehhez kellenek a belső ösztönzők, amik nélkül nem lehet elképzelni a terjeszkedést. De szükséges feltétele mindezeknek, hogy van(nak) versenyelőnye(i), melyeket nemzetközi szinten is tud alkalmazni, rendelkezik a szükséges erőforrásokkal vagy nagyon jó lehetőségei vannak ennek megszerzésére, illetve a menedzsmentje is felkészült az új piaccal járó nehézségekkel való megküzdésre.

Versenyelőnnyel rendelkezhet a vállalat a következő területeken:

  • termelés: új technológia, olcsó vagy szakképzett munkaerő, méretgazdaságosság, kedvező források
  • marketing: a termék maga egyedülálló, kedvező árakkal állítja elő vagy értékesíti, kedvező szállítási feltételeket tud szabni a szoros partnerkapcsolatai által, jó hírnévvel rendelkezik, akivel szívesen kötnek üzletet megbízhatósága miatt bárhol a világon
  • információ: birtokában van olyan tudásnak, törvénytervezetnek, piaci folyamatnak, hatósági kapcsolatok, esetleg egy szabadalom-megszerzés lehetőségének, egyszóval bármilyen információnak, mely meghatározó lesz a jövőben és anyagi előnyökhöz juttathatja a vállalatot az adott országban
  • pénzügyek: hitelekhez kedvezőbben férhet hozzá, mint az anyaországban, a célország állami segítséget nyújt a befektetőknek
  • emberi erőforrás: nem a gyári dolgozók területén, hanem a kutatás-fejlesztésben résztvevők, a külkereskedelmi képviselői rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, tudással, melyek komoly versenyelőnyét külföldön is hasznosítani lehet

A menedzserek külpiaci elszántságát is befolyásolhatják a következők:

  • vállalati célok megléte, ezek minden szinten való tudatosítása (a legfelsőbb döntéshozóktól kezdődően a termelésben résztvevőkig), ezen belül is a növekedési orientáció dominanciája
  • a vállalat mérete is fontos, mivel a kisebb cégek kevésbé hiszik, hogy külföldön is versenyelőnnyel rendelkezhetnének
  • belföldi tapasztalatok a terjeszkedésben, új piacok szerzésében

Mindezek együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a vállalat ne csak merjen külföldi terjeszkedésbe kezdeni, de sikerrel is vegye a kezdeti akadályokat és hosszú távon nyereséges piaci szereplő legyen.

Szakirodalmi források:

  • Daniels, J. D. – Radebaugh, L. H. – Sullivan, D. P. (2007): International Business Environments and Operations, Pearson Prentice Hall
  • Zsuzsa Deli-Gray (2008): International marketing, Műegyetemi Nyomda, Budapest
  • Tóth Tamás (2008): Nemzetközi marketing, Akadémia Kiadó, Budapest

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment

Trackbacks & Pingbacks

  1. A külpiacra lépés cégformái | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: