Skip to content

2013-09-13

2

Időjárási szélsőségek és az ember

Készítő: Zoli

Az előző néhány cikkben szó volt arról, hogy mintha az utóbbi időszakban igencsak megszaporodott volna az időjárási szélsőségek, természeti csapások száma. Vajon ez tényleg így van, vagy csak a média és egyéb tényezők hatására érezzük mindezt? A cikkben az egyre gyakoribb szélsőségeket közel sem cáfolni akarom, csupán rávilágítani néhány olyan tényezőre, amit talán érdemes figyelembe venni. Emellett leszögezendő, hogy bármi is az igazság a témát illetően, az emberiség környezetszennyező, anyag- és energiapazarló tevékenységének “köszönhetően” a helyzet nem éppen mondható biztatónak.

A források megoszlanak arról, hogy a közelmúltban valóban számottevően megszaporodtak a szélsőségek, vagy csupán mi képzeljük ezt.

Az objektív tényezőkön kívül számos szubjektív elem is szóba jöhet, amik megtévesztő hatást eredményezhetnek (ennek meghatározása persze semmit nem segít azokon, akik elszenvednek vagy megtapasztalnak egy szörnyű természeti katasztrófát (mint pl. egy szökőár, tornádó, földrengés, árvíz vagy éppen szárazság)).

Ezek lehetnek például a következők:

1. A média szerepe

mediaA technikai fejlődéssel párhuzamosan jelentősen felpezsdült a média tevékenysége és emelkedett a természeti csapásokról, szélsőségekről tudósító hírek száma. A legextrémebb hírek és témák tarolnak legnagyobbat a népesség körében, amit a média ennek megfelelően ki is használ. Elég akár csak 50-100 évet visszamennünk, amikor egészen biztosan korlátozottabb volt az információáramlás, főleg a távoli helyek szélsőséges történéseivel kapcsolatban. Mára ez teljesen megváltozott, még órák sem kellenek ahhoz, hogy egy-egy pusztításról értesüljön az egész világ.

2. Az populáció folyamatos növekedése

Az emberiség számának folyamatos növekedésének, a túlnépesedésnek köszönhetően az esetenként megjelenő természeti csapásoknak is sokkal nagyobb pusztító hatása és sajtóvisszhangja lesz. Amíg a Föld nem volt ilyen szinten benépesítve, valószínűleg az időjárási szélsőségekre sem terelődött ilyen mértékű reflektorfény.

tulnepesedesNézzük erre csak India példáját: a (nem kis) országnak 150 éve még 100 millió lakosa sem volt, míg mostanra egymilliárd főlé emelkedett a népességszáma. Így a megjelenő árvíz vagy éppen szárazság is tízszer annyi embert érinthet, ezzel a sajnálatos pusztító hatás visszhangjának mértéke is garantáltan nagy.

Másik példaként felhozhatjuk Texas államot, ahol 100 éve mintegy százezren éltek. Ma ugyanez 22 millió embert jelent. Így egy adódó tornádó lehetséges hatásai is sokkalta nagyobbak, mint korábban, amikor csak elszórtan lakták a térséget.

Ezen kívül még akár az is szóba jöhet, hogy a frissebb élmények sokkal nagyobb hatással van ránk rövid távon, vagyis a jóval régebbi “korok” szélsőséges eseményei talán kevésbé meghatározóak számunkra.

És megintcsak érdemes megemlítenünk, hogy ezzel együtt biztos az is, hogy az emberiség az elhatalmasodó környezetszennyezéssel nem a jó úton jár, és nem a fenntarthatóság felé halad. A természet egyensúlyának megzavarásával, az abba való beavatkozással csak súlyosbítjuk a helyzetet.

Egy szellemiségében ide kapcsolódó esemény a 2013. szeptember 14-én az egész országot átölelő akcióval a “TE SZEDD!” – Önkéntesen a tiszta Magyarországért.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: