Skip to content

2013-10-25

5

Ivóvíz és vízszennyezés 1. rész

Készítő: Zoli

Korábban már foglalkoztunk a Földi vízkészlet helyzetével és jellemzőivel általánosságban véve (Édesvizeink a Földön), és a tengerek, óceánok szennyezettségével (Szemétszigetek az óceánban) is. Most ismerjük meg kicsit részletesebben az éltető édesvíz kapcsolódó témaköreit: a legszennyezettebb folyóktól a felszín alatti vízkészletig.Cikkemben az édesvíz a fő téma, habár nagyon érdekes jelenség a tengervíz sótalanítása, és az ehhez kapcsolódó lehetőségek is: A tengervíz sótalanítása, emellett arra is van mód, hogy csupán a levegőből nyerjük ki a vizet: Ivóvíz a levegőből.

Földünk felületének 71%-át víz borítja, és ebből mindössze nem egészen 3 százalék az édesvíz. Az az édesvíz-mennyiség azonban, ami valóban rendelkezésre áll, ettől is sokkal kevesebb.

édesvíz arány

édesvíz megoszlás

Az emberiség két fő “forrásból” szerzi az édesvizet, az eltérő adottságoknak megfelelően eltérő arányban. E két forrás közül egyik a folyóvizek, másik pedig a felszín alatti vizek.
Magyarország esetében az ivóvíz-ellátás több mint 95%-át adják a felszín alatti források.

Sajnos mindkét “ivóvízforrásról” elmondható, hogy ezek fokozatos szennyezésének szinte “hagyománya” van, legalábbis ami az emberiség mindennapjait illeti.

Kezdjük most a kisebb részarányt képviselő felszíni vizekkel, vízfolyásokkal.

Számomra egészen hihetetlen, meglepő méreteket ölt néhol a folyók, mint természetes vízforrások szennyezése. Következzen egy válogatás a Föld legszennyezettebb folyóinak listájából:

1. Citarum folyó – Indonézia

A valamivel több, mint 300 km hosszú folyó partjára több, mint félezer gyár, üzem települt. A folyó által érintett települések, nyomornegyedek lakói a hihetetlen mértékű szennyezésnek köszönhetően nem sok mindent tudnak kezdeni a folyóvízzel, halászni egészen biztosan nincs mit belőle – a hulladékon kívül.

citarum river pollution

2. Sárga folyó – Kína

A folyó a maga 5500 km-es hosszával Kína és Ázsia egyik leghosszabb folyója. Napjainkban a sárga jelző már nem minden esetben találó. A partján sorakozó gyárak és üzemek ontják bele a legkülönbözőbb színű toxikus vegyi anyagokat.

yellow river china

3. Jangce folyó – Kína

A Jangcén is kifejtette hatását a nagymértékű iparosodás és túlnépesedés. A 6200 km hosszú folyó kb. egytizede súlyosan szennyezettnek számít.

yangtze river2

4. Riauchelo folyó – Brazília

A folyó Buenos Aires városát szeli ketté, és úgy emlegetik, mint a világ legnagyobb pottyantós vécéje: napi 325 ezer tonna szennyvíz kerül a vizébe.

riachuelo river

A Buenos Aires városát kettészelő Riachuela folyót csak úgy emlegetik, mint a világ legnagyobb pottyantós WC-jét. 325 ezer tonna szennyvíz kerül bele, naponta.

5. Mississippi – USA

A híres Mississippi folyón is érezhető az emberi hatás: a Mexikói-öbölben lévő torkolati részt “Halálzónának” nevezik, a rengeteg szennyező anyag-, és így a rendkívül alacsony oxigénszint miatt, ahol gyakorlatilag semmilyen tengeri élőlény nem marad meg.

mississippi river

Vagyis ezen hatások biztos eléréséhez “nincs szükség” nagy tankerhajók elsüllyedésére vagy már eseti katasztrófákra sem.

tiszai ciánszennyezésx. Tisza – Magyarország

Szerencsére nálunk nem ilyen katasztrofális a helyzet, az említett területek adottságai is igen sokmindenben eltérnek, a Tisza szennyezettsége nem kiugró mértékű. Érdemes azonban visszaemlékezni a 2000-es év januárjára-februárjára, a tiszai ciánszennyezés időszakára. A nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből az ülepítő gát átszakadását követően kb. 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ebből a Szamosba és végül a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja a katasztrófa kiindulási pontján a megengedett határérték 180-szorosa, míg a Tiszába érve 135-szöröse volt. A 40 km hossza elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le a folyón, hatalmas pusztítást eredményezve az élővilágon.

A duzzasztásnak és áradásoknak köszönhető folyamatos felhígulás során a Tisza-tónál 34-szeres, Szeged alatt pedig 15-szörös volt a határérték-túllépés, azonban még Belgrád környékén is halpusztulást okozott a szennyezés, és Bulgáriában is meghaladta a határértéket.

Az ezen cikkel kezdődő cikksorozat egy az Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíj a konvergencia régióban pályázat kereteiben valósul meg. A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: