Skip to content

2013-11-01

2

Ivóvíz és vízszennyezés 2. rész

Készítő: Zoli

A felszíni vizek részletezését követően folytassuk a sokkal jelentősebb édesvíz-forrást képviselő felszín alatti vizekkel. Magyarországon az ivóvízigény döntő részét, 95%-át a felszín alatti vizekből nyerjük, vagyis kiemelkedő fontossága van e vízkészlet állapotának. A napjainkban jellemző, intenzív mezőgazdasági és ipari tevékenység során jelentős szennyezőanyag jut a felszín alatti vizekbe, emellett a városok is igen nagy szennyezési forrást jelentenek. 

A szennyező anyag több helyről származhat, mind természetes, mind mesterséges (antropogén) forrásból.

Természetes eredetű szennyező anyagok

Kémiai és fizikai folyamatok következtében az atmoszférából, bioszférából és a litoszférából kerülhetnek szennyező anyagok a felszín alatti vizekbe, elsődlegesen a talajvízbe.

Ilyen lehet például a talajvíz sótartalma, ami a talaj és a kőzetek sóiból származik, vagy különböző savas esők és egyéb természeti jelenségek következtében adódó szennyezések.

Antropogén (emberi eredetű) szennyező anyagok

Ezek a következők lehetnek:

  • Szilárd hulladék lerakók
  • Szennyvíz-tározók
  • Mezőgazdaság
  • Olajszivárgás vagy elfolyás
  • Mélyen elföldelt toxikus hulladékok

Az emberi tevékenység során a legkülönbözőbb féle vegyületek, toxikus és káros anyagok kerülnek a földfelszínre, talajra, illetve felszíni vizekbe, amelyek jelentős része így vagy úgy a felszín alatti vizekbe szivárog.

A szennyezés hatása pedig sok esetben csak késleltetve, évek, vagy évtizedek múlva jelentkezik, ugyanis az egyes szennyezések csak bizonyos idő elteltével kerülnek a talajvízbe, majd a vízzáró rétegekbe. Így a most felfedezett szennyezéseket akár 30 vagy 40 évvel ezelőtti tevékenységek okoznak.

Az egyes vegyületek túlzott mértékű felhasználása éppen a kívánttal ellenkező hatást fejtheti ki.

Műtrágya-használat

mutragyaA nitrogén tartalmú műtrágyák használata az ’50-es évektől kezdve a 20-szorosára növekedett, a minél nagyobb termés elérésének érdekében. A növények azonban csak korlátozott hatóanyag hasznosítására képesek, így előfordul, hogy a kiszórt műtrágyának akár a fele is kárba vész. Ez aztán átszivárog a talajon, és a talajvízbe, majd vízzáró rétegekbe kerül.
A nagy nitráttartalmú víz egészségügyi problémákat, vagy akár halált is okozhatnak, főleg gyermekkorban.
A túlzott nitrátkoncentráció a növény immunrendszerét is gyengítheti, így érzékenyebbé téve a betegségekre és fertőzésekre.

Peszticidek (növényvédő szerek) használata

A túlzott peszticidhasználat is káros, a talajba mosódva sok ideig a talajban marad és káros hatást fejt ki. Erre példa a DDT nevű klórvegyület, amely az Egyesült Államokban még a használat betiltását követően 30 évvel is kimutatható a felszín alatti vizekben. Ezek az anyagok élő szervezetbe jutva fokozatosan halmozódnak fel, a tápláléklánc tagjaiban egyre magasabb mértékben, egy mennyiség után jelentős károsodást okozva.

Hulladéklerakók és szennyvíztelepek szennyezése

hulladéklerakóHabár napjainkban egyre komolyabb környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük a települési szilárd hulladéklerakóknak és szennyvíztelepeknek is, ez nem mindig volt így. Emiatt az ilyen telepek alatt lévő felszín alatti vízréteg is számos esetben az egészségügyi határértéket jóval meghaladó mértékben tartalmaz többféle szennyező anyagot is. Az állapot javítására súlyos közpénzeket költenek el (a cél egyértelműen nemes) hasonló környezetvédelmi célokra, amely során korszerűsítik az ilyen telepeket, és megpróbálják elhárítani, megszünteti a szennyező hatást. A hulladéklerakók és szennyvíztelepek témakörével a továbbiakban még részletesebben is foglalkozunk.

Ipari szennyezések

Elég, ha csak eszünkbe jut az előző cikk, és elképzelhetjük, milyen mennyiségű szennyező anyag szivárog a felszín alatti vizekbe az olyan kiemelt szennyezettségű folyóvizekből, mint az említett folyók.

Egyéb szennyeződések

toxic barrelTalán végeláthatatlan lenne a lista, ha végigmennénk azon, hogy milyen módon kerülhet szennyező anyag a felszíni és felszín alatti vizekbe. Ez lehet olajszivárgás, illegális módon (vagy nem elég körültekintő módon) elföldelt toxikus hulladékok, vagy éppen a kommunális szennyvízzel a vizekbe kerülő gyógyszermaradványok, amelyek aztán a természetes vizekbe kerülve szép lassan, de egyre jelentősebb mértékben fejtik ki hatásukat az élőlényekre, így az emberre is, a legmodernebb szennyvíztisztítási megoldások ellenére.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: