Skip to content

2013-11-02

2

Belső hangod igazat mond!

Készítő: Kovács Miklós

A szereplő fiktív és bármilyen egyezőség a valósággal csak a véletlen műve. Egy történetet írok le, amiben ha magadra, vagy barátaidra ismersz már nem csak a véletlen, sokkal inkább a “mindennapok embere” tekint vissza rád.

Kora reggel felkelt és édes csókot nyomott a barátnője homlokára. Rutinfeladatok sora várta, mosakodás, tükörbe bámulás, müzlis tál felett ablakon át révedés, munkaruhába bújás, lecsorgás a 4. emeletről, bele a hajnali fények városába. A mosolya és az arca már nem volt felhőtlen, a felnőtt világ érdes és karcos súrlódása megkoptatta. Régi énje belülről változást akart, a körülmények azonban erősebbnek bizonyultak nála. Ezt mondta legalább is mindig, amikor szóba jött, hogy meg kellene valósítania azt, amit mindig is akart. A körülményeket okolta, kezdetben azt, hogy “-Tudod, a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni, 2-3 év és utána azt csinálom majd, amit akarok.”, utána a házasság és a gyermekek már újabb kifogásként szolgáltak “-Figyelj, már úgysem tudok váltani, pénzt kell keresnem, különben…meg, amúgy is, olyan bizonytalan a másik út…”. 

"Amint elcsitítod az elmédet, meghallod a belső hangodat."

“Amint elcsitítod az elmédet, meghallod a belső hangodat.”

Belső hangja egyre gyengébb lett, a megkoptatott külső mögött. Maradt a lepel, a búra, a köpönyeg, a felöltött álca, amit levenni már önszántából nem tudott. A külső örült annak, hogy van munkája, amit a belső nem szeret, egy olyan országban él, amit már megszokott, fel sem tűntek neki ha elveket áthágva előzték meg, a taposómalom mindennapivá vált. Belső énje “akaratos” kitöréseit akkor vette észre, amikor néha mellkasán a nyomás erősebbé vált. Ilyenkor teljes erejével arra koncentrált, hogy minél jobban befalazza, elkerítse, lenyomja magában a belső hangja által felkínált lehetőségeket: “-Hagyd ott a munkádat! Ne akarj olyan helyen élni, ahol nem becsülnek meg! Értsd meg, ez nem mehet így tovább! Erős vagyok, bízz bennem!” Persze, ha ÉN el tudlak nyomni…kifejezetten erős lehetsz… mit kezdenél itt kint? Megmutatnád, hogyan lehet elbukni? Engem tennél a célpontjává mindennek! Minden, amit eddig felépítettem porrá lenne!

Figyelj oda a belső hangra!

Igen, a megkoptatott külső nem akarja azt, hogy az ő szép kártyavárát a semmibe döntsük. Nem akarja azt, hogy a belső hang erősebb legyen nála, hisz sosem hallgatta meg igazán. A külső ÉN, visszatükröződések sorozatából épül fel, azokból, amit mások gondolnak rólunk. A külső éned az, amelyiket érdekli mások véleménye. Sok mai önfejlesztő cikkben olvasod azt, hogy ne törődj másokkal, ne hagyd, hogy mások ítéljenek meg. Ezt ha végig gondolod, azért kell megtenned, mert a mások véleménye a te külső Énedet érdekli, a belsőt sohasem foglalkoztatta. Belül, legbelül, mindig is tudtad, hogy értékes vagy, hogy egyedi, hogy így van jól, ahogy van minden. Mivel azonban úgy nőttél fel, hogy nem tanultál meg hallgatni a belső énedre, ha megszólal inkább pótcselekvésekbe fogsz, zagyvaságnak tűnik, amit mond. A pótcselekvésekben nincs hiány, erre épül a társadalmunk nagy része. Napi hírek böngészése, facebookozás, TV nézés, netezés.

Nem mondom meg neked, hogyan figyelj oda jobban a belső énedre. Ezt neked kell kitalálni. Hidd el menni fog, és nem végzed úgy az 50-es éveid környékén, hogy eleged van az igahúzásból, érdektelen vagy a legtöbb történéssel kapcsolatban. Ahogy egyre idősebb leszel nem fogsz belemerülni ebbe az önsajnálatba, nem fogod a szomszédot szidni azért, mert a gazdaság nem pörög. Az idősek bölcsek, igen, mert 70-80 évesen már könnyű belátni, hogy máshogy kellett volna. Jöjj rá most, ne vesztegesd életed hosszát (direkt nem fogalmazok úgy, hogy az IDŐdet) arra, hogy felesleges dolgokon aggódsz.

Reklámok
2 hozzászólás Post a comment
  1. Sweetzusje
    nov 3 2013

    Szia Miklós! Nagyon tetszik a cikk és talán véletlen, hogy pont a héten hallgattam meg Wayne Dyer előadását, aminek a lényegét ő egy mondtatban foglalta össze: Connect to your source. Nem könnyű feladat, de szerintem gyakorlással meg lehet tanulni. Felteszed magadnak a kérdést: Azért csinálsz valamit, mert (úgy gondolod, hogy ) elvárják tőled vagy azért, mert igazán akarod?

    Válasz
  2. Láng Eszter
    nov 28 2013

    :))

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: