Skip to content

2013-11-08

2

Élővizeink védelme: a Víz Keretirányelv

Készítő: Zoli

Korábban áttekintettük, hogy milyen szennyezési forrásai lehetnek a felszíni, és kiemelten a felszín alatti vizeknek. Az ivóvízkészlet minősége és mennyisége létfontosságú, mondhatni stratégiai jelentőségű tényező Magyarországon, és a Föld más tájain is (van, ahol fokozottabban kiütközik ez, egyes területeken egy-egy jelentősebb aszály is dönthet életről vagy halálról).  Szerencsére Magyarországon szennyezettség szempontjából még nem túl negatív a helyzet, ez maradjon így a jövőben is. Ennek érdekében dolgozták ki európai szinten a Víz Keretirányelvet, ami a cikkben részletezésre kerül, egy konkrét témakör előkészítéseként. 

Az éltető víz védelmével kapcsolatos törekvések már a ’70-es évektől kezdtek mindinkább kibontakozni. Az Európai Közösség jogszabályok sorozatát léptette hatályba, azonban ezek ellenére a vizek állapota nem javult az elvárt mértékben, és néhány esetben még tovább romlott. A ’90-es években elkezdték keresni a módját annak, hogy hogyan lehetne javítani az európai vizek minőségét, és visszaszorítani a szennyező tevékenységeket.

Így megszületett az Európai Unió új vízpolitikája, és ennek végrehajtásához dolgozták ki a Vízügyi Keretirányelvet, amelyet 2000. december 22-én léptették hatályba.

A Víz Keretirányelv (teljes nevén Vízgazdálkodási és Vízi Környezetgazdálkodási Keretirányelv)

Tisza-tóA Keretirányelv egy olyan új megközelítést vezet be a vízgazdálkodásban és a víz védelmében, amelynek sajátossága, hogy nem az ország- vagy politikai határokon, hanem a természetes földrajzi és víztani közegeken, a vízgyűjtő területeken alapul. Egyben előírja a különböző EU-s szakpolitikák összehangolását, és pontos menetrendet határoz meg a fellépésre, amelynek következtében 2015-re Európa minden vizének jó állapotba kell kerülnie. A “jó” jelzőnek való megfelelés pedig számos kritériumot von maga után, ami még komplexebbé teszi a témakört.

Tény, hogy Európa vízkészletére igen nagy terhelés nehezedik. A legfrissebb adatok szerint a felszíni vizek 20%-át komolyan veszélyezteti a szennyezés. Az EU-s városok kb. 60%-a túlzottan igénybe veszi a felszín alatti vízkészletét, emellett a természetes vizes területek 50%-a veszélyeztetett.

További nehezíti a dolgot, hogy az emberiség alapvető szükségleteként elfogyasztott vízmennyiségen túl a gazdasági növekedés is vízfelhasználáshoz kötött. Vagyis a vízigény egyre nő, és már most az uniós népesség csaknem fele vízhiányos országban él, ahol a vizet túl nagy arányban vonják el az édesvízi ökoszisztémákból.

A Vízügyi Keretirányelv célja

Legfőbb célja, hogy megteremtse a jogi kereteket a szárazföldi-, az átmeneti-, a parti- és a felszín alatti vizek védelmének megvalósításához, ezen túl:

  • A vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek állapotának javítása és védelme.
  • A vízkészletek fenntartható használatának elősegítése.
  • A különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése.
  • A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése.
  • Az áradások és aszályok hatásainak mérséklése.

A Keretirányelv előírásai a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozóan

vízgyűjtőA felszíni vizekkel kapcsolatos legfontosabb előírások:

  • El kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt.
  • El kell érni az erősen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt.
  • Meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását.

A legfontosabb előírások a felszín alatti vizekre:

  • El kell érni a jó mennyiségi és minőségi állapotot 15 év alatt.
  • Vissza kell fordítani a jelentős terhelési trendeket.
  • Meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történő bejutását.
  • Meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását.

Az Irányelv komoly szankciókat is megjelöl a vízvédelemmel szembe menő, vagy megkerülő emberi tevékenységre. Ezzel együtt legfőbb cél a már közhellyé vált gondolat az élővizek esetén is, miszerint a jövő generációira legalább olyan minőségben hagyjuk a vízbázisokat, mint ahogy mi kaptuk azt elődeinktől.

A jelenleg (túl) sok helyen tapasztalható mentalitás alapján pedig úgy látom, ennek elérése egyáltalán nem egyszerű feladat, ha egyáltalán lehetséges.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: