Skip to content

2013-11-24

6

Üzleti terved egy oldalon, logikusan, megkapóan

Készítő: Rab Máté

Egyetemista koromban egy üzleti tervet 10+ oldalban raktunk össze, manapság ez leszűkült 2-3 oldal szövegre. Erre itt az 1 oldalas verzió, a Business Model Canvas. Bemutató, értelmezés, videó, másolható sablon, és minden tudnivaló magyarul a modellről ebben a cikkben.

Aki írt már üzleti tervet tudja, hogy végeláthatatlan hosszan lehetne sorolni azokat a dolgokat, amivel meg akarod győzni az olvasót. Még leszűkíthetőek a témakörök, lehet lényegre törően is fogalmazni. Ebből alakult ki 2008 körül, majd fejlődött tovább és véglegesedett 2010-re a Business Model Canvas (Üzleti Modell Vászon), röviden Canvas modell. ‘Nomen est omen’, egy darab vásznon kell bemutatnod azt, hogy miből is fogsz pénzt csinálni. Ennél tömörebben nehéz megfogalmazni bármit, talán ezért is tarolta le a stratégiai tanácsadó piacot a Canvas modell.

Rövid háttérsztori: Alex Osterwalder, svájci világpolgár, PhD-s közgazdász megalkotott számos üzleti modell elméletet, közöttük a legsikeresebb a Canvas modell. A Business Model Generation könyve 26 nyelven félmillió példányban kelt el, ebben 470 üzleti modellt elemez. A könyv legjobb része, hogy új modelleket is kitalálhatsz vele, nem szab kereteket (de ad számtalan kulcsrakész megoldást is persze). Már 3 éves a modell, Alex azóta bejárt minden kontinenst, a legtöbb menő üzleti egyetemet és persze a Fortune 500 cégek javát.

A Canvas modell bemutatása

A Canvas modell lényege, hogy 9 terület alapján vázolja üzleti elképzelésed, vagy mutatja meg működő üzleti modelled. A vászonra tekintve pillanatok alatt átlátható a működőképesség és kiszúrhatóak a hibák, gyengeségek. 4 nagy kategóriára lehet osztani: infrastruktúra (úgymint kulcspartnerek, kulcstevékenységek és kulcsfontosságú erőforrások), értékajánlat (value proposition), vevők (beleértve a vevői kapcsolatot, az értékesítési csatornákat és a vevői szegmenseket), valamint a pénzügyek (költségek és bevételi források). Egy szemléletes ábrába foglalva az egészet:

business canvas modell

Az ábra nagyon jól bemutatja, hogy mi függ mitől. Az infrastruktúra csoport hármas egységet alkot, az értékteremtés a kiinduló pontja a vevői hármasnak, és mindennek az alapja a két pénzügyi rész. 2 percben ez a videó is összefoglalja:

A modell értelmezése

Key activities (kulcstevékenységek): minden olyan tevékenységed, amely az értékteremtéshez szükséges. Tehát semmi sallang, csak a legfontosabbak, ami nélkül nem érzi a vevő, hogy kapott volna valamit. Ez az egyik legfontosabb vízválasztó sok cégnél, hogy van-e a cégen belül olyan tevékenység, ami hozzáad a termékhez/szolgáltatáshoz egy egyediséget. Ha igen, ezt nevezik versenyelőnynek.

Key resources (kulcsfontosságú erőforrások): amik nélkül nem megy. Minden más kategória szükséges eszközeit itt kell listázni. Tehát ideértjük: emberek, tőke, fizikai és szellemi termékek.

Key partners (kulcspartnerek): egy értékteremtő folyamat attól sodorja magával a nagy tömegeket, ha az értékteremtő lánc kiegészül a beszállítóiddal és esetleges közvetítőiddel, vagy akár a vevőiddel. Itt fel kell sorolni azokat a partnereket, akiktől beszerezzük a kulcsfontosságú erőforrásokat vagy kiszervezzük a kulcstevékenységünket.

Value proposition (értékajánlat): azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyek kiszolgálják a célcsoportunk igényét. Ez különböztet meg a versenytársainktól. Beletartozhat bármi: újdonság, teljesítmény, személyre szabhatóság, megvalósíthatóság, dizájn, márka, ár, költségcsökkentés, elérhetőség, felhasználhatóság. Ha nem is mind, de ezek közül egy-kettőre szükséged lesz a sikeres üzlethez.

Customer segments (vevői csoportok): ugye a lényeg, ki veszi a cuccod. 🙂 Mára elértük azt a szintet, hogy mindenki tudja a marketing első alapszabályát, miszerint a vevőidet csoportosítani kell, nem árulhatsz minden egyes embernek. Képezz belőle homogén, hasonló tulajdonságú csoportokat, írd le a tulajdonságaikat, itt pedig főleg emeld ki azt is, hogy mivel teremtesz nekik értéket. Ha több vevői csoportot is meghatározol, akkor emeld ki, hogy kik a legfontosabb vevőid! (Alacsonyabb marketing költségvetésnél elsőnek rájuk kell céloznod!)

Customer relationship (vevői kapcsolat): aki még mindig úgy reklámoz, hogy a saját cuccát hirdeti, az sajnos lemaradt egy évtizedet a marketingben. Sőt, a vevői igényekre adott válasz sem mindig elegendő már (ahogy ezt itt már megtanultad). Persze most elfogult (gyakorlatias?) voltam, ide azt írsz, ahogy elképzeled a kapcsolatodat a vevővel. Ez lehet automatizált, személyes, személyre szabott, önkiszolgáló, közösség alapú vagy közösen felépítő. Mindegyik magában izgalmas, de érdemes kiválasztanod, hogy melyikkel indulsz.

Channels (értékesítési csatornák): milyen csatornákon érhetőek el a legkönnyebben a vevőink, mit néznek rendszeresen? Melyik a legköltséghatékonyabb és melyik a legjobban működő? Leegyszerűsítve, azt a kommunikációs felületet jelenti, ahol a céged és a vevőid találkozni fognak.

Cost structure (költségstruktúrák): a tevékenységed pénzügyi következményeinek összefoglalója. Tehát hol és mire folyik el a pénz. Ezen túl tartalmazza azt, hogy mi vezérel az árazásnál: költségek (minél alacsonyabb áron előállítani a terméket, például Tesco gazdaságos) vagy az érték (minél nagyobb értéket teremteni a vevőnek, például Rolex). Az első sem feltétlenül jelent gagyit, mint ahogy a második sem szuper minőséget! A költségstruktúrák részhez írd be, hogy milyen várható fix és változó költségeid lesznek, valamint tudsz-e építeni a méretgazdaságosságra.

Revenue streams (bevételi források): a legédesebb rész. 🙂 Annak a leírása, hogyan szerzel bevételt minden vevői csoportodtól. Számtalan lehetőséged van, csak pár példa:

  • értékesítés (kereskedelem)
  • szolgáltatás használatának díja (pl.: csomagküldés)
  • feliratkozási díjak (könyvtár, bérletek)
  • kölcsönzés, bérbeadás (lakás)
  • licenc díj (McDonalds, Fornetti)
  • közvetítői díjak (ingatlanközvetítő, pénzügyi tanácsadó)
  • reklámbevételek (reklámfelületet értékesítesz, például honlapok)

Ha rendszerben gondolkozva építed fel a Canvas modelledet, akkor igaz, hogy többször kell átírnod, de a végeredmény egy tökéletesen működőképes üzleti modell lesz (legalábbis papíron ;)).

Vázold saját ötleted!

Mi a legegyszerűbb felhasználási mód? Nyomtasd ki óriási méretben, üljétek körbe a lapot a társaiddal és irkáljátok tele! Online is használható, vagy nyomtatható verziót le tudtok tölteni innen, nyugodtan másoljátok a saját fiókotokba.

canvanizerAki ennél vadabb terveket sző és szeretne még személyre szabottabb Canvas modellt, annak is van jó hírem! A Canvanizer honlapon gyorsan, egyszerűen és ingyen ki tudod választani a számodra ideális üzleti modellt, majd a honlap segít is a kitöltésében.

Végül pedig az egész modell szülőatyjának, Alexnek is van egy cége (meglepő módon!), akik üzleti modellek felállításában segítenek. Sőt, itt még a könyvet is megveheted.

Advertisements
6 hozzászólás Post a comment
  1. Nagyon jó, de…

    és ez nem a rendszer hibája, vagyis mégis valamiféle “rendszeré”, amikor egy vállalkozó azt sem tudja mi a SWOT, a benchmark…

    de igen, terjeszteni kell, a személetet, az igét, tervezés, elemzés, piackutatás, időmenedzsment, önfejlesztés…. témakörben is… van még miről írnunk! 😉

    Válasz
  2. Lolita
    ápr 12 2015

    Kicsit íróasztalszagú, elméleti konstrukciónak tűnik első pillantásra. Például nem veszi figyelembe, hogy költségekkel nemcsak a beszerzésnél és a gyártásnál, de az értékesítésnél is számítanunk kell. Jó lenne legalább egy részletes esettanulmány (sehol az interneten nem találtam ilyet), ami bemutatná, hogy komoly cégek, komoly projektre használják-e/használták-e, és ha igen, hogyan?

    Válasz
    • Kinga
      máj 11 2015

      Kedves Lolita,
      ezen a linken láthatod, hogy melyik komoly cég használta már ezt. Mindenkinek a saját cégére vonatkoztatva kell végiggondolni a különböző részeket. Ez egy nagyon logikusan felépített keretrendszer, amit fel tudsz tölteni a vállalkozásod egyéni igényei szerint.
      http://businessmodelgeneration.com/canvas/bmc

      Válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. Ötletedből így lehet cég – külföldön | Debrecen Bár
  2. 8 hasznos mutató üzleti tervezéshez | Debrecen Bár
  3. Hiányzik valami az üzleti tervedből? | Debrecen Bár

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: