Skip to content

2013-12-08

Innovációs Igazgatót minden városba!

Készítő: Rab Máté

Chief Innovation Officer, azaz Vezető Innovációs Igazgatót minden városba (ha nagyon magyarosak akarunk lenni). Ez az a pozíció, amely nyugaton segíti a lakosság innovatív potenciáljának kiaknázását. Nem jött-ment hóbort, inkább egy, már a gazdaságban kiválóan működő funkció önkormányzati szintre való átültetése, amely a társadalmi innováció motorja.

Minden az üzleti szférában kezdődött. Először voltak a gyártásvezetők, majd a folyamatoptimalizálásért felelős személyek (ez ma már a lean), majd a termékfejlesztők, szorosan követve őket az ipari kutatók. A tiszta kutatói csapatot – főleg ennek felsővezetői képviselőjét – csak a nagyon nagy gyártók engedhették meg maguknak, például a gyógyszeripar. De még itt is változott a trend, és inkább az egyetemi kutatókra, azok szabadalmaira, spin-off cégeikre szakosodtak (felvásárolták őket ötletestől), nem a saját K+F részlegre. Még egy lépést téve, kialakult a Chief Innovation Officer szerepkör. Nehéz körülírni, de a feladata az, hogy olyan új ötletekkel álljon elő (a csapatával együtt), melyek sikerrel ültethetők át a cég üzleti gyakorlatába. Van ilyen felsővezető a Pfizernél (gyógyszergyártás), Lockheed Martinnál (fegyvergyártás), a Sonynál (szórakoztató elektronika), a NASA-nál (űrkutatás), és a Walt Disney Company-nél (rajzfilm-, és filmgyártás), csak hogy pár példát említsek. Rendszeresen szerveznek konferenciákat, ahol egymással osztják meg a tapasztalatokat, jó gyakorlatokat.

Mit is csinál egy innovációs vezető?

Ha innovációról beszélünk, akkor sokan először fehér köpenyes tudósokra gondolnak, akik törékeny üvegcsékkel teli laborokban öntözgetnek színes folyadékokat, vagy éppen a számítógépét vadul csapkodó, strandot csak háttérképként látott informatikus juthat eszünkbe, amint megír egy újabb programot. Az innováció egy ingoványos talaj. Tele van zsákutcákkal, félkész ötletekkel, finanszírozhatatlan elképzelésekkel. Az innováció általában csapatmunka, ami a különbségeken nyugszik. Különböző kultúrájú emberek dolgoznak ugyanazon az elképzelésen, csak teljesen más szemszögből, miközben váratlan felfedezéseket tesznek. Ahogy Steve Jobs mondta a kreativitásról:

A kreativitás csak a dolgok összekapcsolása. Amikor kreatívokat kérdezel arról, hogyan jöttek rá valamire, lényegében elszégyellik magukat, mert csak eszükbe jutott pár régi élményük, melyek alapján egyértelműnek tűnt számukra az újdonság. Pedig erre kevesen képesek! Keveseknek van széleskörű tapasztalata vagy képessége a nagyobb rálátásra, és még kevesebben képesek összekötni a dolgokat ezek alapján.

Egy városi innovációs vezető munkája egyrészt a tanításból áll, hiszen meg kell értetnie az innováció szerepét és fontosságát a környezetével. Másrészt viszont az innovációs folyamat menedzseléséből, ami támogatja az ötletek születését, segíti az életképességi szelekciót és megvalósítja az elképzelést. Az USA-ban már több városnak (Maryland, Massachusetts, San Francisco, Kansas City és Philadelphia) van már saját innovációs igazgatója. A kansasi Ashley Z. Hand azt nyilatkozta, hogy a kreatív probléma megoldásra, valamint a városlakók bevonására fog törekedni. “Megvan a lehetőségünk arra, hogy növeljük a városlakók vállalkozói szellemét, ezáltal szolgáljuk ki a közösség igényét, erősítsük a szomszédságokat, és növeljük a (kormányzati) koordinációt, minőséget és hatékonyságot.

Hogyan lesz egy kósza városi ötletből innováció?

Számtalan módja lehet, mégis 3 kulcstényezőt azonosítanak a szakértők: tehetség, technológia és tolerancia. Ebből az első kettő érthető, a toleranciára pedig a már fentebb leírtak a magyarázat, miszerint a kreativitáshoz különböző típusú emberek kellenek, akiknek toleránsan kell egymáshoz – és egymás ötleteihez – állni. Tehát a városoknak sem csak irodaépületek és kutatólaboratóriumok szükségesek, hanem olyan nyitott terek, ahol a téma iránt érdeklődők megtalálhatják egymást és segíthetik a másik gondolkodását, ötletmegvalósítását. A Google irodák sem azért olyan színesek, nyitottak, játékosak, mert ez most a trendi, hanem mert az innovatív ötleteket a kreatív terek inspirálják, és ehhez a cég szívesen enged teret.

Nem kell viszont egy ötletnek mindentől újabbnak lennie! A 20. század közepén Tokió rengeteg kerékpárt importált, minden városlakó elkezdte azt használni, mert hatékonyabb volt, mint a tömegközlekedés. Ezért lassan kialakultak a helyi javítóműhelyek, ahol a kerékpárokat rendbehozták. Majd ezek a műhelyek elkezdtek saját alkatrészeket gyártani, míg végül eljutottak a Made in Japan bringákig, és azok exportjáig. Persze ez egy egyszerű példának hangzik, viszont ha valaki megnézi a mai fejlődő biotech/informatikai közösségeket, akkor ugyanezt a folyamatot látja: importált technológia széleskörű felhasználása, benne apróbb újítások, amíg ki nem kerül egy saját szabadalom, melyet el lehet adni világszerte. Viszont nálunk ezek a folyamatok jórészt “inkubált környezetben”, azaz egyetemeken vagy kutatóintézetekben történnek, nem pedig városi szinten.

Egy városi innovációs igazgató “napja”

Adel Ebeid Philadelphia városának vezető innovációs igazgatója már közel 2,5 éve. Ezt megelőző autóipai karrieréhez tartozik a digitális jogosítvány bevezetése, melyet ő vitt véghez. A város rábízta az IT innovációs stratégiájának végrehajtását. Tehát a digitális élethez kell közelebb vinnie minél hatékonyabb módon a helyi lakosokat. Munkáját kiemelkedően végzi, hiszen nemrég megkapta a Fehér Ház kitüntetését a Champion of Change (a változás bajnoka) díjat. 2011-es kinevezése után indította el az Innovation Academy-t, amellyel a tehetségek körét növeli. Elindult az Innovation Lab, ahol bárki kivitelezheti a saját ötletét. 2012-ben nevezték ki az első Vezető Adat Igazgatót (Chief Data Officer), aki az önkormányzat adatbiztonságán túl az átláthatóságot is növeli a lakosok számára. Bevonják a lakosságot is a technológiai fejlesztésekbe (lakossági fórumok, vélemény-nyilvánítási lehetőség számos módon), és az Open Data koncepcióra állnak át, tehát az adat legyen a kapocs mindenki között. Ebből kialakult a közösségi vállalkozói díj, a Bloomberg Award.

A Bloomberg-díj szép utat járt be: először Philadelphia városa adományozott 1 millió dollárt annak a városnak (!), aki legjobban használja ki a közösségi vállalkozás szellemét. Providence nyerte a versenyt, az alábbi videó volt a reklámjuk, összesen 305 amerikai város nevezett.

Bloomberg_Philanthropies_LogoAzóta a tétek nőttek. Már 9 millió dollárt lehet elnyernie a leginnovatívabb városnak, és az amerikaiak direkt Európában keresik a nevezőket! Sőt, még él a nevezési időszak, minden 100 ezres lélekszám feletti város nevezhet. A “Polgármesterek Versenyének” is nevezik. Egyetlen feltétel, hogy egy vadiúj vagány ötlettel kell neveznie a városvezetőnek, amellyel egy súlyos nagyvárosi problémát old meg innovatív módon. De nemcsak a saját városában kell ennek működnie, hanem bátorítania kell minden nevezőt/érdeklődőt, hogy ő is megtegye az ő városában. Tehát az ötletnek másolhatónak kell lennie. Minden további részlet és nevezés ezen a honlapon!

Hol tartunk mi?

Gyakran tartotok optimistának, de szerintem ezen a területen kifejezetten nem vagyunk lemaradva! Persze vannak már olyan városok (például Philadelphia is), akik messze előttünk járnak, de ha magyar mértékkel és mérettel nézzük, akkor nekünk is megvan minden alapunk, hogy növekedjünk: Miskolc 17 ezer laptopot oszt ki a lakosok között a digitális város jelszóval. Ezek után miért ne lehetne Debrecen a következő? Az EU kiemelten támogatja az “intelligens városokat” (smart cities), számos pályázati kiírás fogja ezeket a kezdeményezéseket tovább vinni. Az egyetemünk a legjobb táptalaja a kutatói tehetség kibontakozásának, és a különbözőségek megértésére, a közös gondolkodásra is vannak már fórumok! A vállalkozóknak, vállalkozni vágyóknak ott van az Iparkamara, az ÉARFÜ, az INNOVA, a középiskolások választhatják a Team Academy-t, és persze a startup lázt meglovagolni vágyóknak a legjobb választás a DebTech Meetup (december 10., kedd, Roncs, 18 óra!).

Persze van még teendő: az önkormányzat kinevezhetne egy csak az innovációval foglalkozó (legalább) középvezetőt, a városban felállhatna egy rendszeres vállalkozói közösségi tér (mondjuk coworking iroda), az “ötletből terméket” mögé kellene egy olyan szervezet, aki összekapcsolja a meglévő szereplőket, így egyablakos üzemmódban segíti a feltalálókat, és még sorolhatnám. De ha van fejlemény, arról a Debrecen Báron biztosan olvasni fogtok! 😉

Advertisements

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: