Skip to content

2014-05-11

2

100 hely, amit látnod kell! …biztos?

Készítő: debrecenbar

Másfél év szekrényben tartogatás után végre kiraktam a kaparós térképemet (lekaparod, ahol voltál, és alatta színes) – és mit ne mondjak, még bőven van mit kapargatni. Elfogott a pánik, hogy tulajdonképpen még sehol se voltam, az útlevelemben is csak egy-két kósza pecsét (a schengeni egyezmény szomorú mellékhatása), mit írogatok én itt utazásról?

Egy olyan korban élünk, amikor az számít, hány fesztiválra mész, hány képet töltesz fel, hány barátod van Facebookon… mindent azonnal akarunk, minél többet, legyen kipipálva. Egy gyors fotó a piramisoknál, a Big Ben előtt, meg a pisai ferde toronynál (ó, az nekem is van!), Instagram, haladjunk. Na de mikor voltunk igazán egy országban? Ha átmentem Luxemburgba tankolni, akkor lekaparhatom a térképemen?

PastedGraphic-1

Nem kapartam le. Nem beszéltem senkivel Luxemburgban, nem tévedtem el, nem történt semmi olyan, amit csillogó szemekkel mesélnék fűnek-fának. Utazni, egy országot megismerni nekem nem azt jelenti, hogy becsekkolok a szállodába, medence étterem buli, milyen jó volt “görögben”, Akropolisz kipipálva.

A legemlékezetesebb dolgok soha nem szerepelnek a listán. Pedig ilyesmik lennének rajta:

  • kávéillat követése Mostar utcáin
  • isteni sajtosszendvics az út szélén Bulgáriában
  • találkozó egy hegyikecskével a Tátrában
  • három nap egy nevesincs faluban török nagynénik és nagymamák főztjén
  • reggeli mosakodás a Peipsi tóban az erdő szélén
  • tzotzil nyelv hallgatása egy mexikói kisbuszon
  • újságolvasás London egyik külvárosában.

Ha választanom kellene, hogy ezeket adom vissza, vagy Cancúnt, Isztambult és a Tower Bridge-et, inkább menjenek a nevezetességek. Maradjanak meg nekem az eltévedések, a reggelik, és a török ismerősöm rokonai, akikkel leginkább kézzel-lábbal kommunikáltam.

Persze a kettő együtt jár, nincs azzal gond, hogy a nevezetességekért mész el, én is látni akarom a kínai nagy falat. Csak néha érdemes félrerakni az útikönyvet, lekésni egy buszt, két utcával előbb befordulni. Megkérdezni a sátorszomszédot, hogy ő mit csinál holnap.

Ami pedig a kaparós térképet illeti: jó érzés, hogy van még mit lekaparni. Minél többet utazom, annál inkább érzem, hogy mennyi helyen nem jártam még, és mennyire keveset tudok a világról. Fogalmam sincs, milyen színű lehet Afrika a kaparós térképemen – meg úgy egyáltalán. És nagyon kíváncsi vagyok.

xx Eszter

Reklámok
2 hozzászólás Post a comment
  1. Rab Máté
    máj 12 2014

    Eszter, ilyen kaparós térképet hol lehet venni/szerezni? Érdekes játéknak tűnik, és ha pl elég nagy, akkor simán lehet, hogy csak egy régiót satírozol le, és ha már jártál a másik felében az országnak, akkor lesz teljes a térkép. 🙂

    Mi a hűtőmágnesekkel építjük fel a vaktérképünk, és a hűtő szerencséjére, még csak Európában jártunk. 🙂

    Válasz
  2. máj 12 2014

    szia Máté! én az Urban Outfittersben vettem Londonban, Scratch Map néven fut, 20 font. Európa elég kicsi rajta, kb. 80x60cm az egész, nagyobb országokban régiókat is lehet persze satírozni:) azt nem tudom, hogy Magyarországra szállítanak-e… ha nem, akkor egy kiruccanást megér 😉

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: