Skip to content

2014-05-15

Szabad a szólás – játék a joggal

Készítő: Kovács Miklós

Minden hónap második keddjén megrendezzük a Pár – Beszéd Estet, amin lehetőséget kaptok arra, hogy megmutassátok magatokat. A huszadik, jubileumi esten Zsugyó Virág debreceni Phd hallgató mutatta be nekünk a szólás szabadságával kapcsolatos tudnivalókat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közösen megalkotott véleményszabadságról szóló szimulációját (ITT MEGTALÁLOD!) játszottuk el. 15-nél is többen voltak kíváncsiak arra, hogyan működik ez a gyakorlatban.

Jogászként gondolkozni könnyebb, mint hittük!

Mindenki aktívan részt vett az érdekes esettanulmányok boncolásában. Szerencsére a részt vevők között üdvözölhettük Balogh Évát, aki szintén Phd hallgató, és a kutatási témája a szólás szabadság témaköre. A játék közben felmerülő kérdéseinkre Virággal közösen kapásból tudtak válaszolni, és ha megakadtunk, akkor ők a vita hevét mérsékelve a megoldások felé terelték a társaságot.

Mivel szeretnénk, ha a játék a továbbiakban mások számára is játszható lenne, ezért nem lőjük el a megoldásokat, és próbáljuk meghozni a kedvet hozzá.

A legjobb az volt a szimuláció során, hogy a nem jogász végzettségű fiatalok is képesek voltak rájönni azokra az alapvető és lényegi kérdésekre, amelyek a szólás szabadság alapját képezik. A vélemény és a tény különbségének, az emberi méltóság és a vélemény nyilvánítás kapcsolatának fontosságára rájöttünk, és ezek mentén alakult ki a feladatok feldolgozása.

Ez a bor szar!

Az első feladat egy olyan bírói döntésről szólt, amely egy állami tulajdonú borászat és egy újságíró közötti vitát zárt le. Az újságíró a szar szót alkalmazta a borászat borára, és ebből fakadt az érdekellentét. Szerinted lehet ilyet mondani egy borászat borára? Alá kell támasztania az újságírónak, hogy miért gondolja ezt? Ha eljátszod a feladatot, akkor megtudod! Mi már rájöttünk az eset nyitjára, és meg kell mondanom, a bíróság döntései mögött nem mindig a jogelmélet alapjai vannak jelen.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A barátnőm nagyon csinos!

A második feladat volt a legérdekesebb szerintem (ugye, ez is egy vélemény, és nem tény…:) ). Itt facebook falra kiposztolt mondatokról kellett eldöntenünk, hogy jogszerűek – jogszerűtlenek és illendőek – nem illendőek-e. Pl.: A barátnőm nagyon csinos. Ez egy vélemény, és mint olyan jogszerű és illendő is. (Az egy másik eset, ha valaki más felhúzott szemöldökkel és sóvárgó tekintettel azt mondja, hogy: A bharátnőd nagggyon csinosss! 🙂 – ez már nem illendő). De voltak ennél cifrábbak is, amelyeket nem volt ilyen egyszerű eldönteni. A jogszerűség határán táncoló, több oldalról megközelíthető mondatok is helyet kaptak a falra posztolt mondatok között. A jogszerűség könnyebben eldönthetőnek bizonyult, mint az illendőség. Itt elvi vitákba bonyolódtunk. Ezekből sokat lehetett tanulni, mivel nem csak a jogász szemszögéből láthatunk rá a problémára, hanem a közgazdász, agrármérnök, informatikus, közlekedésmérnök és projektmenedzser, közösség építő ember stb. véleménye is napirendre került.

Bombás-turbános Mohamed

A harmadik feladatnál mindhárom csoport kapott egy-egy esettanulmányt… horrk-horrk … nem, nem olyan unalmas, mint ahogy elsőre tűnik. Egy dán lapban egy olyan karikatúra jelent meg Mohamedről, ahol őt képi valójában ábrázolják (ezt a mohamedán hit szerint tilos) és egy bomba alakú turbán van a fején. Szerinted ezt tűrnie kell a mohamedán közösségnek? Meg kell-e büntetni az újságot? Ezekre a kérdésekre kellett választ találnunk. Meglepő volt, hogy mennyire pontosan tudtuk mi is megtalálni a helyes válaszokat és milyen jót beszélgettünk közben az alapvetően unalmasnak ígérkező jogi dolgokról.

Egy szó, mint száz, a száraz jogi szövegek mellőzésével, közérthetően át lehetett adni a jogelmélet alapjait egy olyan társaságnak, akik előtte nem sokat foglalkoztak a jog mindennapi megnyilvánulásaival. A szólásszabadság mindennapjaink része, és mint ilyen, igenis érdemes arra, hogy két órán keresztül elgondolkodjunk róla.

***

A szabadság nem tudja megvédeni önmagát!

Talán már te is hallottál a TASZ-ról. De mit is takar a rövidítés? Kik ők? Mit csinálnak? Miért hallani róluk egyre gyakrabban?  Társaság a Szabadságjogokért önmeghatározása szerint jogvédő és jogfejlesztő szervezet (itt egy videó, ami a legjobban összefoglalja a tevékenységüket). Jogvédők? Na akkor hagyjuk! Ha te is így érzel, ahogy sokan mások, akkor most ne add fel a cikk olvasását, mert megmutatom, milyen eredményeket ért el a TASZ, és hogy mit lehet egyáltalán elvárni tőle. Olvass tovább itt! >>>

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: