Skip to content

2014-05-16

Szennyvíztisztítás, mint kötelezettség

Készítő: Zoli

Magyarországon az ivóvízigény meghatározó hányadát, több mint 90%-át a felszín alatti-, míg egytizedét a felszíni vizekből fedezzük. A vízkészlet állapota, annak minősége döntő fontosságú, amelyet a napjainkban jellemző fokozott emberi tevékenység igen komolyan veszélyeztet. Az intenzív mezőgazdasági és ipari tevékenység során, illetve a településeken keletkező szennyvíz kezelése, tisztítása egyre inkább előtérbe kerül. Ezt bizonyítják az utóbbi időszakban egyre szigorodó környezetvédelmi előírások, vízvédelmi törekvések is.

Az ide kapcsolódó – Víz Keretirányelv nevű – dokumentum kiemelt célja a vízkészlet állapotának védelme és javítása, amelybe természetesen az a törekvés is beletartozik, hogy a felszíni és felszín alatti vizeinkbe minél kevesebb káros anyag kerüljön. Egyik jelentős szennyező forrás a már említett antropogén eredetű tevékenységekből származó szennyvíz, amely a településeken és különböző üzemekben termelődik. Ez a szennyvíz a folyamat végén az élővízbe kerül, így megfelelő mértékű tisztítása kiemelt jelentőséggel bír.

A gazdasági fejlődéssel és az életkörülmények javulásával párhuzamosan a felhasznált víz, így a keletkező szennyvíz mennyisége is folyamatosan nő. Emiatt nagy fontossággal bír a megfelelő tisztító hatást kifejtő, modern, hatékony, ugyanakkor környezetileg is előnyös technológiák alkalmazása, mint a fenntartható vízgazdálkodás felé tett lépések.

Előírások a szennyvíztisztításra vonatkozóan

A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú Irányelv a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk tekintetében szabályozza a megfelelő települési szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeket, amelyeket Magyarországnak a Csatlakozási Szerződésben előírt, átmeneti engedményekkel meghatározott határidőkre kell teljesítenie. A szennyvíz-elvezetési agglomerációk (amelyek a gazdaságosabb működés elérését is segítik) szennyezőanyag kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében megállapított feladatokra kidolgozott magyarországi Program végrehajtása szempontjából kiemelten meghatározó jelentőségű két hazai jogszabály:

  • 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet: A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról, amely a Csatlakozási Szerződésben kapott három különböző határidő figyelembevételével rögzíti az ország Irányelv szerinti feladatait.
  • 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet: A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról.

Az ezeken kívül eső, kisebb terhelésű településekre a kötelezettsége nem terjed ki, ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve ezek a területeken is nagy fontossággal bír a megfelelő tisztítási hatást kifejtő megoldások elterjesztése. Itt jöhetnek szóba a különböző természetközeli tisztítási megoldások, amelyekről a következő rendelet szól:

  • a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti, a közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja

A fenti Programok alkotják a Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezése Nemzeti Programját.

A beruházások végrehajtását 2007-től különböző, EU-s és állami finanszírozású pályázati konstrukciók segítik.

A szigorú előírásokban megfogalmazott határértékeket modern, hatékony telepekkel lehet tartani. 

Szennyvízelvezetési agglomerációk Magyarországon

Agglomerációk

Az agglomerációk közel az egész országot lefedik, és lakosegyenérték szerinti méretezésűek.

Csatornázottság Magyarországon

Csatornázottság

A térképen látható, hogy vannak területek, ahol egyáltalán nincsen csatornahálózat. Ezeken a területeken lehet létjogosultságuk a kisebb, egyedi, illetve természetközeli tisztítási megoldásoknak.

Magyarországon közel 20% körüli a csatornázatlan területen lévő lakások aránya.

Elsődleges források: KVVM, NEKI

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Advertisements
Read more from Fejlődj!, Zöld

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: