Skip to content

2014-05-30

1

Intelligens vagy-e?

Készítő: S.C.

Azt hiszem három olyan alkalom van, amikor a hollandok tömegesen helyet foglalnak a tévé képernyője előtt: ha a holland válogatott játszik a Világbajnokságon, és amikor a Het Groot Dictee der Nederlandse Taal* és ha a Nationale IQ Test** van műsoron.

Ami a legutóbbit illeti, nem is csoda, hiszen mindenki szeretné tudni, mennyire intelligens. Vagy ami még jobban érdekli őket: mennyire okosak, illetve buták a programban résztvevő celebek. Mert ugye milyen megnyugtató, ha az ország legszexibb színésznőjéről kiderül, hogy igencsak butuska vagy a legsármosabb sportemberről, hogy az átlagnál magasabb IQ-val rendelkezik.

Persze bátorság – vagy ostobaság – kell ahhoz, hogy valaki a nyilvános szereplést bevállalja, mert mi van, ha úgy jár, mint néhány évvel ezelőtt Bonnie St. Claire, Hollandia egyik legismertebb énekesnője. Jól van, nem éppen fiatal, de még így is szinte hihetetlen, hogy sikerült egy 52-es teszteredményt produkálnia, ami kb. az orángután IQ-jával egyenlő. Bonnie  persze arra fogta a dolgot, hogy nem működött jól a válaszadó kütyüje, de a BNN (tv csatorna) szerint azzal semmi baj nem volt. Talán nem meglepő, hogy ezután nem csak a dalai miatt fog rá emlékezni a tisztelt közönség.

De mit jelent az, hogy valaki intelligens? Mi az intelligencia? Mennyire hiteles egy IQ-teszt eredménye? Többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ Rigó Pétertől, a Mensa HungarIQa pszichológusától.

Egy mondás szerint az intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek. Nincs ennél jobb definíció?

Ezt egy Boring nevű kutató mondta, aki megunta, hogy a tudósok 50 év után sem tudtak megegyezni arról, mi is valójában az intelligencia. Az intelligens ember okos, de a művelt jelzőt már nem lehet ilyen egyértelműen használni rá. Az viszont igaz, hogy a műveltség és az intelligencia között van összefüggés. Az intelligens emberekre jellemző, hogy kíváncsiak, és könnyen szívják magukba a tudást. Ez abból adódik, hogy gyorsan tudnak információt feldolgozni. Szorgalommal is lehet műveltté válni, de attól még senkinek nem fog megnőni az IQ-ja.

Könnyebben boldogul az életben az, aki magas intelligenciával rendelkezik?

Nem feltétlenül. Konfliktusba keveredhet például olyan emberekkel, akik nehezen értik meg azt, ami számára egyértelmű, vagy olyanokkal, akik csak úgy elmennek a hétköznapi élet logikátlanságai mellett. Ezek a dolgok a magas IQ-val rendelkezőket bosszantják. Az, hogy valaki hogy boldogul az életben és milyen kapcsolatot alakít ki másokkal, sokkal inkább függ az érzelmi intelligenciájától.

Akkor az EQ nem csak egy trendi, áltudományos fogalom?

Az érzelmi intelligenciát ma már sokat vizsgálják. Ez a fogalom azért született, mert kutatások kimutatták, hogy nem a legokosabbakból lesznek a legboldogabb és legsikeresebb emberek, hanem azokból, akik életük fontos döntéseit (pályaválasztás, párválasztás, stb.) nem racionális alapon hozzák meg, hanem megérzéseiket követve. Minél inkább képes valaki az intuíciójára hallgatni, annál boldogabb lesz.

És mi van az értékekkel? Ki számít intelligensnek, zseninek?

Az emberek átlagos IQ-ja 100 körül mozog. Csak az emberiség 2 %-a rendelkezik 130 feletti intelligenciával. 134 feletti IQ-val pedig már csak 1%. A magas tartományokban egyre kevesebb embert találunk.A különösen magas intelligenciát nehéz mérni, mert kicsi a minta, ami szükséges az összehasonlításhoz, ami nélkül nem lehet tesztet készíteni.

Vannak adatok arról, hogy a férfiak vagy a nők az intelligensebbek?

Régen azt gondolták, hogy egyik nem sem okosabb a másiknál. Amit tudunk az a következő:  a nők között kevesebben képviselik a szélső értékeket. Ez azt jelenti, hogy köztük kevesebb a kiemelkedően intelligens és a szellemi fogyatékos is. Ma viszont úgy tűnik, hogy a férfiaknál az átlag valamivel magasabb.

Igaz az, hogy okos szülőknek okos gyermeke lesz?

Lehetséges, de az intelligencia nem csak öröklődés kérdése. Figyelembe kell vennünk a környezeti hatásokat (táplálkozás, a csecsemőkori környezet ingergazdagsága, szociális helyzet, stb.) is. Ami azonban érdekes, az a visszatérés az átlaghoz szabálya. Eszerint két kiemelkedően intelligens szülő utódainak IQ-átlaga már jobban megközelíti a teljes népesség átlagát. Ugyanez  igaz a szélsőségesen alacsony intelligenciájú szülőkre is: az értelmi fogyatékosok gyermekei átlagosan már jobb eredményeket fognak elérni.

***

Miután elolvastam a fenti interjút, próbáltam utána nézni az intelligencia definíciójának és szerintem ez közelíti meg a legjobban az igazságot: „Az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége, komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.”

Természetesen nem tudtam megállni, hogy ki ne töltsek egy-két tesztet, de mivel Rigó Péter szerint csak a standardizált tesztek adnak valódi eredményt, ezért nem veszem őket komolyan.

S hogy szeretnék-e zseni lenni?

Hmmmm, nem vagyok benne biztos.

Hogy miért?

Erről majd a folytatásban…..

*    Nemzeti Helyesírási Teszt

** Nemzeti Intelligencia Teszt

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: