Skip to content

2014-07-09

2

Kerékpárral Svájcba – 8. rész – Szalagmunka egy kerékpár nyergében

Készítő: Süvöltős László

Day #8: Deggendorf-Regensburg

Az utazás, amiről írok már lassan hat éve volt. Az emlékek így átalakultak, sőt, a napi eseményekbe sokszor mást is belegondolok az azóta eltelt évek tükrében. Többen kérdezték már, hogy mennyi az annyi: mennyi pénz kell egy ilyen úthoz, mennyiből lehet kihozni egy három hetes utat Nyugat Európában. Nos, megszakítva a jómagyar „pénzről nem beszélünk” szokást, nekem ez anno 100-120 ezer forintba került, amit jó pár hónapnyi diákmunkával tettem akkor félre. A Debrecen környéki diákszövetkezet-tapasztalatokkal rendelkezőknek biztos mond valamit a csapágy gyár, a műanyag gyár és a konzervgyár; ezeknek az üzemeknek a szalagjai mellett kerestem meg a Svájcra valót. Hogy hogyan jön ez ide? A 8. nap eseményeiről érdekes módon még hat év után is egy dolgos szalag mellett töltött nap jut az eszembe, ahol minden a helyén van, minden olajozottan működik, ezzel együtt mégis viszonylag kevés a kirívó, említésre méltó esemény.

A Regensburg-ot megelőző 112 km során a legnagyobb kihívást a monotonitás tűrése jelentette: aznap érkeztem meg a Német alföldre.

Kattints ide az előzményekért!>>> Kerékpárral Svájcba sorozat

Egy zsebkendőnyi Hortobágy, Németországban

Tény, hogy a három hét alatt nem ezen a napon születtek a legnagyobb sztorik. Nem erről a napról anekdotázok évek óta, lényegében a német alföld sem különbözik bármelyik másik alföldtől: egy hatalmas lapály, mezőgazdasági célokra kihasználva, és valahol a kukoricásban ott kanyarog rajta a Duna. A Donauradweg, a Duna menti kerékpárút nem mindenhol a folyó mellett halad, a bringásokat gyakran a már meglévő, mezőgazdasági célt szolgáló, így földek között és mellett haladó utakra terelik rá.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az utak mind kifogástalan minőségűek, és előnyük, hogy remekül lehet rajtuk regenerálódni. Nincsenek hegyek, nincsenek fel-lemenetek. Ellenben a Duna helyett a német mezőgazdaság nyújtotta látnivalókkal kell beérni, mint a búza- és kukoricatáblák és néhol egy kis repce vagy napraforgó. 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Érkezés Regensburg-ba

Az erre a napra kitűzött célom Regensburg elérése volt. Éppen, ahogy Napóleonnak is bő 200 évvel azelőtt, de a történelmi tárlatvezetéstől eltekintve: Regensburg városa, óvárosa tényleg látnivalókban gazdag. Gyönyörű az óváros, a Vár és a környező épületek is. Nem mellesleg Regensburg egyik testvérvárosa Budavár, de ami még lényegesebb volt: a város nevét adó Regen patak itt torkollik a Dunába, azaz Regensburg után a Duna ismét lekeskenyült egy fokkal, nagyon érdekes volt ezt látni. A Duna a szemem előtt ment össze.
A városnézés után elfoglaltam a kemping szállásom, ami közvetlenül a Duna parton volt. Azaz elfoglaltam volna, mert ez előtt még meg kellett vívnom a klasszikus „nevükben sok fura ékezetet tartalmazó Kelet Európaiak” harcát: Bejelentkezés közben a felnőtt filmes színésznő jegyeket magán hordó recepciós lánnyal kissé meggyűlt a bajom, a Süvöltős név leírása még a személyi igazolványom segítségével is egy extrém Odüsszeiának tűnt –de végül sikerült, megcsináltuk. 🙂

Éppen az aznapi feljegyzéseimet írtam le este, amikor megszólítottak: “Na jó estét! Magyar vagy?” A biciklin lévő zászló lebuktatott. Persze csak jó értelemben, örültem, hogy belém futott egy honfitárs, így az este közös vacsora és 1-2 remek sör társaságában telt.

Statisztika: napi megtett táv: 112 km, teljes táv: 740 km.

Előzetes: Regensburg után már nem azt a Dunát követtem, amit mi Magyarországon ismerünk. Közeledve a Fekete erdőhöz elértem a Dunának azt a felsőbb szakaszát, ahol még nem táplálják az Inn és Ilz folyók ill. a Regen patak. A Duna látványosan keskenyebb lett. Kezdett amolyan időutazás-szerű érzésem lenni, mint amikor egy felnőtt ismerősöd családi albumában visszalapozva meglátod róla a gyerekkori képeket.

Folytatás egy hét múlva Szerdán!

Advertisements
2 hozzászólás Post a comment
  1. Júl 9 2014

    Gratulálok a teljesítményedhez! Öröm olvasni a beszámolód, és látni a fantasztikus képeket.

    Válasz
    • Júl 10 2014

      Nagyon szépen köszönöm, őszintén örülök, hogy tetszenek a beszámolók! Igyekeztem minden szépen lefotózni, kerékpárral ugye olyan dolgokat is meglátunk, ami mellett autóval rendre elsuhan az ember.

      Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: