Skip to content

2014-07-31

Túl menő vagy az iskolához?

Készítő: debrecenbar

Hogy lehet, hogy számos milliárdos lemorzsolódott az egyetemen? Bill Gates (Windows), Mark Zuckerberg (Facebook), Michael Dell (Dell Computers), vagy Amancio Ortega (Zara), hogy csak párat említsünk. Még saját wikipédia oldala is van a lemorzsolódott milliárdosoknak, mert 30-nál is többen vannak. Átlagosan túl is teljesítik azokat, akik magasabb végzettséggel milliárdosak. Vannak olyanok, akik még addig se jutottak el, hogy főiskolára menjenek, mint például Richard Branson (Virgin Group). Ha elszakadunk egy kicsit a milliárdosok világától, akkor is láthatunk példát arra, hogy valaki magas szintű formális oktatás híján is szép üzleti, vagy egyéb sikereket ér el. Vagy egyszerűen csak gondoljunk vissza iskolai osztályunkra. Lefogadom, hogy mindenkinek volt egy olyan osztálytársa, akiről mindenki azt mondta, hogy „elpazarolja a tehetségét”, csak mert nem szerzett jó jegyeket, aztán később mégis legalább olyan jól boldogult az életben, mint bárki más. Mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében?

Természetesen nagyon sok dolog. Ezek közül az egyiket emeli ki a Feltovich-Harbough-To szerzőhármas egyik tudományos cikkében. Most ez alapján a cikk alapján fogunk mutatni egy fajta magyarázatot a jelenségekre. Mint minden tudományos elmélet, ez is egy modell felállításával kezdődik.

A diploma fontossága

Gondolkozzunk egy nagyon egyszerű gazdaság keretei között. Ennek a gazdaságnak egyetlen terméke van, amelyet jó, közepes és gyenge képességű munkások állítanak elő és az arányuk megegyező. A termelés nagy gyárakban és irodaházakban zajlik, bonyolult és nehezen mérhető. Azt azonban tudni lehet, hogy bármilyen munkakörben dolgozzon is valaki, akkor is a maximális teljesítményt nyújtja. Egy közepes képességű ugyanolyan mértékben járul hozzá a termeléshez, ha gyárban dolgozik, mintha irodán dolgozna. Nem lehet beazonosítani, hogy melyik dolgozó milyen mértékben járult hozzá a termeléshez, csak az össztermelést tudják mérni a vállalatok.

"Míg én megbuktam a vizsgáimon, a barátom átment minden. Most ő a Microsoft mérnöke, míg én a tulajdonosa." - Bill Gates

“Míg én megbuktam a vizsgáimon, a barátom átment minden. Most ő a Microsoft mérnöke, míg én a tulajdonosa.” – Bill Gates

Nagyon sok vállalat van a piacon, akik versengenek egymással, hogy minél jobb munkaerő dolgozzon náluk, de azért csődbe se szeretnének menni. A vállalatok egy állásinterjú során mérik fel a munkára jelentkezők képességeit és ez alapján sorolják két munkakörbe a dolgozókat: irodai munkára, vagy gyári munkára. Az irodai munka jobban fizet, a gyári munka kevésbé. Így minden dolgozó legszívesebben az irodára kerülne. A jó munkaerő 90%-os valószínűséggel kerül irodára, míg a közepes 50%-os, a gyenge képességű meg 10%-os eséllyel. A jelentkezők egyszer próbálkozhatnak és olyan kegyetlen ez a gazdaság, hogy utána egy életre beskatulyázza őket. A munkáltatók egyetlen szempontot mérlegelnek még: a jelentkezők önéletrajzát. Az önéletrajz semmi mást nem tartalmazhat, csak az iskolai végzettséget. Van-e diplomája a jelentkezőnek, vagy nincs. Azért lehet ez fontos, mert a kis fantázia gazdaságunkban közismert tény, hogy diplomát ugyan bárki szerezhet, de annál nehezebb, és emiatt költségesebb, minél rosszabb képességű valaki. A jóknak nagyon könnyű diplomát szerezni. A közepeseknek már egy kicsit többet kell szenvedni, a gyengéknek meg nagyon-nagyon nehéz. Tegyük fel még továbbá az egyszerűség kedvéért, hogy semmi köze nincs a munkahelyi teljesítményhez, vagy az állásinterjún az irodába kerülés esélyéhez annak, hogy valaki mit tanult vagy nem tanult az iskolában. Az iskola itt csak egy állásinterjúhoz hasonlatos próbatétel, amire különböző költségek mellett, de mindenki fel tud készülni. A kérdés az, hogy hogyan fognak viselkedni a munkavállalók ebben a kis gazdaságban. Ki fog diplomát szerezni és ki nem?

Az első sejtésünk az lenne, hogy természetesen a jók biztos szereznek majd diplomát, hiszen nekik a legkönnyebb, és még a munkahelyen is figyelembe veszik.  A válasz meglepő módon az, hogy nem valószínű!

A legjobbaknak nem kell diploma!

Kezdjük az elejéről! Mi van akkor, ha senki nem megy iskolába? Ebben az esetben a munkások fele-fele kerül irodai és a másik fele gyári munkakörbe. Csak az állásinterjú dönt. Az irodai munkások között sok a jó, a gyári munkások között meg sok a rossz. Ezért az iroda átlagtermelése jobb, magasabb bért érdemes kiosztani. Ha nem így tenne egy vállalat, akkor az ő interjújára nem jelentkeznének. Ebben az esetben az átlagbérek miatt a gyengék magasabb bért kapnak, mint amit a teljesítményük indokolna, mert a gyárban összekeverik őket a közepesekkel és a néhány jóval. Míg az irodán a jók alacsonyabb bért kapnak, mint ahogy azt a képességeik indokolnák, mert összekeverednek a közepesekkel.

Tegyük bele az iskolát is a választási lehetőségek közé! Kinek éri meg iskolába menni? Annak, aki meg akarja különböztetni magát. A közepesek megkülönböztetnék magukat a gyengéktől. A jók pedig megkülönböztetnék magukat a közepesektől. A közepesek számára a „legizgalmasabb” az állásinterjú, mert olyan nehéz megmondani, hogy a gyárba, vagy irodára kerülnek, mint egy pénzfeldobás kimenetelét. A jók ezzel szemben elég biztosak lehetnek benne, hogy irodára kerülnek és csak nagy balszerencse esetén kerülnek a gyárba. A gyengék pedig az ellenkezőjében lehetnek szinte biztosak. Abban, hogy gyárba kerülnek és csak nagy szerencse esetén irodába. Ebből az következik, hogy a közepesek számára igazán izgalmas a rossz irányú összekeveredés veszélye. Ők érdekeltek lehetnek abban, hogy diplomát szerezzenek, mert abban bíznak, hogy a gyengék számára az úgyis túl drága. Ha kicsit zavaros lenne az érvelés, vess egy pillantást az alábbi táblázatra, ami összefoglalja az állításokat és feltételezéseket!

VM táblázat

Táblázat: Kontrajelzési modell egyszerű összefoglalása

A munkáltatónak érdekében áll észrevenni azt, hogy az állásinterjún „megbukottak” között a diplomások jobban teljesítenek. A gyárba sorolt, de diplomás embereknek elkezdenek magasabb bért adni, abban bízva, hogy az állásinterjúra ez majd vonzza a közepes képességűeket. Természetesen ezt követi minden más gyártó. A közepeseknek akkor éri meg diplomát szerezni, ha ez a gyári diplomás bér levonva a diploma költségét, magasabb, mint a gyári átlagbér. Ha ez így van a közepesek mind sorban állnak a diplomáért. Mi a helyzet a jókkal? A jók számára nem nagy veszély, hogy gyárba kerülnek. Ők jellemzően meg fognak felelni az állásinterjún és irodára kerülnek majd. Ahol lesz egy csomó diplomás közepes. A jóknak viszont nincs diplomájuk.

A munkáltató felfigyel rá, hogy vannak irodára sorolt, diploma nélküliek. Csak akkor lehetnek ilyen sokan, ha ők minden bizonnyal nagyrészt jó képességűek. Ha diploma szerzés megspórolásának haszna meghaladja annak a költségét, hogy fenn áll a veszélye annak, hogy mégsem sikerül az állásinterjú, akkor a jók számára jobb inkább megspórolni az iskolát. Valójában majdnem tökéletesen beazonosíthatóvá válnak a csoportok. A közepesek, mivel ők a diplomások az állásinterjú kimenetétől függetlenül ugyan azt a bért fogják kapni.

A cikk szerzői egy nagyobb csoportot bevonva kísérleteztek, hogy az emberek, akiket véletlenszerűen soroltak egyik vagy másik csoportba valóbban elkezdik-e követni a jósolt magatartásmintát. Természetesen a résztvevők nem ismerték a modellt. A játék pár kör ismétlése után beállt a fent leírt egyensúlyba a kísérletben is.

Igen, azonban ez csak egy egyszerű kis modell. Mi köze a valósághoz?

A való élet sem különböző

Akkor most gondoljunk az egészre úgy, hogy az állásinterjú a munka világának felel meg, az irodai munka, valamilyen elit állás, vagy saját vállalkozás, vagy a siker bármilyen más meggazdagodással járó formája, a modellbeli gyári munka pedig a nem meggazdagodás. A valóságban természetesen nem csak három képességi szint van, de a mondanivaló igaz a képességek folytonos eloszlása mellett is. Aki az élete egy pontján biztossá válik benne, hogy képességei alapján érvényesülhet a munka világában, annak nem jelent hasznot iskolába járni csupán annak jelzésértéke végett. Azonban, aki bizonytalan a sikerében, annak jól jöhet egy-két diplományi mentsvár. Érdemes kiemelni, hogy az iskola egyéni haszna még akkor is kimutatható, ha annak semmi köze nincs se a munkahelyi teljesítményhez, se az állásinterjúkon való sikerességhez. Ez egy igen csattanós válasz azoknak, akik amiatt panaszkodnak, hogy az iskolában nem tanultak semmi hasznosat.

Nézzük egy kicsit a vállalatok viselkedését! Mind a gyári munka, mind az irodai munka esetén úgy ajánlanak a diplomásoknak alacsonyabb, illetve magasabb béreket, hogy valójában a munkateljesítményt egyénenként nem tudják megfigyelni. Összeadódva azt fogják tapasztalni, hogy a diplomás gyári munkások túlteljesítik a nem diplomás gyári munkásokat, míg a nem diplomás irodai munkások a diplomásokat. Ezzel megerősítést is nyert számukra, hogy a kiválasztási rendszer hatékonyan meg tudja különböztetni a munkásokat. Azonban ott van még az az esély, hogy egy rossz képességű is megfelelhet az állásinterjún és akkor a jóval keveredik össze és a jónak is van esélye, hogy megbukjon az állásinterjún. Van, hogy az ember az életben összetalálkozik valakivel, aki végzettség és rátermettség szemmel látható hiánya mellett egészen magasra tör, például azért mert szerencsés családba, baráti körbe született. Míg olyat is tapasztalunk, hogy valaki egészen kiváló szakember volta miatt mégis valamiért szerencsétlen és nem tud élni lehetőségeivel.

Természetesen a munkapiaci sikeresség iskolai végzettség hiányában egy nagyon izgalmas és érdekes témakör, amelyhez rengeteg magyarázat és történet társítható. Továbbá természetesen a valóságban az iskola hasznos és az állásinterjúkra is jól fel lehet készülni. Ez a cikk egy gondolatébresztő erről a kérdésről, és minden bizonnyal sokatokban megfogalmazódott már ehhez kapcsolóan sztori vagy teória. Ne habozzatok azt a kommentek között megosztani!

A cikket írta Vona Máté.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg

Reklámok

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: