Skip to content

2014-10-24

Gyűrűfű, az újjászületett falu

Készítő: Zoli

A rovatban korábban már volt szó az ökofalvak témaköréről. A 2012 májusában közzétett, “Rozsály – avagy önfenntartó falu a keleti végen” című cikkben megismerhettük a kis szabolcsi falu, Rozsály történetét és fenntarthatósági törekvéseit. Az ökofalvak lakóinak elsődleges célja a fenntartható, természetközeli életmód kialakítása, közösségi összefogás mellett. Most lássuk egy újabb ökofalu, a Pécshez közeli Gyűrűfű történetét. 

A cikkben leírtak Deák Dóra, a DEHÖK Hallgatói Környezetvédelmi Bizottság, illetve a Fenntartható Egyetem Program tagjának tollából származnak.

Az utóbbi években egyre divatosabb lett alternatív településekre kirándulásokat szervezni: Vissza a természetbe! Gyűrűfű, Galgahévíz, Bokorliget, Máriahalom, Gömörszőlős, Vizsenyszéplak, néhány hazai ökofalu.

Ezek közül különösen felhívnám a figyelmet a Pécstől 30 km-re található Gyűrűfű településre. Egy olyan falu, amely a történelem hullámvasútján megtapasztalta az elnéptelenedés jelenségét és a vidéki falvakat jellemző nehézségeket is. Remélhetőleg pályája felfelé ível és tanulságként szolgálhat mások számára. Csend, nyugalom, harmónia – ezekkel a szavakkal jellemezném. Teljesen elnéptelenedett, majd újjászületett.

3Gyűrűfű kálváriája, rendkívül gyors elnéptelenedése talán éppen annak volt köszönhető, hogy a lakosság egységes, jó közösséget alkotott. Elég volt néhány családnak elköltöznie, hogy meginduljon a „lavina”. Az 1950-es évek körzetesítési politikája és falvaink szocialista típusú átszervezése következtében sok apró település tűnt el Magyarországon. Gyűrűfűn elsőként a 250-300 lelkes iskolát, boltot, TSz-központot szüntették meg, és nem történt meg a megígért szilárd burkolatú bekötőút megépítése sem. Lakói sírva hagyták el az enyészetre ítéltetett otthonukat. Utolsó lakói 1970-ben költöztek el.  A falu 20 éven keresztül aludta „csipkerózsika álmát”, amikor Caltenbach: Ecotopia könyvének ihletésére elkezdődött egy kisléptékű, az ökológiai tervezési elveket előtérbe helyező település újjászületése.

Tervezésénél a következő szempontok domináltak:

  • vízgyűjtő alapú tervezés,
  • helyi anyagok, források,
  • alacsony külső bevitel, magas élőmunkaigény,
  • régi és új megoldások ötvözése,
  • helyi ciklusok kialakítása.

Jelenleg 8 háztartás alkotja a falut. A népesség tagjai részben gazdálkodnak, részben szellemi foglalkozást űznek.

Alapelvük a következő: harmóniában a természettel és egymással. Közös vallásuk nincs, de leginkább Lovelock “Gaia elmélete” áll a legközelebb hozzájuk, mely szerint az élőlények közötti láthatatlan kölcsönhatások alakítják azokat a bonyolult szabályozási mechanizmusokat, melyek kialakították és teszik ma is lehetővé számukra az életet.

1A környék csodálatos, tiszta levegő, kedves, barátságos emberek. Ideális program egy hétvégi kiránduláshoz. A bevállalós kirándulók akár Jurtában is eltölthetnek néhány éjszakát. Aki kíváncsi arra, hogy hogyan kell népi hagyományok szerint sajtot vagy szappant készíteni, ezt is megtanulhatja a helyi lakosoktól.

Advertisements

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments

%d blogger ezt kedveli: