Skip to content

2015-01-22

1

Önfejlesztés TedXNagyerdő módra

Készítő: debrecenbar

Mit jelent az önismeret és mi az ember motivációja, hogy megismerje önmagát? A Google keresőben az önismeret (Self awareness) kifejezésre keresve 25.700.000 találat jelenik meg. Ez kb. a duplája mint amennyi Elvis Presley-ről szól, pedig őt még a múlt szerdán is látták.

Már az ókori görög mondás is ennek a fontosságát jelzi, “ismerd meg önmagad”. Igaz, máig vitatják, hogy Szókratész mondta-e vagy a Delphi templomon található felirat volt, ahova Thalész ill. Szolón korszaka után került. Tehát egyértelmű, hogy fontos dolog, ha már ilyen bonyolult eldönteni, hogy kitől is származik és hol olvasható. Ahogy a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, úgy önmagunk nem ismerete sem mentesít a következmény alól.

Mi is a helyzet az önfejlesztéssel?

Az önismeret legszembetűnőbb megjelenése a kompetenciáinkban jelentkezik. Ezek azon készségek és képességek együttesét jelentik, melyek segítségével képesek vagyunk adott területeken problémát megoldani. Fontos eleme továbbá, hogy milyen a hajlandóságunk ennek alkalmazására és a kivitelezésre.

A környezetünk visszajelzéséből és a megoldott, elhibázott feladatok tapasztalataiból tudjuk meg, hogy milyen készségeink vannak, vagy milyen képességekre lenne még szükség ahhoz, hogy elérjük céljainkat. A próbálkozás az, ami esélyt ad a fejlődésre. Ahogy a favágónak sincs igazán szüksége arra, hogy munka után elmenjen kondizni vagy a postás beiktasson egy kis sétát, mi is a napi, rendszeres tevékenységeink által változunk. Tehát a napi tevékenységeinken keresztül alakítjuk kompetenciáinkat: akkor is, ha tudatában vagyunk ennek és akkor is, ha nem.

Tolsztoj és Jung (ahogy sokan mások) egyet ért abban, hogy míg az emberek fontosnak tartják a józan észt és a változást, az önfejlődést, ezt nagyon kevesen érzik magukra vonatkozóan kötelezőnek.

Ez alól én sem voltam persze kivétel. Azt gondoltam, hogy mindenki másnak alkalmazkodnia kellene, megváltozni, hiszen meg kellene érteniük azt, amit mondok, ahogy viselkedem, kitalálni a gondolataim. Ugye milyen hihetetlen, hogy ez nem működött? Ez egy ideig annyira nem zavart, úgy gondoltam, hogy csak alakul a világ, tanulnak majd a többiek, az emberek okosabbak lesznek.

Biztos, hogy mindenki ismeri a követező történetet, vagy valami ahhoz nagyon hasonlót: “Áron és Gerzson bácsi ülnek a teraszon és pipáznak. A mellettük fekvő kutya fel-felvonyít. Egy óra múlva megkérdezi Áron bácsi – Te Gerzson, miér’ vonyít a kutya? Újabb óra múlva válaszol Gerzson – Mer’ szögön fekszik. Még egy óra múlva kérdezi Áron – Akkor mér’ nem megy arrébb? Estefelé érkezik a válasz – Annyira nem szúrja.”

Amikor engem már eléggé szúrt a szög ahhoz, hogy nekem is feltűnjön akkor eltöprengtem, hogy mit is kellene tennem? Mi kell ahhoz, hogy könnyebben boldoguljak, hogy az emberek oda figyeljenek arra, amit mondok, hogy hatással tudjak lenni a környezetemre, megértetni magam?

Két kiindulási pontom volt. Az egyik, hogy nem szerettem utazni, új helyzetekbe kerülni és megismerkedni más emberekkel illetve nem láttam ennek értelmét. A másik kulcselem, hogy azt gondoltam, mindent tudok, már ami ahhoz kell, hogy boldoguljak. Ezeket összefoglaltam és gondolkoztam, hogy mit is kellene tenni? Vajon mi lesz az nekem, ami az izmosodáshoz a favágónak a beállás?

A tevékenység megváltoztat

Az, hogy tréner legyek alkalmasnak tűnt minden olyan kihívásra és tevékenységre, amire szükségem volt a változáshoz. Belevágtam abba, hogy részt vegyek olyan képzéseken amelyek segítettek, hogy saját kompetenciáimat is fejlesszem, és abban is, hogy segíthessek másoknak saját kompetenciáik fejlesztésében. Ezt nehezítettem azzal, hogy egy nemzetközi képzési sorozatban indultam el.

  • Utaznom kellett
  • Megismerkedni új emberekkel
  • Tanulni

Ez jól hangzik, de én nem szeretek utazni. Kérdezzenek meg bárkit, aki utazott már velem! Már az előző napon is hisztis vagyok, teljes pánikban végig, többek között azért, hogy nem tudok mindent magammal vinni.

Az új emberek mindig kockázatot jelentenek, hiszen akármilyenek lehetnek! Viszont fontos tudni, hogy azok az emberek, akik körülöttünk vannak állandóan hatnak ránk. Fokozatosan alakulunk hasonlóvá hozzájuk.

Milyen érzés tanulni? De most komolyan?! Mindenki okosabb, mint én, mindenkinek több tapasztalata van. A többi résztvevő ismeri egymást és szemmel láthatóan én vagyok az ötödik kerék.

De ahogy telt az idő és egyre rutinosabb lettem, egyre többet tudtam, már voltak ismerősök, sőt egyszer csak észrevettem, hogy mások vannak már abban a helyzetben, mint én voltam az elején.

Amikor kicsit jobb lett és valamivel magabiztosabb lettem akkor jelentkeztem egy felhívásra ahol segéd-trénert kerestek egy nemzetközi programba. Jobban mondva: egy csomó helyre jelentkeztem. Biztos mindenki hallott már olyan történetet, hogy “és akkor belevágtam és egyből sikerült…”. Ez nem ilyen volt. Ez inkább olyan volt, mint a Die Hard film főszereplő válogatása. El sem tudnánk képzelni a filmet mással, pedig Bruce Willis a hetedik jelölt volt a főszerepre.

De megtörtént: az egyik programfelhívás, jelentkezés és kétségbe esés sorrendi folyamata után írtak, hogy én vagyok az, akit kiválasztottak. Hihetetlenül magabiztos lettem. Pedig ekkor még korai volt.

Elkezdődött az egész elölről. Mindenki okosabb volt mint én, mindenkinek több tapasztalata volt, és mindenki ismerte egymást – kivéve engem. Illetve volt egy extra adalék, ami még furábbá tette a helyzetet. A résztvevők között voltak olyanok is, akikkel a korábbi képzéseken résztvevőként már összebarátkoztunk. Most ők is szúrós szemmel néztek rám, hiszek ők is jelentkeztek erre a pozícióra és nem ők lettek kiválasztva.

Közismert szlogen, hogy lépjünk ki a dobozból és gondolkozzunk azon kívül. De igazából mindig csak egy nagyobb dobozba kerülünk és ez jó is így, hiszen nem biztos, hogy egyből képesek lennénk azoknak a kihívásoknak megfelelni, amik a szabad ég alatt várnak majd. Ahhoz már kellene a magas szintű önismeret, a kompetenciáinkkal kapcsolatos tudatosság.

Tényleg akarok változtatni, elfogadom azt, amivel ez jár?

Mielőtt megvennénk az első kétszáz önismereti könyvünket vagy beiratkozunk egy önfejlesztő tanfolyamra amely a Himalája megmászásán keresztül segít fejleszteni magunkat tisztázzuk, hogy megvan-e a képességünk azon változtatni, hogy milyenek vagyunk és hogy tényleg akarunk-e változtatni? Hiszen az önfejlesztés együttműködést jelent a mostani és a jövőbeni énünk között. A tényleges lépésekhez, a kitartó napi munkához, amit megteszünk alkut kell kötnünk jövőbeni önmagunkkal is. Amit csinálni fogunk, amilyen helyzetekbe kerülünk, ahogy a napjainkat meg kell szervezni kívül esik a komfortzónánkon és ezt egy olyan embernek a kedvéért tesszük, aki majd mi leszünk, de csak a távoli jövőben.

A változás fájni fog. Lesznek olyan helyzetek a folyamatban, amik kellemetlenül érintenek, és amik közben fogunk félni, szorongani. De végül is ilyesmi akkor is megtörténik velünk, ha nem teszünk semmit, ha nem változunk, ha megpróbáljuk ezt megúszni. Akkor is lesznek kihívások az életünkben, ha benne maradunk a kis belső dobozunkban.

Mert az izomláztól olyan vagánynak érzi magát az ember. 🙂

A cikket írta:

Töviskes Imre, tréner, a 2014-es TEDxNagyerdő előadója, a Debrecen HUB !gen Debrecen projekt tagja

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment
  1. jan 22 2015

    Köszönöm a cikket:-).

    A változás és változtatás időt, türelmet és kitartást igényel és igen, nem mindig kellemes, de elkerülhetetlen. Talán nem véletlen, hogy éppen tegnap olvastam a The Goldfinch-ben a következőt:

    ” You would be surprised, Theo, what small, everyday things can lift us out of despair. But nobody can do it for you. You are the one who has to watch for the open door.”

    Minden nap meg van a lehetőség arra, hogy változzunk és változtassunk. A kérdés az, hogy észrevesszük-e és használjuk-e az erre adódó esélyt.

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments