Skip to content

2016-09-09

1

Mi várható, ha Trump, vagy ha Clinton győz novemberben?

Készítő: debrecenbar

Alcím: Az amerikai elnökválasztás kimenetelének következményei az USA-EU, USA-Magyarország viszonyra.

A jelöltállító konvenciók után a demokrata Hillary Clinton, és a republikánus Donald Trump szálhatott harcba az Egyesült Államok elnöki posztjáért, a végkimeneteltől eltekintve egy biztos, ez egy történelmi választás lesz. Legalábbis az amerikai titkosszolgálat egyik munkatársa így látja. Ugyanis a CNN-en megjelent közleménye szerint: „…az idei elnökválasztás különleges, mert az amerikai történelemben még nem fordult elő, hogy az egyik elnökjelöltben nem lehet megbízni[1], a másiknál pedig az FBI igazgatója maga mondta ki, hogy külügyminiszterként hanyagul kezelte a titkosított információkat.”[2]

Ez a vélemény mindazonáltal nem egyedi, sokan vélik úgy, hogy a demokrata elnökjelölt az amerikai történelem második legnépszerűtlenebb elnökjelöltje, Trump után.[3] A republikánusok ezzel óriásit kockáztatnak, hiszen, most komoly esélyük lenne arra, hogy a két cikluson keresztül regnáló Obama-kormányt leváltva, megszerezzék a hatalmat. Ennek oka nem más, mint hogy igen nagy az elégedetlenség az amerikai nép körében a jelenleg működő rendszerrel szemben.[4] [5]

Mivel a novemberi választás egy geopolitikailag jelentékeny országban fog lezajlani – a világ egyik legnagyobb és legerősebb országában –, így a választás nem csak a politikai elemzőket és a tudományos területek egyéb képviselőit izgatja, hanem az egész világ feszült figyelemmel követi az eseményeket.

Ennek okán, a legfontosabb szempontok mentén megnézhetjük, hogy egy esetleges republikánus, vagy demokrata győzelem, milyen hatással járna az európai kontinensre, illetve specifikusan hazánkra nézve.

A választás Európára gyakorolt lehetséges hatásai

A rendre sértő és botrányos kijelentéseket tevő republikánus jelölt vajon milyen külpolitikai intézkedéseket tenne?  A milliárdos elnökjelölt ellentmondást nem tűrően támadja a bevándorlás-politikát, emellett az általa előnytelennek tartott kereskedelmi egyezményeket, mint a NAFTA[6], TPP[7], TTIP[8]. Ez azonban nem csak a kereskedelmi egyezményben szereplő államoknak probléma, de az USA-ban lévő nagyvállaltoknak is, amelyek rendkívüli profitra tesznek szert az egyezmények révén.[9] A másik elképzelése a külföldre kihelyezett munkahelyek visszahívása, illetve az eddig a világpolitikában aktívan szerepet vállaló amerikai politikát egy sokkal inkább befelé forduló politikával akarja felváltani.[10]

Itt azonnal feltűnik, hogy a külpolitikai jelenlét gyengítése révén a NATO szövetségesek helyzete is meggyengül. Ennek kapcsán azt nyilatkozta a republikánus elnökjelölt, hogy: neki lényegtelen, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO tagországok közé, illetve, hogy az európai országok feladata lenne ennek a konfliktusnak a rendezése.[11] A demokrata állásfoglalás ezzel ellentétben fenntartja ez eddig is képviselt külpolitikai status quot.

Esetleges következményei Magyarországra

Magyarországra való hatásait nézve a választásnak, az egyik legelső dolog, amit találunk, hogy Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen mondott felszólalásában, elsőként sorakozott fel Donald Trump mögött – mint hivatalban lévő kormányfő.[12] Ennek a szimpátiának az okát a magyar miniszterelnök az elnökjelölt programjának, és az ő elképzeléseinek hasonlóságaiban látta: a bevándorlás veszélyének felismerésében, a titkosszolgálatok fejlesztésének szükségességében, valamint a demokráciaexport felhagyásának indokoltsága, a regionális stabilitás érdekében.[13]

Trump-thumb.jpgEgy esetleges Trump – kormány külpolitikája valószínűleg „egy rendkívül gyakorlatias, bármiféle elvek nélküli és a gazdasági haszonmaximalizálást mindenek fülé
helyező külpolitika volna.”[14] Egy ilyen kormány természetesen nem foglalkozna azzal, hogy a magyar demokrácia milyen mértékben deficites, viszont komoly nyomásnak tenné ki Magyarországot, mind Oroszország, mind az USA részéről. Ezek után levonható a konklúzió, hogy a „Trump – Orbán viszonyt az határozná meg, hogy előtte Trump és Putyin milyen megállapodást kötnek.”[15] Vagyis Magyarország rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lenne mind a keleti, mind a nyugati oldalról.

a_hillary.jpgEgy esetleges Clinton elnökség esetén egészen biztos, hogy a belpolitikai ügyekbe jobban beleszólna az amerikai külpolitika, mint például a jogállamiság, a kisebbségi jogok, vagy a diszkrimináció kérdése. Ennek oka egyértelműen a kampányában felvázolt nézetek, illetve, hogy a jelöltállító kampány során Sanders sikeresen balra tolta a pártot.[16]

Egyértelmű, hogy egy demokrata győzelem után, habár – egyesek úgy láthatják, hogy – jobban beleszólnak majd az ország belügyeibe, de egy sokkal stabilabb geopolitikai rendszer további fenntartása várható.

Szemléletváltásra volna szükség

Személy szerint egyetértek Robert Moran[17] álláspontjával, miszerint a novemberi választáson előreláthatólag a demokraták fognak nyerni. Ám ebben a kampányban folytatott verseny hatására a pártoknak komolyan el kell gondolkozniuk azon, hogy változtatniuk kell a politikájukon. Fel kell ismerniük, hogy a politikusok az átlagemberek hétköznapi gondjai helyett, sokkal inkább előtérbe helyezték a politikai küzdelmeket, továbbá, hogy egy teljesen új politikusi generációra van szükség, akik képesek választ adni a XXI. század kérdéseire.[18] A választói elégedetlenséget remekül példázza, hogy Trump és Sanders, akik hagyományosan nem illenek bele az amerikai politikusok archetípusába, igen komoly esélyekkel szálltak most ringbe.

Írta: Káplár Attila, politológus

[1] Utalva itt Donalt Trumpra. Komoly aggályok merültek fel vele kapcsolatban és az esetleges orosz szimpátiájával, illetve a stábjában dolgozó személyeknél, akiket erős szálak fűznek a Kremlhöz, illetve Viktor Fedorovics Janukovicshoz. A másik komoly aggály a jelölttel kapcsolatban, hogy rendkívül forrófejűnek, hanyagnak és dilettánsnak tartják.

[4] Ezt remekül példázza – a magát demokratikus szocialistának nevező – Bernie Sanders nagy sikere a demokrata aspiránsok kampányában. De meg lehet említeni az Obamacare-rel szembeni elégedetlenséget is. A nagy magánbiztosítók, ugyanis sorra vonulnak ki az amerikai piacról.

[6] Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény

[7] Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Megállapodás

[8] Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás

[9] Mivel, ezen vállalatok hagyományosan a republikánus pártot támogatják a kampányidőszakban, így Trumpnak nem csak a párton belüli törésekkel, de komoly finanszírozási problémákkal is meg kell küzdenie. Bár magánvagyonának köszönhetően ez a probléma talán nem is annyira jelentős, mint ahogy ez elsőre tűnne.

[12] Az ellenzéki pártok vezető személyiségei közül ezt már többen megtették: Marie Le Pen, Nigel Farage, Vojislave Seselj

[13] Uo.

[15] Uo.

[16] Uo.

[17] Amerikai kampány és közvélemény kutatási szakértő

Reklámok
1 hozzászólás Post a comment
  1. Kováts L.
    Sze 9 2016

    A politika sajnos a láthatatlan nagytőkésektől is nagyon függ. Hogy ki győz itt is, ez lassan lényegtelen, mert most is a megérzése az embereknek ezzel kapcsolatosan is, hogy irányíthatják ezeket a személyeket valakik fentről. Mintha tesztelni akarnák az emberek tűrőképességét is, hogy meddig lehet elmenni. Például az USA Romániába próbál telepíteni védelmi rakétákat. És mi történik ezalatt, kibékül Törökország az Oroszokkal, és már a NATO szövetséges Törökország be is hatolt tankokkal is Szíriába. Légicsapások is, itt gyakoriak lettek, azt pedig ki kit lő, a Szíriaiakat egyre jobban elbizonytalanítja. A menekültek pedig csak jönnek Európába is, persze máshonnan is, mint Pakisztánból, Afganisztánból,és már lassan “HÁTASZTÁNBÓL” is.

    Putyin az e heti bejelentésével, hogy Magyarország is, Románia egy részét vissza követelhetné, a múlt igazságtalan döntéseivel kapcsolatosan, ez a biztosítékot is kiverte a politikai világban. Az Orosz embargó, az USA választási eseményei, az Észak Koreai helyzet, és a többi politikai események folyamatosan felerősíthetik az ellentéteket.

    Az ENSZ is, mint békefenntartó világszervezet kezd háttérbe szorulni.

    Amúgy a fegyverekre,és a hadseregre fordított összegek egyes országoknál horribilisak, USA 800 milliárd dollár, Kína 200 milliárd dollár,és Oroszország is a 60 milliárddal ha nincs is a lista elején, de van beleszólása a béke politikába. A migráció is főképp háborúk miatt történik, és a világ népessége a fejlődések mellett, ezek miatt is, sajnos mind jobban elszegényednek.

    A két jelölt pedig ígérhet ezért bármit is, a történet másról szól. Hogy lehetne az USA is a jövőben még befolyásosabb ország, a tőkések pedig mennyi profitot képesek elérni, legyen az akár majd az újabb fegyverek eladásából is. Az Unió pedig ma is asszisztál,mert nem szeretne Ukrajna helyzetébe kerülni. Az ISIS is valamiért még mindig képes létezni, ami egy új veszélyt rejt.

    A politika ezért soha nem fog az országok teljes békéjére törekedni. A világon a helyi viszályokra is gondolva, valóban a polgárháború is egyre több helyen megtörténhet. Ezek után kinek higgyünk, és képesek leszünk mi Magyarok is a béke mellé állni, amikor a jelen történelmi eseményei is erősen hatnak az országra, ez ma a legnehezebb. Tudunk jó döntéseket mi is hozni, és az október 2-ei igen, vagy a nem a jobb megoldás? Inkább az ország stabilitására lehet jó, ha sikerül, de a környezetünkben lévő változásokra már nem ígérhetnek sok jót. Ahhoz az Európai nemzeteknek is kellene a gondolkodásukban igen sokat változtatniuk.

    Válasz

Van véleményed? Itt oszthatod meg velünk:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Note: HTML is allowed. Your email address will never be published.

Subscribe to comments